Tanácsok közlönye, 1968 (16. évfolyam, 1-63. szám)

1968 / 61. szám

TANÁCoüK KÖZLÖNYE im. c) Felelősségrevonás kezdeményezése A felügyeletet gyakorló szerv az arra illetékes szerveknél a jogszabálysértésért felelős vezető fegyelmi, kártérítési, szabálysértési, büntetőjogi felelősségrevonását kezdeményezheti. Egyes esetekben a felelősségre vonás nem mellőzhető (pl. a személyzeti munkával, a földvédelemmel kapcsolatos kötelezettségek megszegése stb. esetén). d) A termelőszövetkezet jogellenes határozatának megsemmisítése, felfüggesztése. Ha a járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály olyan jogellenes határozatról szerez tudomást, amely nem fegyelmi vagy jogvitás ügyben keletkezett, köteles vizsgálat lefolytatásával meggyőződni arról, hogy a határozat mely rendelkezésében jogellenes. A vizsgálat történhet a helyszínen, vagy a határozatnak és egyéb adatoknak a bekérésével. Ha a vizsgálat kétséget kizáróan megállapítja, hogy jogszabálysértés történt, a járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály a határozat jogellenes rendelkezését, vagy ha szükséges a teljes határozatot megsemmisítheti. A megsemmisítés jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat nem sérthet. Nem semmisíthető meg az olyan határozat, amely ellen bírósági eljárásnak (vagyoni követelés) van helye. A megsemmisítésről szóló határozatot a járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálynak meg kell indokolnia és a jogszerű határozat, intézkedés meghozatalára iránymutatást kell adnia. A járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály — az egyedi ügyek (tagsági viták) kivételével — a termelőszövetkezeti szerv határozatának, intézkedésének végrehajtását egy ízben legfeljebb 30 napra felfüggesztheti, ha a határozat, vagy intézkedés végrehajtása a termelőszövetkezetnek helyrehozhatatlan kárt okozna, vagy az a népgazdasági érdek súlyos sérelmével járna. A felfüggesztésről szóló határozatot meg kell Indokolni. A felfüggesztő határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs. A felfüggesztett határozatot a termelőszövetkezet megváltoztathatja, vagy a tanácsi szerv megsemmisítheti. e) Pénzbírság alkalmazása Ennek a szankciónak az alkalmazására akkor kerülhet sor, ha a termelőszövetkezet a tagjaival szemben jogszabályon alapuló kötelezettségét | írásbeli figyelmeztetés ellenére sem teljesíti (pl. nem jelöl ki háztáji földet a jogosultnak vagy nem" biztosítja a heti pihenőnapot stb.), illetőleg a tagokkal szemben a jogellenes állapotot nem szünteti meg (pl. a jogvitás ügyben hozott határozat megsemmisítése után új határozatot nem hoz.) A bírságolásnak az említett körben való bevezetése a tagok jogai szempontjából garanciális jellegű. Célja, hogy az állami felügyelet gyakorlása során a tagok jogairól rendelkező jogszabályoknak s egyben a termelőszövetkezeti demokrácia elvének érvényt lehessen szerezni még akkor is, ha a tag a termelőszövetkezet intézkedését, vagy mulasztását a vitás ügyek intézésére meghatározott eljárás keretében nem sérelmezte. Különös je^ntősége pedig éppen akkor van, ha a jogvita kezdeménvezése nem látszik célravezetőnek, vagy ha az egvébként vitás ügyként intézendő sérelem a termelőszövetkezeten belül gyakorivá válik. A járási mezőgazdasági és él^mezésü^vi osztály határidő kitűzésével 5000.— Ft-ig terjedő pénzbírság kiszabásával kötelezheti a termelőszövetkezetet a kötelezettség teljesítésére, a jogellenes állapot megszüntetésére. A pénzbírságot kiszabó határozatban rögzíteni kell a jogellenes intézkedést s a pénzbírság alkalmazásának indokait. Előfordulhat, hogy a jogvitás ü<?vben hozott tsz határozatot a járási mezőgazdasági és éVmezésügyi osztály megsemmisíti, ezzel azonban a törvónves helvzet nem áll helvre, ilyenkor a termelőszövetkezetnek ú^abb határozatot kell hoznia, a pénzbírság kiszabása az új határozat kikényszerítésére is alkalma7ható. A termelőszövetkezet a pénzbírságot kiszabó határozat ellen jogorvoslattal élhet a me^^i mo^őgazdasá^i és élelmezésügyi osztályhoz. Ha a megyei osztály a hatá^o^at helybenhagyásával a termelőszövetkezet fellebbezését elutas^tia (az elsőfokú határozat iogerőssé váük\ a temr^ősvövetkezet a pénzbírságot a jogerőre emelkedhetni C7Ímított 15 nap alatt köteles befizetni, eT'enkező esetben a bírságot a^ók módiára kell behaitani. A bírság eredménytelenség esetén ismételten is kiszabható. A pénzbírságot a kivető tanács vb adó beszedési csekkszámlájára kell a jogerőre emelkedéstől számított 15 nap alatt befizetni. A befizetés megtörténtét a bírságot kivető tanács vb mezőgazdasági és éleire'^ósücryí osztóiv?nnV — 3 ^seVVap egvik ellenőrző szelvényének csatolása mellett — be