Tanácsok közlönye, 1969 (17. évfolyam, 1-59. szám)

1969 / 4. szám

80 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 4. szám. (2) A helyiség (telek) ideiglenes jellegű kiutalása esetében a használati jog a kiutaló határozatban előírt időpontban, illetőleg feltétel bekövetkeztével — ha az elhelyező hatóság a határidőt nem hosszabbította meg vagy a feltételt nem módosította — megszűnik és a használó közületi szerv a helyiséget (telket) a saját költségén — minden kártalanítási igény kizárásával — köteles kiüríteni. E kötelezettség teljesítését és végrehajtását szükség esetén az elhelyező hatóság rendeli el. (3) A (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha a használó közületi szerv a részére felesleges helyiséget (telket) vagy annak egy részét az elhelyező hatóság engedélyével más közleti szervnek ideiglenes jelleggel bérbe- (albérletbe-) adta. A kártalanítás szabályai R, 9. §. (1) A helyiséget (telket) jogszerűen használó szervet vagy magánszemélyt (a továbbiakban együtt: kártalanításra jogosult) az indokolt szükségletét meg nem haladó helyiség (telek) egészének vagy egy részének igénybevétele esetén kártalanítás illeti meg. (2) A jogszerűen használó közületi szervet az indokolt szükségletét meghaladó helyiség (telek) egészének vagy egy részének igénybevétele esetén is megilleti a kártalanítás, ha a) a helyiséget (telket) a saját szükségleteinek kielégítésére és a saját költségén — állami szerv esetében 1968. január 1. napja után — maga létesítette, illetőleg szerezte meg kisajátítás vagy vásárlás útján; b) a helyiséget (telket) e rendelet hatálybalépése •— állami, illetőleg szövetkezeti szerv által használt, állami tulajdonban álló telek esetében 1988. január 1. napja — után vette használatba; c) a közületi elhelyezési eljárás megindulása előtt a helyiséget (telket) az elhelyező hatóságnak önként felajánlotta, illetőleg annak a 4. § (1) és (2) bekezdésében említett egyéb módon történő hasznosításában más közületi szervvel megállapodott. (3) Ha a kiutalt helyiségnek (teleknek) nem veit jogszerű használója, vagy a jogszerű használó nem a helyiség (telek) egészéért kapott kártalanítást, az igénylő közületi szerv a kártalanítási kötelezettség nélkül kiutalt helyiségért (telekért), illetőleg helyiségrészért (telekrészért) egyszeri igénybevételi díjat köteles fizetni. Mentes a közületi szerv az igénybevételi díj fizetésének kötelezettsége alól, ha kisajátítás, vásárlás vagy csere útján a helyiséget (telket) magában foglaló ingatlan tulajdön(kezelői) jogát is megszerzi. (4) Ha a jogszerűen használó közületi szerv feladatát — megszűnés, átszervezés, vagy egyéb ok folytán — egészben vagy részben más közületi szerv veszi át, ennek az átvett feladat ellátása céljára használt helyiség (telek) használati jogának megszerzéséért kártalanítást, illetőleg igénybevételi díjat nem kell fizetnie. (5) A helyiség (telek) ideiglenes jellegű igénybevétele esetében a használati jog elvétele fejében kártalanítás, ideiglenes jellegű kiutalása esetében pedig igénybevételi díj nem állapítható meg. R. 10. §. (1) A kártalanítás az igénylő közületi szervet terheli. A kártalanítás — a kártalanításra jogosult választása szerint — cserehelyiséggel (cseretelek- , kel), pénzben vagy mindkettővel történhet. A kártalanítás módját, mértékét és határnapját — jogszabályban megállapított keretek között — elsősorban a felek egyezsége határozza meg; a vitás kérdésekben az elhelyező hatóság dönt. (2) A kártalanítás mértékét — a (3) bekezdésben említett eset kivételével — az igénybevett helyiség (telek) nagysága, fekvése, műszaki állapota és felszereltsége alapján kell megállapítani. (3) Ha a kártalanításra jogosult lakás vagy lakás céljára használt helyiség igénybevétele esetében kártalanításként cserelakást kér, a felajánlott cserelakás megfelelőségét a kártalanításra jogosult által használt és a felajánlott lakás helyiségei számának, alapterületének, fekvésének, műszaki álla-< potának, felszereltségének, a használat jogcímének, a jogos lakásigény mértékének, valamint annak figyelembevételével kell megállapítani, hogy a használat az egész lakásra vagy egy részére terjedt-e ki. A kártalanításra jogosult, ha az igénybevett lakás a jogos lakásigényét nem elégíti ki, csak azonos szobaszámú, ha pedig az igénybevett lakás a jogos lakásigényét meghaladja, csak a jogos lakásigényének megfelelő szobaszámú lakásra tarthat igényt. Vhr. 10. §. (1) Ha a kártalanításra jogosult kártalanításként cserehelyiséget (cseretelket) kér, részére olyan cserehelyiséget (cseretelket) kell biztosítani (létesíteni), amely az elhelyező hatóság megítélése szerint az igénybe vett helyiségben (telken) végzett tevékenysúg hasonló körülmények között történő folytatására alkalmas. Ennek során az esetleg jogszerűen fennálló albérleti jogviszonyt is figyelembe kell venni. (2) Abban a kérdésben, hogy a cserehelyiség a tevékenyság folytatására alkalmas-e, az elhelyező hatóságnak a lakosság ellátását szolgáló üzlet- vagy műhelyhelyiség esetében ki kell kérnie a tanács végrehajtó bizottsága kereskedelmi, illetőleg ipari szakigazgatási szervének, továbbá magánkereskedő és kisiparos esetében az illetékes érdekképviseleti szervnek a véleményét is. (3) Az igénylő közületi szerv köteles a részére kiutalt helyiség (telek) elfoglalása előtt a csere-