Tanácsok közlönye, 1968 (16. évfolyam, 1-63. szám)

1968 / 25. szám

660 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 25. szám tárgyául szolgáló sérelemből eredő mindennemű igény tekintetében, ugyanabban az eljárásban való rendezését. Az említett rendelkezésekből következően a 4/1967. (XII. 27.) IM. számú rendelet 6. §-ának (1) bekezdése alapján az akár felperesi, akár alperesi perjogi helyzetben levő munkáltatót is megilleti az a jog, hogy a felülvizsgálati eljárásban az eredetileg érvényesített igényén túlmenően további igényt érvényesíthessen, illetőleg a már érvényesített követelését felemelhesse, és az eljárás tárgyául szolgáló sérelemből származó igényének elbírálását más jogalapon kérhesse. A fentiek természetesen arra az esetre is vonatkoznak, amikor a munkaügyi vita annak folytán merült fel, hogy a munkáltató a dolgozót leltárhiány vagy bűncselekménynyel okozott kár megtérítésére kötelezte [Mt. 61. §-a, 2/1968. (I. 16.) Korm. számú rendelet 5. és 6. §-a, Mt. V. 106. §-a (1) bekezdésének a) és c) pontja.] A leltárhiány megtérítése iránti igény érvényesítése esetében a felülvizsgálati eljárásban a munkáltató például megteheti, hogy az eredetileg leltárhiány címén követelt összeg megtérítésére bűncselekménnyel történt károkozás címén kéri kötelezni a dolgozót. A fenti állásponttal a Legfelsőbb Bíróság is egyetértett. (1968. El. II. D. 22/10. sz. jkv.) 45. A gyermektartásdíj fizetésére kötelező polgári bírósági ítélet hatályát és végrehajthatóságát sem a szülők közötti életközösség átmeneti helyreállítása, sem a végrehajtásnak — erre való tekintettel — a Vht. 44. §-ának (1) bekezdése alapján történő megszüntetése nem érinti, feltéve, ha maga a kötelezettség továbbra is fennáll. A gyakorlatban ismételten felmerül az a kérdés, hogy amennyiben a bírói ítélettel gyermektartásdíj fizetésére kötelezett személy az életközösséget a gyermek anyjával átmenetileg helyreállítja, ez alatt tartási kötelezettségének természetben eleget tesz, később azonban az életközösséget ismét megszakítja és tartási kötelezettségének önhibájából újra nem tesz eleget, akkor az életközösség helyreállításának puszta ténye a korábbi ítélet hatályát, de különösen annak végrehajthatóságát megszünteti-e? Előfordul az is, hogy a jogosult gyermek anyja — az életközösség helyreállításának tartósságában bízva — a végrehajtás megszüntetését kéri és azt a bíróság a Vht. 44. §-ának (1) bekezdése alapján meg is szünteti. Hasonló kérdés merülhet fel olyan esetekben is, amikor házastársi tartásdíj fizetésére kötelezett személy házastársával állítja helyre átmenetileg az életközösséget. A kérdésnek büntetőjogi szempontból is jelentősége van. A Btk. 275. §-ának (1) bekezdésében meghatározott tartási kötelezettség elmulasztása bűntettének ugyanis — egyebek mellett — a tartási kötelezettséget megállapító, végrehajtható, határozat megléte is egyik tényállási eleme. Előfordul olyan álláspont, mely szerint már az életközösség helyreállításának puszta ténye folytán hatályát veszti a polgári bíróságnak a gyermektartási kötelezettséget megállapító és tartásdíj fizetésére kötelező határozata. Fokozott mértékben vonatkozik ez arra az esetre, amikor a bíróság a végrehajtást — a Vht. 44. §-ának (1) bekezdése alapján — meg is szüntette. Ez az álláspont téves, mert egyrészt szemben áll a Legfelsőbb Bíróság polgári kollégiuma 829. számú határozata 36. pontjával, másrészt a jogosultat indokolatlanul hátrányos helyzetbe hozza. E szerint az álláspont szerint ugyanis az életközösség újabb megszakadása után a jogosult kénytelen újabb pert indítani a tartási kötelezettség megállapítása és tartásdíj fizetése iránt. A helyes álláspont az alábbiak szerint foglalható össze. a) A házastársi tartásdíj fizetésére kötelező bírósági határozat végrehajhatóságát az életközösség átmeneti viszszaállítása, s ennek folytán a tartási kötelezettségnek átmenetileg természetben való teljesítése önmagában nem érinti. A jogosult tehát az életközösség újabb megszakadása esetén a házastársi tartásdíj fizetésére kötelező bírósági határozat alapján kérhet végrehajtást a még fennálló követelés erejéig és a Vht. 5. §-a (2) bekezdésének korlátai között. Ez vonatkozik arra az esetre is, ha a bírósági határozat alapján korábban is volt már végrehajtás folyamatban. A kötelezett viszont a Vht. 41. §-a alapján a végrehajtás megszüntetése iránt indíthat pert, ha ennek a törvényben meghatározott feltételei megvannak. b) Az a) pontban kifejtettek irányadók abban az esetben is, ha a jogosult az életközösség visszaállításával kapcsolatban a Vht. 44. §-a alapján a végrehajtás megszüntetését kérte ugyan, de kérelme indokolásában nem tett olyan nyilatkozatot, amelyből a tartásra való anyagi jogi jogosultságának megszűnése kitűnnék. A követeléshez való jog megszűnésére utaló adat hiányában az említett esetben sincs tehát akadálya annak, hogy a bíróság a házastársi tartásdíj fizetésére már kötelező bírósági határozat alapján a jogosult kérelmére újból elrendelje a végrehajtást. Természetesen a kötelezett — a törvényben meghatározott feltételek megléte esetén — ilyenkor is pert indíthat a végrehajtás megszüntetése iránt. c) Ha a jogosult az életközösség visszaállításával kapcsolatban a Vht. 44. §-a alapján a végrehajtás megszüntetését kérte s kérelme indoklásában egyben olyan nyilatkozatot is tett, amelynek alapján a tartásra való anyagi jogi jogosultságának a megszűnése is megállapítható, a végrehajtás megszüntetését követően a házastársi tartásdíj fizetésére kötelező bírósági határozat alapján végrehajtásnak újból már nincs helye. Az említett esetben ugyanis a követeléshez való jog megszűnése folytán a bírósági határozat végrehajthatósága is megszűnt. Ezért a jogosultnak a visszaállított életközösség újbóli megszakadása esetében — ha tartásdíjra igényt tart — újabb pert kell indítania a tartási kötelezettség megállapítása és tartásdíj fizetése iránt. E perben a bíróságnak már az új tényállás alapján kell vizsgálnia a tartásra való jogosultságot, s döntenie a kereseti kérelem tekintetében. d) Gyermektartásdíj fizetésére kötelező bírósági határozat végrehajthatósága a tartásnak átmenetileg természetben való nyújtása folytán nem szűnik meg. A tartási kötelezettség a bírósági határozat alapján — az abban megszabott keretben — mindaddig fennáll, amíg azt a bíróság a kötelezett által indított perben meg nem szünteti. A jogosult tehát az átmenetileg természetben teljesített tartás megszűnése után a bírósági határozat alapján — a még fennálló követelés erejéig és a Vht. 5. §-a (2) bekezdésében meghatározott korlátok között — újból végrehajtást kérhet, mégpedig akkor is, ha a bíróság időközben kérelemre a Vht. 44. §-ának (1) bekezdése alapján megszüntette a végrehajtást. Ezt az álláspontot fogadta el a Legfelsőbb Bíróság is.' (1968. El. II. D. 22/10. sz. ikv.) Az ügyészségek az említett álláspontot értelemszerűen alkalmazzák mindazokban az egyéb esetekben is, amikor a Vht. 44. §-ának (1) bekezdése alapján a végrehajtás megszüntetésére került ugyan sor, a kötelezettség — vagy annak egy része — azonban továbbra is fennáll. (Az állásfoglalásokat az Ügyészségi Közlöny 1968. évi 5. száma közli.) Szerkeszti: Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány Titkársága Szerkesztésért felelős: dr. Kormos Géza Kiadja: Lapkiadó Vállalat Budapest. VII.. Lenin körút 9—11. Telefon: 221—285 Felelős kiadó- Sala Sándor Szerkesztőség: Budapest, V., Bajcsy-Zs. út 78. IV. em. Telefon: 121—592, 118—007 (7, 58-as mellék) Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a Posta Központi Hírlap Irodánál (Budapest, V., József nádor tér 1.) Előfizetési díj: V4 évre 21,— Ft. Csekkszámlaszám egyéni 61.028 közüle A 61.066, vagy átutalás a MNB 8. sz. fiókjánál vezetett folyószámlára Index: 25.8Í>1 6802282 /2 — Zrínyi Nyomda.- Budapest. «= F. v.s Bolgár Imre