Tanácsok közlönye, 1969 (17. évfolyam, 1-59. szám)
1969 / 53. szám
938 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 53. szám. Koroiányrendeíelek A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 39/1969. (XI. 25.) számú rendelete a lakosságra vonatkozó adóigazgatási, valamint az illetékekkel kapcsolatos eljárás általános szabályairól I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. §• (1) E rendeletet kell alkalmazni a) a lakosság által fizetendő adók, adójellegű kötelezettségek és b) az illetékek, az illeték módjára fizetendő díjak kivetésével (kiszabásával), nyilvántartásával és rendezésével, valamint c) az adók módjára behajtandó tartozások nyilvántartásával és rendezésével kapcsolatos eljárásban. (2) A rendelet alkalmazása szempontjából az adójellegű kötelezettségeket, valamint az (1) bekezdés b) pontjában felsoroltakat is adónak kell tekinteni. 2. §• Az adóigazgatási feladatokat a tanácsok végrehajtó bizottságai az illetékes szakigazgatási szerveik útján, illetőleg a vám- és pénzügyőrség szervei (a továbbiakban: adóhatóság) látják el. 3. §. Az adóigazgatási eljárásban az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvényben és az e rendeletben, valamint az adójogszabályokban megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni. II. Fejezet AZ ADÓK MEGÁLLAPÍTÁSA ÉS NYILVÁNTARTÁSA Az adók megállapítása 4. §. (1) Az adóhatóság az adófizetési kötelezettség, illetőleg az adó mértékének megállapításával kapcsolatban a tényállás tisztázásához szükséges esetekben jogosult adatokat gyűjteni, helyszíni ellenőrzést, könyvvizsgálatot tartani és ehhez az állampolgárok és a jogi személyek kötelesek az adóhatóságnak adatokat szolgáltatni. (2) Az adóhatóság a tényállás tisztázása céljából az üzleti könyveket, azok bizonylatait, valamint az adó megállapításához szükséges egyéb iratokat lefoglalhatja. (3) Az adóhatóságnak az (1) és (2) bekezdés alap-í ján foganatosított intézkedése elleni fellebbezésnek halasztó hatálya nincs. 5. §. (1) Az adót a jogszabály szerint fizetésre kötele-? zett terhére kell kivetni. (2) Az adóhatóság a kivetett adót határozatban (adóív, fizetési meghagyás, stb.) közli a fizetésre kötelezettel (a továbbiakban: adózó). Az adóívnek az ellen a része ellen, amely korábbi határozattal megállapított adót tüntet fel, fellebbezés^ : nek helye nincs. Az adóívben előforduló tévedésekkel szemben adóhelyesbítésnek van hely? (13. §). (3) Ha az adóra vonatkozó jogszabály egyidejű-* leg több személy egyetemleges adófizetési köteí lezettségét írja elő, a kivetésről a közös képviselőt, ennek hiányában valamennyi fizetésre köte-? lezettet értesíteni kell. (4) Az adót soron kívül kell kivetni, ha annak" beszedése az egyébként szokásos időben történő kivetés esetén nem látszik biztosítottnak. Az adót soron kívül kell beszedni, ha annak behajtása veszélyeztetve van. (5) Ha az adó kivetése bevallás hiányában, vagy. egyéb mulasztás miatt nem történt meg, vagy há' az adót bármely oknál fogva tévesen vetették ki* a fizetési kötelezettséget, illetőleg az adóküiönbö-* zetet a kivetéshez való jog elévülésén belül pótlófj lag meg kell állapítani. (6) Az adók módjára behajtandó tartozásokra a vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadók. 6. §. Az adó kivetéséhez való jog elévül annak á naptári évnek az utolsó napjától számított öt évi alatt, amelyben a követeléshez való jog keletké* zett. E szabály alkalmazása során az illeték köve* teléséhez való jog keletkezését attól az időpont-., tói kell számítani, amikor a hagyatékot, a jog-.' ügyletet, vagy az okiratot a kiszabásra illetékes adóhatóságnál bejelentették (bemutatták), illetve az a körülmény, hogy az illeték lerovását, vagy a^ kiszabás céljából elrendelt bejelentést elmulasztották, az illetékes adóhatóság tudomására jut.
