Tanácsok közlönye, 1968 (16. évfolyam, 1-63. szám)

1968 / 61. szám

61. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1457 ellenétes határozatot (intézkedést) hozott, a me­gyei tanács végrehajtó bizottsága — megfelelő előkészítés után — felügyeleti jogkörében a tör­vénysértő határozatot megsemmisítheti. A termelőszövetkezeti társadalmi szervezetek a termelőszövetkeztekkel kapcsolatos tevékenységü­ket az állami felügyeletet ellátó szervekkel együttműködve, az együttműködés megfelelő for­mái (tájékoztatás, egyeztetés, stb.) szerint végzik. A termelőszövetkezetek területi szövetségeinek állami jelügyelete és kapcsolata a tanácsi mező­gazdasági és élelmezésügyi szakigazgatási szervek­kel A 2028/1967. (VI. 11.) Korm. számú határozat I. fejezet 2.e) pontjának utolsó előtti bekezdése szerint a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisz­ter a felügyeleti feladatai keretében — többek kö­zött — szabályozza a termelőszövetkezetek terü­leti szövetségei törvényességi felügyeletének mód­szereit és ellátja az ezzel kapcsolatos állami fel­adatokat. A szövetségek működésének és felügye­letének alapvető szabályait a termelőszövetkezeti törvény (Tv.) 101—112. §-ai és a végrehajtására ki­adott kormányrendelet (R.) 150—154. §-ai tartal­mazzák. E rendelkezések szerint a szövetségek ál­lami felügyeletét a területileg illetékes megyei ta­nács vb gyakorolja. A végrehajtó bizottság e jog­korében felülvizsgálja és jóváhagyja a szövetség alapszabályát és megsemmisítheti a küldöttgyűlés, az elnökség törvénnyel, törvényerejű rendelettel, kormányrendelettel, kormányhatározattal, vagy miniszteri rendelettel ellentétes határozatait. (Tv. 103. és a 111. §-ai.) Megjegyzendő, hogy a pusztán alapszabályellenes határozat megsemmisítésére a Tv. 111. §-a nem ad lehetőséget, mert ez már túl­menne a törvényességi felügyelet körén. A végrehajtó bizottság a folyamatos felügyeleti feladatok ellátásával egyik tagját, általában a me­zőgazdasági és élelmezésügyi szakigazgatási szer­vek felügyeletét ellátó elnökhelyettest bízza meg. Az eddigi tapasztaltatok szerint ez a megoldás ki­elégíti és nem sérti a szövetségek önálló érdékkép­viseleti jellegét. A szövetségek állami felügyeleté­nek tartalmával nem fér össze, hogy a végrehajtó bizottság a folyamatos felügyelet ellátását egyik szakigazgatási szervére, még kevésbé a járási ta­nács végrehajtó bizottságára vagy szakigazgatási szervére ruházza. A felügyelet gyakorlásának kedvező módszere, ha az elnökhelyettes részt vesz a szövetség küldött­gyűlésein és szükség szerint az elnökségi üléseken, valamint egyéb testületi munkaértekezleteken, ahol tájékoztatást ad a megyei tanács végrehajtó bizottsága termelőszövetkezetekkel kapcsolatos ál­lami irányító tevékenységéről, munkaprogramjá­ról, észrevételezi és felhívja a figyelmet a testü­letnek azokra a tervezett intézkedéseire és hatá­rozataira, amelyek esetleg nem felelnek meg a törvényesség követelményeinek. A szövetség tör­vénysértő határozatait a végrehajtó bizottság sem­misítheti meg. A végrehajtó bizottság felügyeleti hatáskörében vizsgálhatja — évenként legalább egy alkalommal célszerű is megivszgálni —, hogy a szövetség mű­ködése és tevékenysége a jogszabályokban foglal­taknak megfelel-e. A vizsgálat csak a törvényesség megtartásának ellenőrzésére terjedhet ki. A végre­hajtó bizottság által végzett vizsgálatba be kell vonni a szövetség ellenőrző bizottságát is. A vizs­gálat eredményéről, az észlelt hiányosságokról tá­jékoztatni kell a szövetség elnökségét és a megyei tanács végrehajtó bizottságát. A végrehajtó bizoJt­ság a vizsgálatról szóló jelentés alapján — a szük­ségnek megfelelően — határozatot hoz (tudomásul veszi, az esetleges törvénysértő határozatot meg­semmisíti stb.). A végrehajtó bizottság határozata ellen az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint van helye fellebbezésnek. A végrehajtó bi­zottság vizsgálatáról és a hozott határozatokról a szövetség elnöksége tájékoztassa a küldöttgyűlést. A végrehajtó bizottság által gyakorolt állami fel­ügyelet nem terjedhet ki tartalmilag arra, hogy a szövetségek részére kötelezettségeket vagy felada­tokat határozzon meg. A szövetségekre is vonat­koznak — ugyanúgy mint a termelőszövetkeze­tekre — a Tv. 4. § (3) bekezdésében foglaltak. A gazdaságpolitikai célkitűzések eredményes meg­valósítása azonban e téren is kölcsönös együtt­működést kíván. Ezért hasznos, ha a megyei és já­rási tanácsi végrehajtó bizottságok és a termelő­szövetkezetek területi szövetségei kölcsönösen tá­jékoztatják egymást célkitűzéseikről, egyeztetik elképzeléseiket és a lehetőségeken belül e vonat­kozásban is a kölcsönös érdekazonosság megterem­tésére törekednek. E cél érdekében helyes, ha a végrehajtó bizottság is meghívja a szövetségek képviselőit azokra a vb ülésekre és egyéb tanács­kozásokra, ahol a megye, vagy a járás mezőgazda­sági és élelmezésügyi helyzetét, feladatait tárgyal­ják. A jó együttműködés megkívánja továbbá, hogy kölcsönösen bocsássák egymás rendelkezésé­re a mezőgazdasági és élelmezésügyi, valamint a szövetkezetek fejlesztését és helyzetét érintő írá­sos anyagokat is (tervek, tanulmányok, elemzések, javaslatok stb.). A termelőszövetkezeti törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet 158. §-ának (3) bekezdése alapján a megyei és a járási végrehajtó bizottságok és szakigazgatási szerveik a termelőszövetkeze­tekkel kapcsolatos általános érvényű intézkedései­ket egyeztetni kötelesek a termelőszövetkezetek területi szövetségeivel. Az egyeztetési kötelezett­ség azonban természetesen nem terjed ki a végre­hajtó bizottságok és szakigazgatási szervei­nek a hatósági jogkörükben hozott egyedi határo­zataira, illetve intézkedéseire. A népgazdasági és az ágazati, valamint az üzemi érdekek helyes egyensúlyának a kialakításánál a szövetségek nem mellőzhetik a tanácsi szakigazga­tási szervekkel — ezen belül elsősorban a mező­gazdasági és élelmezésügyi osztályokkal — való szoros együttműködést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom