Tanácsok közlönye, 1968 (16. évfolyam, 1-63. szám)

1968 / 25. szám

25. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 643 4. számú melléklet a 6/1968. (V. 30.) Kip M számú rendelethez IRÁNYELVEK az üzemi balesetek kivizsgálásával kapcsolatos szabályzat elkészítéséhez Az üzemi balesetek kivizsgálásával kapcsolatos feladatok meghatározásánál az a legfontosabb, hogy a kivizsgálás olyan módját alakítsák ki, amellyel feltárják a balesetek okát és körülményeit és alkalmas arra, hogy megfelelő intézkedéseket tegyenek hasonló balesetek megelőzésére. Ennek érdekében az üzemi balesetek kivizsgálásával kapcsolatos feladatok meghatározásánál különös gondot kell fordítani — a gépekkel, berendezésekkel, készülékekkel, anyagokkal, technológiákicai — a termelési folyamattal — összefüggő balesetek okainak vizsgálatára; — hogy a kivizsgálásban a szakigazgatási szerv és a HVDSZ képviselője minden esetben részt vegyen. Budapest, 19 5. számú melléklet a 6/1968. (V. 30.) Kip M számú rendelethez A RENDELET EGYES PONTJAINAK ÉRTELMEZÉSÉHEZ, A MELLÉKLETEK KIÁLLÍTÁSÁHOZ FŐBB SZEMPONTOK 1. Heveny mérgezés, fulladás, fagyás, napszúrás (hőguta), rándulás, megerőltetés folytán bekövetkezett egészségi károsodást, társadalmi szervek megbízásából végzett társadalmi munka közben elszenvedett balesetet is üzemi balesetként kell számításba venni, amennyiben az egyébként a 2. §-ban foglaltak szerint is üzemi balesetnek minősül. Nem tekintendő üzemi balesetnek az öncsonkítás, öngyilkosság. 2. Halálosnak kell tekinteni az azonnali halált okozó baleseten kívül azt is, amelynél a halál nem azonnal, hanem később, de legfeljebb három hónapon belül a balesettel okozati összefüggésben következett be. 3. Nyilvántartás, havi beszámolójelentés szempontjából csonkulásos balesetnek kell tekinteni a 3. § (3) bekezdés d) pontjában foglalt — azonnali jelentésre kötelezett csonkulásos baleseteken kívül — a kisebb csonkulással (egy ujj első íz elvesztésével) járó baleseteket is. 4. Három napon túli keresőképtelenséget okozónak minősül az a baleset is, amely által okozott négy keresőképtelen nap közül egy vasárnap (munkaszüneti nap, pihenő nap), kivéve, ha a dolgozó a munkaszüneti napot követő első napon munkába áll. 5. Ha a baleset napján a dolgozó a balesetből kifolyólag négy óránál rövidebb ideig dolgozott és ennek következtében táppénzben részesül, úgy ez a nap is keresőképtelen napnak számít. 6. Az üzemi balesetek miatt kiesett táppénzes napok számát addig kell nyilvántartani és jelenteni, amíg a dolgozó a baleset miatt táppénzben részesül. 7. Ha a sérült a balesetből felgyógyul, de a balesettel összefüggésben újból keresőképtelenné válik, a táppénzes napok számát sorszám nélkül nyilvántartásba kell venni és jelenteni. 8. Az üzemi baleseti nyilvántartást, jegyzőkönyvet öt évig meg kell őrizni. 9. A rendelettel rendszeresített nyomtatványokat a KIOSZ alapszerv készíti el. 6. számú melléklet a 6Ü968. (V. 30.) Kip M számú rendelethez KITÖLTÉSI UTASÍTÁS AZ ÜZEMI BALESETI NYILVÁNTARTÁS VEZETÉSÉHEZ 1. Az üzemi baleseti nyilvántartást folyamatosan, sorszámmal ellátva kell vezetni január 1-től december 31-ig. Ez vonatkozik az utólagosan felderített, kivizsgált üzemi balesetekre is. Az egyik hónapról a másikra áthúzódó balesetet azonban sorszám nélkül kell szerepeltetni. 2. Áz üzemi baleseti nyilvántartást havonta le kell zárni, összesíteni kell az üzemi balesetek és kiesett táppénzes napok számát. A balesetek számának összesítésekor a tárgyhónapban történt baleseteket, valamint az esetlegesen utólag felderített és kivizsgált baleseteket kell számba venni. A kiesett táppénzes napok számának összesítésekor pedig a tárgyhónapban történt és az egyik hónapról a másikra áthúzódó, valamint az utólag felderített balesetek összes táppénzes napjait kell számba venni. 3. A havi beszámolójelentésben csak a három napon túl gyógyuló (beleértve a csonkulásos és halálos) üzemi balesetek és ezek által okozott kiesett napok számát kell jelenteni, külön feltüntetve az ipari tanulók baleseteinek és az általuk okozott kiesett napoknak a számát.