Tanácsok közlönye, 1968 (16. évfolyam, 1-63. szám)

1968 / 27. szám

27. szám. TANÁCSOK v KÖZLÖNYÉ 689 h) a Könnyűipari Minisztérium felügyelete alá tartozó Könnyűipari Szerelő és Épületkarbantartó Vállalatra (a továbbiakban együtt: vállalat). (2) A mezőgazdasági nagyüzemek építőipari részlegeiben (közös vállalkozásaiban) foglalkoztatott dolgozók idénypótlékát külön jogszabály rendezi. 2. §. (1) Az 1. §-ban említett építő-, szak- és szerelőipari vállalatoknál, a KPM közúti igazgatóságoknál, a MÁV építési és pályafenntartási szakszolgálat építési főnökségeinél, valamint az OVH vízügyi igazgatóságoknál rendszeresen az építési munkahelyen foglalkoztatott építő-, szak- és szerelőipari munkásoknak, az Országos Műemléki Felügyelőségnél pedig az időszaki főfoglalkozású munkásoknak idénypótlékot kell fizetni. (2) A vállalat igazgatója (költségvetési üzemek esetében az alapító tanács végrehajtó bizottsága engedélyével) a vállalati szakszervezeti szervvel egyetértésben — a munka idényjellegére figyelemmel — dönti el az alábbiakban felsorolt dolgozók idénypótlékra való jogosultságát: a) az építő-, szerelő- és szakipari vállalatok előző bekezdésben nem említett, munkásállománycsoportba tartozó dolgozói, b) a tégla- és cserépipari, illetve kő- és kavicsipari vállalatok munkásállomány csoportba tartozó dolgozói, c) a tanácsi ingatlankezelő, város- és községgazdálkodási vállalatok, illetve költségvetési üzemek kőműves, ács, tetőfedő, tetőbádogos és egyéb, külső építőipari munkákon foglalkoztatott munkásai, d) a tanácsi gáz-, víz-, csatorna-, útkarbantartó és parképítő vállalatoknál és részlegeknél a kubikus és kövező munkások, valamint a víz-, csatorna- és mélyépítési részlegeknél foglalkoztatott kőművések, ácsok, kiszolgáló segédmunkások és nyílt ároktisztító munkások, e) a MÁV egyéb építési főnökségeinél, valamint az OVH felügyelete alá tartozó építőipari részlegeknél foglalkoztatott építőipari munkások. (3) A (2) bekezdésben említett és ennek az utasításnak a hatálybalépésekor idénypótlékra jogosult dolgozók idénypótlékát megvonni csak abban az esetben lehet, ha előzőleg a munka idény jellegét megszüntették. 3. §. (1) Az idénypótlék mértéke a dolgozó tárgyhavi alapkeresetének 15%-a. Az idénypótlékot bérköltségként kell elszámolni, az a vállalat tárgyévi bérszínvonalát (béralap betartására kötelezett szerveknél a jóváhagyott béralapot) terheli. Emiatt a jóváhagyott bázisbérszínvonal (béralap, vagy a költségvetési előirányzat) nem módosítható. (2) Nem fizethető idénypótlék a 6 hónapnál rövidebb időre szerződött dolgozóknak. (3) Az idénypótlékban részesülő dolgozók részére téli munkaszünetre, valamint az időjárás miatt kieső munkaidőre munkabér nem fizethető. A téli munkaszünetre küldött dolgozók részére a részesedési alap terhére fizethető egyszeri pénzbeni juttatást illetően a 8/1968. (Ép. Ért. 5.) ÉVM számú utasítás 2. §-ában foglaltak az irányadók. (4) Az idénypótlék fizetésével összefüggő szabályozást a vállalat kollektív szerződésében rögzíteni kell. (5) Ennek az utasításnak a hatálybalépésével egyidejűleg az 53/1958. (Ép. Ért. 32.) ÉM számú utasítás hatályát veszti. Bondor József s. k., építésügyi és városfejlesztési miniszter Az építésügyi és városfejlesztési miniszter 23/1968. (Ép. Ért. 14.) ÉVM számú utasítása a saját szerszám használatáról és a használati költségek térítéséről A vállalati gazdálkodás eredményessége céljából a saját szerszám használatát és az ezért fizetendő térítést — az érdekelt szakszervezetekkel és miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetői-j vei) egyetértésben — az alábbiak szerint szabályozom. Az utasítás hatálya 1. §• (1) Ennek az utasításnak a hatálya a) az építő-, szak- és szerelőipari, az épületszerkezetgyártó és az építőanyagipari főtevékenységet folytató vállalatokra (függetlenül attól, hogy melyik szerv felügyelete alá tartoznak);