Tanácsok közlönye, 1968 (16. évfolyam, 1-63. szám)

1968 / 60. szám

1408 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 60. szám. lekötési járulék alapját az így kapott összegekből kell számtani átlaggal kiszámítani,'' 4. §. A R. 4. §-ának (2) bekezdése hatályát veszte 5. §. A R. melléklete I. fejezetének 15. a) pontja ha­tályát veszti, ennek megfelelően ab), c), d) pontok Q)> b), c) pontokra változnak. 6. §• Ez a rendelet 1969. január 1, napján lép ha­jt ályba. Madarast Attila s. k., pénzügyminiszterhelyettes A pénzügyminiszter 34/1968. (XII. 15.) P M számú rendelete a nyereségadózásról és a vállalati érdekeltségi alapok képzéséről szóló 11/1967. (XI. 24.) PM számú rendelet* módosításáról A 42/1967. (X. 22.) Korm. számú rendelet 6. §-ában kapott felhatalmazás alapján — a mun­kaügyi miniszterrel, az Országos Tervhivatal és az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével, az érde­kelt más miniszterekkel (országos hatáskörű szer­vek vezetőivel), valamint a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsával egyetértésben — a következő­ket rendelem. 1 | A 11/1967. (XI. 24.) PM számú rendelet (a to­vábbiakban: R.) 3. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A bérszínvonal szabályozásba bevont vállalatoknál a nyereség bontása során bérköltség­ként a beszámolási időszak tényleges létszámának és bérszínvonalának szorzatát kell figyelembe venni. A bértömeg szabályozásba bevont vállala­toknál a ténylegesen felhasznált bértömeg össze­gét kell a nyereség megbontásánál figyelembe venni. A létszám és bérszínvonal, valamint a bér­tömeg kiszámítását a munkaügyi miniszter ide­vonatkozó utasításában, valamint az ennek alapján kiadott végrehajtási utasításokban foglaltak sze­rint kell elvégezni." * Megjelent a Tanácsok Közlönye 1967. évi 55. szá­mában. 2. §. (1) A R. 7. §-ának (2) bekezdése az alábbi g) ponttal egészül ki: ,,g) a külön jogszabály szerint az alapba helyez­hető összeget." (2) A R. 7. §-a az alábbi (4) bekezdéssel egé­szül ki: ,,(4) A kisipari és háziipari termelőszövetkeze­tek, valamint az általános fogyasztási és értéke­sítő szövetkezetek — a közgyűlés határozata alap­ján — a felhasználható részesedési alapból a vál­lalatfejlesztési alapot saját hatáskörben növel­hetik." 3. §• (1) A R. 10. §-ának (1) bekezdése helyébe a kö­vetkező rendelkezés lép: ,,(1) A tartalékalap képzése addig kötelező, amíg a tartalékalap összege nem éri el a tárgyévi tényleges bérköltség 8 százalékának — a szállítás és hírközlés, valamint a belkereskedelem népgaz­dasági ágba tartozó vállalatoknál a bérköltség 3 százalékának — és az év végi záró eszközállo­mány 1,5 százalékának — a szállítás és hírközlés, valamint belkereskedelem népgazdasági ágba tartozó vállalatoknál az eszközállomány 0,3 száza­lékának — együttes összegét. A R. 9. §-ának (3)—« (4) bekezdéseiben meghatározott mértékeket ará­nyosan kell csökkenteni abban az esetben, ha az ezek szerint képzett tartalékalap meghaladná a tartalékalap kötelező szintjét." 4. §• A R. 1. számú mellékletének L része úgy módo­sul, hogy az adózás alapjául szolgáló nyereség megosztásánál alkalmazandó bérszorzó a tanácsi gázgyártás, a kő- és kavicsbányászat, a papíripar, a termelőeszköz-kereskedelem, valamint a mellék­termék és hulladékbegyűjtés szakágazatokban 2, a filmgyártás és filmforgalmazás szakágazatban 3, a mezőgazdasági gépjavítóknál 1969. évben 3, 1970. évben 2. 5- §• A R. 1. számú mellékletének 111. része úgy mó­dosul, hogy a fejlesztési alap képzésére szolgáié nyereségrész adóztatásánál alkalmazandó adókulcs a filmgyártás és filmforgalmazás szakágazatban 50%. 6. §. Ez a rendelet 1969. január 1. napján lép ha­tályba, rendelkezéseit első ízben az 1969. évi eredmény után esedékes nyereségadó és vállalati érdekeltségi alapok kiszámításánál kell alkal­mazni. A 2. § (2) bekezdésében, valamint a 3. §-ban foglaltakat már az 1968. évi eredmény elszámolá­sánál figyelembe kell venni. Madarasi Attila s. k., pénzügyminiszterhelyettes

Next

/
Oldalképek
Tartalom