Tanácsok közlönye, 1967 (15. évfolyam, 1-56. szám)

1967 / 39. szám

600 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 39. szám, meghatározását. A vállalat és a vállalati szakszervezeti szerv megállapodásától függ tehát annak eldöntése, hogy kívánnak-e üdülőt, sportpályát, üzemi könyvtárat stb. létesíteni vagy fenntartani, a vonatkozó jogszabályok keretei között biztosítanak-e a dolgozóknak természetbeni juttatást, kedvezményes beszerzést. Egyes intézmények fenntartását, illetve az azokhoz való hozzájárulást (pl. gyermekintézmények tekintetében) azonban a jogszabály kötelezővé teheti. Az egészség és~ testi épség védelme (51—54. §) A dolgozók egészsége és testi épsége védelmével kapcsolatos alapvető feladatok már az eddigi szabályozásban is kialakultak. A javaslat ezeket veszi figyelembe. Egyúttal azonban az eddigieknél elvibb szintű szabályozás útján jobban biztosítja a végrehajtási szabályok számára a végbement fejlődés nyomon követését s ezáltal hatékonyabbá válhat a dolgozók egészségéről, testi épségéről való gondoskodás. A felmerült értelmezési problémákra tekintettel az 51. § (4) bekezdésére külön is ki kell térni, bár a javaslat nem tér el az eddigi szabályozástól. A szabály szerint a vállalat köteles a munkaviszonyra vonatkozó szabályok megtartásán túlmenően is minden rendelkezésre álló intézkedést megtenni a dolgozók egészségét és biztonságát fenyegető veszélyek elhárítására. Ez nem a vállalatokat terhelő általános erkölcsi követelmény jogszabályba foglalása, ellenkezőleg, a vállalatok különböző helyzetéből, a termelőmunka .feltételeinek állandó változásából eredő olyan kötelezettség, amely az egyes vállalatoknál konkrét gyakorlati feladatok ellátását igényli. Arról van szó, hogy az egészséges és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos összes feladatait a vállalatoknak központi szabályokban lehetetlen meghatározni. A jogszabály a követelmények meghatározása során csupán a vállalatok általános szintjéből, a technikai fejlettség meghatározott színvonalából stb. indulhat ki. Maga a vállalati munkavédelmi szabályzat sem képes a vállalatnál bekövetkező változásokkal mindig lépést tartani. Ebből következik, hogy egyes területeken — a technikai fejlettség eltérő szintje, a kedvezőbb anyagi feltételek stb. folytán — további lehetőségek állnak rendelkezésre és nap mint nap újabb eszközök merülnek fel az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételei javításának. Fegyelmi feleló'sség (55-56. §) 1. A javaslat továbbra is fenntartja a fegyelmi felelősségre vonás intézményét. Ennek megfelelően a kötelezettségeiket vétkesen megszegő dolgozókat a jövőben is felelősségre lehet fegyelmileg vonni és fegyelmi büntetésben lehet részesíteni. 2. A dolgozók munkaviszonnyal kapcsolatos kö«* telezettségei igen sokfélék. Az alapvető kötele-* zettségeket a törvényjavaslatnak a munkavégzés-* ről szóló 34—36. §-ai tartalmazzák, de a javaslat' más fejezetei is tartalmaznak dolgozói kötelezettségeket. Mivel minden vétkes kötelezettségszegés sérti a vállalat rendjét és fegyelmét, ezért a dolgozót bármelyik kötelezettségének megszegése esetén fe* gyelmileg felelősségre lehet vonni. Az egyes kötelezettségszegések különböző jellegű munkakörülmények között más súllyal jelentkeznek. Így pl. félórás igazolatlan késésnek más a jelentősége közlekedési vállalatnál, ahol ez menetrendszerű járművek késésével járhat, más a jelentősége ugyanennek a gépeken dolgozóknál, akiknél a váltótárs túlórázását vagy a gép állását jelentheti stb. A kötelezettségszegések sokféleségére, illetőleg a különböző súlyára tekintettel a fegyelmi vétségek tényállásszerű felsorolása vagy a súlyos kötelezettségszegések körének pontos meghatározása lehetetlen. A vállalat és a dolgozó kapcsolata csak a munkaviszony keretére terjed ki, ezért a dolgozó munkaviszonyon kívüli magatartásáért csak akkor vonható fegyelmi úton felelősségre, ha az egyben munkaviszonyához méltatlan magatartás is. A munkaviszonnyal össze nem függő bűncselekmény elkövetése — bár tárasdalmilag mindig súlyosan elítélendő magatartás — csak akkor minősül kötelezettségszegésnek, ha az a dolgozó munkaviszonyához méltatlan magatartást is jelent. Így pl. közlekedési bűntett elkövetése a gépkocsivezetőnél munkaviszonnyal kapcsolatos kötelezettségszegés akkor, ha azt munkavégzés közben követi el. Vállalati osztályvezetőnél viszont nem munkaviszonyával kapcsolatos ugyanaz a bűntett, ha kirándulás közben a magángépkocsijával követi el. Ez utóbbi eset ugyanis nem minősül a dolgozó munkaköréhez méltatlan magatartásnak. 3. A javaslat a vállalat elhatározásától teszi függővé, hogy a dolgozót a vétkes kötelezettségszegése miatt felelősségre vonja-e és a felelősségre vonás milyen módját választja. Egyes kivételes esetekben azonban továbbra is megkívánja a közérdek a dolgozó kötelező fegyelmi felelősségre vonását. Ennek eseteit a végrehajtási szabályok írják elő. A javaslat tehát a jelenlegi szabályozás túlzott korlátait feloldja. 4. A javaslat a korábbi fegyelmi büntetési nemeket továbbra is fenntartja. Kiegészíti azonban a büntetési nemeket a személyi alapbércsökkentéa büntetéssel. E büntetésre azonban csak a dolgozó munkakörére előírt bértétel keretében (ha a dolgozó munkakörére több bértétel vonatkozik, azok keretében) kerülhet sor. A fegyelmi büntetések differenciált alkalmazásának biztosítása érdekében lényegében a jelenlegi szabályokhoz hasonlóan teszi lehetővé a javaslat olyan fegyelmi büntetések együttes kisza-