Tanácsok közlönye, 1969 (17. évfolyam, 1-59. szám)

1969 / 4. szám

latai, vállalkozásai, intézetei és intézményei, to­vábbá a jogszabály alapján működő munkaközös­ségek (alkotóközösségek); b) -jogszerűen használó közületi szerv: — az al­bérlő kivételével — az a közületi szerv, amelyik a helyiség (telek) használati jogát a jogszabályban megállapított módon szerezte meg, vagy a helyi­séget (telket) egyébként legalább tíz éve és a ren­delet hatálybalépését megelőző idő óta háborítat­lanul, folyamatosan használja; c) közületi szerv által használt helyiség (telek): minden olyan helyiség (telek) — a tulajdonjogra tekintet nélkül —, amelyet közületi szerv jogsze­rűen használ, vagy amely 1953. április 1. napját megelőző idő óta közületi szerv (szervek) haszná­latában áll; d) telek: — a közterületek, a rendeltetésüknél fogva ilyen célra szolgáló területek, a vízügyi és a közlekedési létesítmények által elfoglalt terüle­tek, továbbá az erdők és a mezőgazdasági rendel­tetésű földek kivételével — a városok és a közsé­gek belterületén, valamint a külterületi települé­sek beépítésre szánt területén levő minden föld­részlet. A közületi elhelyező hatóságok és hatáskörük R. 2. §. (1) A közületi szervek elhelyezése és az ezzel kapcsolatos kártalanítás (a továbbiakban együtt: közületi elhelyezés) ügyében első fokon a) községben 1. a nem lakás céljára használt és 100 m2-t meg nem haladó alapterületű helyiségek tekintetében a községi tanács végrehajtó bizottsága, 2. a nem lakás céljára használt és 100 m2-t meghalaió alapterületű, továbbá alapterületre való tekintet nélkül a lakás céljára használt helyiségek, valamint a telkek tekintetében a járási tanács vég­rehajtó bizottsága, b) járási jogú városban mindennemű helyiség és telek tekintetében a yárosi tanács végrehajtó bizottsága, c) megyei jogú városban mindennemű helyiség és telek tekintetében a városi tanács végrehajtó bizottsága által kizáró­lagos illetékességűnek kijelölt kerületi tanács végrehajtó bizottsága, d) fővárosban 1. az 500 m-'-t meg nem haladó alapterületű helyiségek tekintetében — a 2. pontban említett helyiségek kivételével —, továbbá a lakosság el­látásával közvetlenül kapcsolatos — üzlet- vagy műhelyhelyiséggel kielégíthető — irodai jellegű tevékenység gyakorlásához szükséges helyiség esetében a kerületi tanács végrehajtó bizottsága, 2. az 500 m2-t meghaladó alapterületű helyisé­gek, továbbá alapterületre való tekintet nélkül az irodahelyiségek, a társadalmi szervezetek helyi­ségei, a kultúr- és könyvtárhelyiségek, a munkás­és diákszállók, az oktatási intézmények, az ed­digi lakás céljára használt helyiségek, valamint minden telek tekintetében a fővárosi tanács vég­rehajtó bizottsága az illetékes szakigazgatási szerve (a továbbiak­ban együtt: első fokú elhelyező hatóság) útján jár el. (2) Egy megyében fekvő több községei, járást, vagy járási jogú várost, illetőleg a fővárosban több kerületet érintő azonos közületi elhelyezés ügyében első fokon az illetékes másodfokú elhe­lyező hatóság jár el. (3) A járási tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve a hatáskörébe tartozó helyi­ség- (telek-) igények kielégítése során az eljárás tárgyát képező közületi elhelyezéssel összefüggő, de egyébként a községi tanács végrehajtó bizott­sága szakigazgatási szervének hatáskörébe tartozó helyiségek kiutalása ügyében is intézkedhet. (4) A megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bi­zottságának szakigazgatási szerve a hatáskörébe tartozó helyiség- (telek-) igények kielégítése során az eljárás tárgyát képező közületi elhelyezéssel összefüggő, de egyébként a községi, járási, járási jogú városi (fővárosi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szervének hatáskörébe tartozó helyiségek kiutalása ügyében is intéz­kedhet. (5) A másodfokú elhelyező hatósági jogkört az első fokú elhelyező hatóság közvetlen felettes szakigazgatási szerve gyakorolja. (8) Az elhelyező hatóságok szakirányítását az építésügyi és városfejlesztési miniszter látja el. Vhr. 2. §. (1) Az elhelyező hatósági jogkört a R. 2. §-a (1) bekezdésének a) 1. pontjában meghatá­rozott esetben a községi tanács végrehajtó bizott­ságának szakigazgatási szerve, a R. 2. §-ában meghatározott egyéb esetekben pedig az illetékes tanács végrehajtó" bizottságának igazgatási (helyi­séggazdálkodási) szakigazgatási szerve (te--'.bbiak­ban: elhelyező hatóság) gyakorolja. (2) A telkekre vonatkozó elhelyező hatósági ha­tásköri rendelkezéseket akkor kell alkalmazni, ha az elhelyező hatóság be nem épített, vagy ideigle­nes jellegű építménnyel beépített telek, továbbá állandó jellegű építménnyel beépített telek be nem épített részének ügyében jár el. (3) Az első fokú elhelyező hatósági jogkör gya­korlása szempontjából a lakosság ellátásával köz­vetlenül kapcsolatos — üzlet- vagy műhelyhs­lyiséggel kielégíthető — irodai jellegű tevékeny­ség különösen: az Országos Takarékpénztár, az Állami Biztosító, a kommunális szolgáltatást nyújtó és az idegenforgalmi szervek, a közforgal­mú közlekedési vállalatok menetjegy-, fuvarvál­laló irodáinak, az építő- és tüzelőanyagkereske­reskedelmi vállalatok rendelést, a hirdető vállala­tok hirdetést felvevő irodáinak, fiókjainak, kirendeltségeinek, a rendőrség körzetmegbizotti

Next

/
Oldalképek
Tartalom