Tanácsok közlönye, 1969 (17. évfolyam, 1-59. szám)

1969 / 53. szám

944 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 53. szám. 2. §. A „Mester" címet a miniszter megfelelő javaslat alapján alkalomszerűen adja. A javaslatot a vállalati dolgozót illetően a vállalat igazgatója, a szövetkezeti dolgozót illetően a szövetkezet igazgatósága az illetékes szakszervezeti bizottsággal egyetértésben terjeszti elő. 3. §. A „Mester" cím anyagi elismeréssel jár, ezért: a) a „Mester"-ek alapbérét a munkakörükre előírt bértétel felső határa szerint kell megállapítani. Részükre a vállalat igazgatója, illetőleg a szövetkezet igazgatósága kiemelt alapbért, illetve személyi fizetést állapíthat meg, b) a „Mester" cím elnyerésekor a dolgozót jutalom illeti meg, amelynek mértékét a kollektív szerződésben kell meghatározni és amelynek öszszege nem lehet kevesebb, mint a dolgozó két heti átlagkeresete. 4. §• (1) A „Mester" cím nem adható annak, aki: a társadalmi tulajdon, vagy a fogyasztók sérelmére bűntettet, fegyelmi vétséget vagy szabálysértést követett el mindaddig, amíg a hátrányos következmények alól nem mentesül. (2) A „Mester" címet meg kell vonni attól, aki arra méltatlanná vált. 5. §• (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. (2) A „Mester" cím a belkereskedelmi miniszter vagy a SZÖVOSZ Igazgatósága által a rendelet hatályba lép'ése előtt kitüntetett „Mesterszakács"-okat és „Mester-cukrász"-okat is megilleti. (3) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a 96/1956. (K É 28.) Bk M számú, a 91/1964. (K É 46.) BkM—SZÖVOSZ eln. számú és a 83/1966. (K É 33.) Bk M számú utasítások hatályukat vesztik. Szúrdi István s. k., belkereskedelmi miniszter A munkaügyi miniszter 8/1969. (XI. 25.) Mü M számú rendelete a szakmunkástanulók részére adományozható társadalmi ösztöndíj egyes kérdéseiről Á nappali tagozatos iskolai képzésben résztvevőkkel köthető tanulmányi szerződésekről szóló 5/1969. (VII. 27.) M M számú rendelet* (a továbbiakban: R.) 15. §-ának végrehajtására — a művelődésügyi miniszterrel, a képzésben érdekelt miniszterekkel és az országos hatáskörű szervek ve-* zetőivel, továbbá a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben — az alábbi rendeletet adom ki: 1. §. (1) Tanulmányi szerződés a népgazdaságilag fontos és a helyileg különösen nehezen beiskolázható szakmák szakmunkásutánpótlásának elősegít tése érdekében csak tanulóviszonyban álló szakmunkástanuló (a továbbiakban: tanuló) és elsősor-* ban a felvételében érdekelt vállalat között létesíthető. (2) Más vállalat a tanulóval csak akkor köthet tanulmányi szerződést, ha ahhoz a tanuló felvételében érdekelt vállalat hozzájárul. (3) Ha a tanuló felvételében érdekelt vállalat nem kíván a tanulóval tanulmányi szerződést kötni, a (2) bekezdés szerinti hozzájárulást nem tagadhatja meg. (4) A szakmunkásképző iskola igazgatója a szerződést csak az (1)—(3) bekezdésben foglalt esetekben hagyhatja jóvá. 2- §. (1) A tanulmányi szerződés alapján adományozható társadalmi ösztöndíj mértéke a tanulmányi eredménytől és az egy családtagra jutó jövedelem nagyságától függetlenül egységesen havi 250,—• Ft. Ezt az összeget a tanuló részére a külön jogszabályban előírt — szakmától, évfolyamtól és ta-* nulmányi eredménytől függően megállapított — szalonunkástanuló ösztöndíjon felül kell biztosítani. (2) A társadalmi ösztöndíjat a vállalat a 13/1967i (X. 27.) Mü M számú rendelet 3. §-ának f) pontjában foglaltaknak megfelelően, a részesedési alap pénzbeli részesedésre elkülönített részéből fizeti. (3) A társadalmi ösztöndíjat — eltérőleg az R: 26. § a) pontjában foglaltaktól — akkor is folyósítani kell, ha az adományozó vállalat a tanulót —• a külön jogszabályban foglaltak szerint — teljesítménybérben (szakmunkás-bérben) foglalkoztatja. 3. §• A társadalmi ösztöndíjat a tanulmányi szerződés létrejöttének időpontjától az ösztöndíjas ta-* nulóviszonyának megszűnéséig kell folyósítani. * Megjelent a Tanácsok Közlönye 1969. évi 34. számábaa