Tanácsok közlönye, 1968 (16. évfolyam, 1-63. szám)
1968 / 3. szám
3. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 45 27. §. (1) A számlát, a nyugtát és blokkot másolattal két példányban kell kiállítani. Az eredeti példányt a vevőnek, illetőleg a szolgáltatást igénybevevőnek kell átadni. (2) Számlatömbként a MSZ 5.613 számú A/5, alakú „átírótömbot", nyugta- és blokktömbkánt pedig erre a célra gyártott és a Nyomtatványellátó Vállalat által forgalomba hozott „nyugta- és blokktömböt" kell alkalmazni. (3) A 11/1966. (VII. 29.) PM számú rendelet 42. §-ának (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő (10C0 forintot meghaladó) nyugta 1%-os illetékét a tömbben visszamaradó másolaton, illetékbélyeg felragasztásával kell leróni. A felragasztott bélyeget átírással vagy felülbélyegzéssel, érvényteleníteni kell. 28. §. (1) A könyvvezetési és számlázási kötelezettség teljesítéséhez szükséges könyveket lapszámmal kell ellátni és használatbavétel előtt az adóalany lakóhelye szerint illetékes községi, városi, városi kerületi tanács vb pénzügyi szakigazgatási szervénél hitelesíttetni kell. A hitelesített könyvekről a pénzügyi szerv nyilvántartást köteles vezetni és abban fel kell tüntetnie, hogy kinek a részére, mikor és milyen könyveket hitelesített. (2) A nyilvántartás sorszámát az adóalany nevének, adóköteles tevékenységének (foglalkozásának), lakó- és telephelyének megjelölésével a hitelesített könyv fedőlapján fel kell tüntetni. A pénzügyi szervnél vezetett nyilvántartás sorszáma a hitelesített könyv sorszáma is. A pénztárkönyvön kívül az egyéb hitelesített üzleti könyveket az adóalany pénztárkönyvének 1. oldalán a pénzügyi szerv hivatali bélyegzővel, valamint keltezéssel elátott aláírással köteles feljegyezni. (3) Az adóalany az (1) bekezdésben megjelölt (és hitelesített könyveit telephelyén (üzlet, műhely, iroda stb.), ennek hiányában lakóhelyén köteles tartani és vezetni. A könyveket, könyvelési feljegyzéseket, számlákat, üzleti levelezéseket és egyéb iratokat öt évig meg kell őrizni. Ezt a határidőt a számlák, levelek és egyéb iratok esetében azok kiállítása, a könyveknél pedig az utolsó bejegyzés évének a végétől kell számítani. 29. §. I. (1) Mentes a könyvvezetési kötelezettség alól: a) a kisiparos és magánkereskedő, ha adómentességet élvez; b) a szolgáltató és javító kisiparos, valamint a magánkereskedő, ha a 13. § alapján adókedvezményt élvez és szakmunkás tanulón kívül legfeljebb egy alkalmazottat foglalkoztat; c) a szolgáltató és javító kisiparos, valamint a magánkereskedő, ha — szakmunkás tanulón és egy segítő családtagon kívül — alkalmazottat nem foglalkoztat, üzlettársa nincs, valamint két lóerőnél nagyobb erővel meghajtott géppel nem rendelkezik; d) aki forgalmi adóját adóátalány útján fizeti. (2) Mentes a nyugta- és blokkadási kötelezettség alól, aki a könyvvezetési kötelezettség alól is mentességet élvez. (3) A könyvvezetésre, valamint a nyugta- és blokkadására kötelezett adóalany mentes — a pénztárkönyvön kívül — az egyéb segédkönyvek (megrendelőkönyv, raktárkönyv és hiteinyilvántartási könyv) vezetése, illetőleg a nyugta- és blokkadása alól, ha az általános jövedelemadóról szóló rendelkezések alapján ilyen mentességet élvez. (4) Könyvvezetésre, valamint nyugta- és blokkadásra kell kötelezni, vagy a kötelezettség alól fel kell menteni azokat az adóalanyokat, akiknél a meghatározott feltételek időközben bekövetkeznek, illetőleg megszűnnek. A kötelezettség keletkezését vagy megszűnését az adóalany köteles nyolc napon belül a 14. § (1) bekezdésében meghatározott elsőfokú pénzügyi hatóságnak írásban bejelenteni. (5) A könyvvezetési és számlázási kötelezettség alól a (4) bekezdésben említett elsőfokú pénzügyi hatóság — az érdekképviseleti szerv meghallgatása mellett — a járási, városi, városi kerületi tanács vb pénzügyi osztályával egyetértésben részben vagy egészben felmentést adhat, illetőleg ilyen kötelezettséget elrendelhet. Ellenőrzés, adatszolgáltatás 30. §. (1) A forgalmi adó fizetésére kötelezettek által az adózással kapcsolatban szolgáltatott (bevallott) adatok helyességét, valamint a könyvvezetési és számlázási kötelezettség teljesítését a pénzügyi hatáság rendszeresen köteles ellenőrizni. (2) Az ellenőrzés során a pénzügyi hatóságnak vizsgálnia kell az adóalanynak mind a közületektől, mind a magánszemélyektől származó bevételeit, a belföldről vagy külföldről származó alapanyagok (áruk) értékét és az alkalmazottak foglalkoztatását is. Ugyanakkor figyelembe kell venni az adóalany helyzeti adottságát és azt is, hegy milyen a szakmai elfoglaltsága, illetőleg naponta, havonta mennyi időt fordít szakmai munkájára. Az ellenőrzés megalapozottságát megfelelő adatgyűjtéssel is elő kell segíteni. (3) A pénzügyi hatóság kiküldötte az üzleti vagy üzemi idő alatt bármikor — éjjeli üzem idején is — jogosult a vonatkozó rendelkezésekben megállapított szabályok pontos megtartásának ellenőr-