Tanácsok közlönye, 1969 (17. évfolyam, 1-59. szám)

1969 / 3. szám

66 TANÁCSOK (4) A mcstervizsgablzottság elutasító határozatáról a KIOSZ megyei titkársága (Budapesten a szakosztály) a vizsgázót az okmányok visszaküldésével és az okok köz­lésével értesíti. Egyben felhívja a kérelmezők figyelmét arra, hogy az elutasító határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 nap alatt a másodfokú iparhatósághoz (tvr. 23. §) fellebbezéssel lehet élni. A másodfokú iparhatóság határozata ellen további fellebbezésnek helye nincs. (5) A tvr. 4. § (2) bekezdése alapján a másodfokú ipar­hatóságnak a kivételes mestervizsgára bocsátás tárgyában hozott határozata ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezéssel lehet élni a könnyűipari miniszterhez. A mestervizsga Ideje 8. §. (1) A mestervizsgákat naptári évnegyedenként az év­negyed utolsó hónapjában kell tartani. Ha a jelentkezők nagy száma vagy egyéb körülmény indokolttá teszi, év­negyedenként többször, éspedig az évnegyed bármely hó­napjában lehet mestervizsgát tartani. (2) A vizsgákat munkanapokon kell tartani. A mestervizsga költségeinek fedezése 9. §. (1) A vizsgáztató bizottság elnökének (elnökhelyettesé­nek) időmulasztás címén minden vizsgázó után 20,— Ft-ot, a vizsgáztató bizottság tagjainak pedig — beleértve a tanács végrehajtó bizottsága ipari osztály, a KIOSZ, va­lamint a Közegészségügyi és Járványügyi Állomás kép­viselőjét is — 15—15 Ft-ot kell a befizetett díjból kiutalni. A vizsgadíj fennmaradó részéből a vizsgával kapcsolatos nyomtatványok költségeit, s a felmerülő készkiadásokat (fűtés, világítás) a nem hivatalos minőségben vésztvevő vizsgabizottsági tagok igazolt közlekedési költségét kell fedezni. (2) A befizetett vizsgadíjak felhasználásáról a KIOSZ megyei (budapesti) titkársága elszámolást vezet. A fenn­maradó vizsgadíjakat a KIOSZ jóléti alapjának növelé­sére kell fordítani, és kizárólag elaggott kisiparosok segé­lyezésére lehet felhasználni. A mestervizsga színhelye 10. §. (1) A mestervizsgát erre a célra alkalmas műhelyben (üzemben) vagy valamely helyiipari tanulóintézet, vagy tanműhely megfelelő helyiségében kell megtartani. (2) A műhelyt és a munkaeszközöket lehetőleg díjtala­nul, ha ez nem lehetséges, akkor mérsékelt díjazás mel­lett kell biztosítani. A felmerült használati díjat a vizsgá­zónak kell megfizetnie. Több vizsgázó esetében a költsé­gek a vizsgázókat egyenlő arányban terhelik. E rendel­kezés alapján egy vizsgázót legfeljebb 30,— Ft megfize­tésére lehet kötelezni. (3) A mestervizsgán feldolgozandó nyersanyagról a vizs­gázónak kell gondoskodnia, illetőleg az anyag beszerzési költségei a vizsgázót terhelik. A mestervizsgán feldolgo­Eott nyersanyagból készült termék a vizsgázó tulajdona. A mestervizsga anyaga 11. §. (1) A mestervizsga: a) írásbeli, b) gyakorlati, c) szóbeli tésrből áll. (2) A mestervizsga írásbeli része: valamely szakmáha­•ágó munka rajzának (tervének) és árvetéiének önálló elkész?tése. Azokról az iparoknál, amelyeknél rajz (íerv) elkészítésének szükségessége a szakma jeüegénél fogva nem merül fel, az írásbeli vizsga valamely szakmábavágó munka árvetésének Önálló elkészítése. (3) A vizsga gyakorlati része: a (2) bekezdésben emlí­tett rajzban (tervben), árvetésben feltüntetett vagy mús, KÖZLÖNYE az ipar körébe tartozó munka nagyobb jártasságot és ma­gasabbfokú szakmai tudást igénylő révzének eivégiié.e, a vizsgadarab elkészítése. (4) A vizsga szóbeli része: a vizsgázó általános szak­ismereteinek megállapítása. Mestervizsgára előkészítő tanfolyamok 12. §. (1) A mestervizsga írásbeli és szóbeli anyagának ered­ményes elsajátítása érdekében a KIOSZ mestmizsgíra előkészítő tanfolyamokat szervezhet, azok személyi és do­logi kiadásainak fedezésére felvételi és részvételi díjakat szedhet. (2) A KIOSZ a mestervizsga általános és különleges szakismereti anyagát tartalmazó jegyzeteket állíthat össze és azokat az érdekelteknek térítés ellenében rendelkezé­sükre bocsáthatja. (3) A mestervizsga általános és különleges szakismereti anyagának közegészségügyi vonatkozású részét (munka­egészségügy, munkásvédelem, munkahely, munkamód, munkaanyagártalmak és azok megjelölése, általános és iparági balesetelhárító és egészségvédő óvó rendszabályok, az iparággal kapcsolatos egészségügyi vonatkozású jog­szabályok, szabványok stb.) az illetékes egészségügyi szer­vek állítják össze és az Egészségügyi Minisztérium hagyja jóvá. A mestervizsga menete 13. §. (1) A vizsgázónak tüzetesen meg kel! magyarázni, mi­lyen munka rajzát (tervet) és árvetését kell elkészítenie. Ezek elkészítésére a munka sajátosságainak megfelelő, de legalább egy órai időt kell engedélyezni, amely idő alatt a vizsgázót a vizsgáztató bizottság egy tagja ellenőrzi. (2) A 11. § (3) bekezdésében említett gyakorlati felada­tot úgy kell megválasztani, hogy általában két órán át végzett munka alapján megállapítható legyen a vizsgázó szakmabeli készsége és tudása. A munka elvégzését a vizsgáztató bizottság elnöke és két tagja ellenőrzi. (3) A mestervizsga szó'celi részének célja annak meg­állapítása, milyen mértékben ismeri a vizsgázó a szakmá­jában használatos nyersanyagokat és félgyártmányokat, gépeket és szerszámokat, a munkanemeket és az egy-esy munka elvégzésére szükséges nyersanyagokat és időt. A szóbeli vizsga keretében kell meggyőződni arról is, hogy a vizsgázó kellőképpen ismeri-e a kisiparosok ipargyakor­lását szabályozó rendeleteket, a szakmájára vonatkozó más jogszabályokat, valamint az alkalmazottakra és ipari tanulókra vonatkozó rendelkezéseket. A szóbeli vizsgának ki kell terjednie az érvényben levő társadalombiztosítási és adózási rendelkezésekre és a kisiparosok részére I.öle­lezően előírt nyilvántartásokra, a pénztárkönyv vezeté­sére és annak megállapítására is, hogy a vizsgázó israeri-e a hatályban levő és az ipar gyakorlásával kapcsolatos közegészségügyi, közbiztonsági, tűzrendészet! és munka­védelmi követelményeket, valamint állami és társadalmi rendünk fontosabb kérdéseit. A vizsga szóbeli része egy óránál tovább nem tarthat. A szóbeli vizsgán mind a vizs­gabizottság elnökének (elnökhelyettesének), mind a vizs­gáztató bizottság minden tagjának jelen kell lenniök. A vizsgáztató bizottság tagjai az elnök (elnökhelyettes) irányítása mellett intéznek kérdéseket a vizsgázóhoz. (4) A cukrász, cukorkakészítő fodrász, fogműves, kozmetikus, látszerész, mészáros és hentes, mézeskalácsos és viaszönlő, ortopédk'itszerész, ortopédgépműszerész, orvosi műszerész és a sütő ipari mestervizsgákra meg kell hívni az illetékes Köz­egészségügyi és Járványügyi Állomás képviselőjét is, aki 3. szám

Next

/
Oldalképek
Tartalom