Tanácsok közlönye, 1967 (15. évfolyam, 1-56. szám)

1967 / 39. szám

39. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 609 A munkaügyi miniszter 7/1967. (X. 8.) Ma M számú rendelete a munka díjazásának egyes kérdéseiről A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 34/1967. (X. 8.) számú rendeletében kapott felhatalmazás alapján — a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben — az alábbiakat rendelem: (Mt. 35. §-ához:) Helyettesítés díjazása 1. §• (1) Ha a dolgozó átmenetileg munkakörébe nem tartozó munkát végez (pl. mást helyettesít), az általa ténylegesen betöltött munkakörre előírt munkabér illeti meg. Ez azonban nem lehet kevesebb az eredeti munkakörében elért átlagkereseténél. (2) A havidíjas dolgozót magasabb munkakörű dolgozó helyettesítése esetén a magasabb munkakörnek megfelelő munkabér akkor illeti meg, ha egyfolytában harminc napon túl helyettesít. Ilyen esetben legalább a ténlyegesen ellátott munkakörre előírt bértétel alsó határának megfelelő összegű személyi alapbért kell a dolgozónak megkapnia. A helyettesi minőségben alkalmazott dolgozót csak a helyettesítés negyedik hónapjától kezdődően illeti meg a magasabb díjazás. [Mt. 45. § (2) bekezdéséhez:] Természetbeni munkabér 2- §• (1) A munkabért a miniszter által megállapított körben és mértékben lehet természetben megállapítani. (2) A természetbeni munkabért csak olyan árucikkben vagy szolgáltatásban szabad megállapít tani, amely a dolgozó és családtagjai szükségleteinek kielégítéséhez járul hozzá. Nem adható természetbeni munkabérként szeszesital vagy más hasonló jellegű szer. (3) A természetbeni munkabért az átlagkereset kiszámításánál legfeljebb fogyasztói, illetőleg a miniszter által megállapított esetekben hatósági áron Szabad számításba venni. [Mt. V. 61. § (2) bekezdéséhez:] Személyi fizetés 3. §. (1) Az Mt. V. 61. §-ának (2) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén a vállalat havi ötezer forintig terjedően állapíthat meg személyi fizetést. Ha azonban a dolgozó munkakörére előírt bértétel felső határának harminc százalékkal megnövelt összege ezt meghaladja, ennek erejéig állapítható meg személyi fizetés. Ez utóbbi esetben sem lehet a személyi fizetés hétezer forintnál magasabb összegű. (2) A felügyeleti szerv az általa kinevezett dolgozók részére hétezer forintig terjedő összegű személyi fizetést állapíthat meg. Az így megállapított személyi fizetés a vállalat bérköltségét terheli. (3) Személyi fizetésben a vállalat alkalmazotti létszámának legfeljebb tíz százaléka részesíthető. (4) A művelődésügyi miniszter a művészeti munkakörben foglalkoztatott dolgozók tekintetében az (1)—(3) bekezdésben foglalt szabályoktól eltérhet. 4. §• (1) A személyi fizetés mind határozott, mind pedig határozatlan időre megállapítható és azt bármikor vissza lehet vonni. (2) Ha a személyi fizetést visszavonták — eltérő megállapodás hiányában — a dolgozót a személyi fizetés megállapítása előtti személyi alapbére illeti meg. [Mt. 47. §-ának (4) bekezdéséhez és az Mt. V. 37. §-ának (2)—(3) bekezdéséhez:] A munkával nem töltött idők térítése 5. §. (1) A dolgozó részére átlagkereset jár a) szavazás, hatósági, bírósági, munkaügyi döntőbizottsági idézésre tanúként való megjelenés, tanácstagként való eljárás, kötelező orvosi [Mt. V. 79. §-a] és rendőrorvosi vizsgálat, hadkötelesként való sorozás és katonai nyilvántartásbavétel, valamint az önkéntes tűzoltói igénybevétel esetén a teljes mulasztott munkaidőre, b) a házastársa (élettársa), gyermeke vagy saját szülője halála esetén egy munkanapra,