Tanácsok közlönye, 1967 (15. évfolyam, 1-56. szám)

1967 / 39. szám

39. szám: TANÁCSOK KÖZLÖNYÉ 587 szerepel társszerzőként, aki a vállalattal nem áll munkaviszonyban, a polgári eljárás szabályai sze­rint kell elbírálni. Mt. 63. §. (3) Másodfokon a területi munkaügyi döntőbizottság, illetve a Minisztertanács által meghatározott esetekben a járásbíróság jár el. (4) A munkaügyi döntőbizottság elnökét, elnök­helyetteseit, tagjait és póttagjait, vaiamint a terü­leti munkaügyi döntőbizottság tagjait a szakszer­vezeti tisztségviselők számára biztosított védelem illeti meg. A munkaügyi döntőbizottság elnöke és elnökhelyettesei munkaviszonyának megszünteté­séhez a területi munkaügyi döntőbizottság elnöké­nek előzetes hozzájárulása is szükséges, áthelyezé­sükről pedig a területi munkaügyi döntőbizottság elnökét előzetesen értesíteni kell. Mt. V. 102. §. (1) Munkaügyi döntőbizottságot kell alakítani minden olyan vállalatnál, valamint annak más helységben levő olyan egységeinél, ahol szakszervezeti szerv működik. Nagyobb lét­számot foglalkoztató vállalaton belül szükség ese­tén több munkaügyi döntőbizottság is alakítható. (2) A közszolgálat, a vasút, a posta, a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szer­vek, valamint á mezőgazdasági üzemek tekinte­tében, valamint olyan vállalatnál, vagy vállalati egységnél, ahol munkaügyi döntőbizottság nem alakítható, a munkaügyi miniszter a munkaügyi döntőbizottság megalakítását az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően szabályozhatja. (3) A munkaügyi döntőbizottság akadálytalan működéséhez szükséges dologi és személyi felté­telek biztosításáról a vállalat köteles gondoskod­ni. f Mt. V. 103. §. (1) A munkaügyi döntőbizottság állandó elnökét és elnökhelyettesét a szakszerve­zet vállalati szerve és a vállalat közös javaslata alapján a területi munkaügyi döntőbizottság el­nöke bízza meg. A bizottság többi tagját és póttag­ját azonos arányban a szakszervezet vállalati szer­ve, illetve a vállalat jelöli ki olyan létszámban, hogy a munkaügyi döntőbizottság működésének zavartalansága biztosítva legyen. (2) A munkaügyi döntőbizottság háromtagú ta­nácsban jár el. Mt. V. 104. §. (1) Területi munkaügyi döntő­bizottságot általában megyénként kell alakítani. (2) A népgazdaság egyes ágaiban a munka­ügyi miniszter rendelkezésére megyénél nagyobb területre kiterjedően is lehet területi munkaügyi döntőbizottságot alakítani. (3) A területi munkaügyi döntőbizottság műkö­dése felett a felügyeletet a munkaügyi miniszter gyakorolja a Szakszervezetek Országos Tanácsá­val egyetértésben. (4) A területi munkaügyi döntőbizottság ügy­rend szerinti akadálytalan működéséhez szükséges dologi feltételek biztosításáról a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága, nagyobb területegységre kiterjedően működő területi munkaügyi döntőbi­zottság esetében pedig a munkaügyi miniszter ál­tal kijelölt szerv gondoskodik. Mt. V. 105. §. (1) A területi munkaügyi dön­tőbizottság elnökét, ületőleg munkaügyi döntőbí­ráit, a Megyei Tanács és a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsa véleményének kikérése után a Szak­szervezetek Országos Tanácsával egyetértésben a munkaügyi miniszter nevezi ki. (2) A területi munkaügyi döntőbizottság tag­jait a Szakszervezetek Megyei Tanácsa választja iparáganként a szükséges számban. (3) A területi munkaügyi döntőbizottság három­tagú tanácsban jár el. Mt. V. 106. §. (1) Másodfokon a járásbíróság jár el azokban a munkaügyi vitákban, amelyek a) kereskedelmi és raktári dolgozók leltárhiá­nyával, b) a dolgozó életének, egészségének vagy testi épségének megsértése miatt felmerült kárral, c) a dolgozó által bűncselekménnyel okozott kár megtérítésével, valamint d) a vállalattal munkaviszonyban álló dolgozó­nak feladatterv, pályázat, szerződés alapján, vagy újítási díj címén járó anyagi elismerésével kapcsolatosan merültek fel. Mt. 64. §. (1) A munkaügyi döntőbizottság eljá­rása panasz alapján indul meg. A panaszt az el­évülési időn belül lehet előterjeszteni. Meghatá­rozott intézkedések ellen a panasz előterjesztését a Minisztertanács rövidebb határidőhöz kötheti. (2) A panasznak a sérelmesnek tartott intézke­dés végrehajtására halasztó hatálya nincs, kivéve, ha a jogszabály másképp rendelkezik. (3) A munkaügyi döntőbizottság határozata ellen tizenöt napon belül a területi munkaügyi döntő­bizottsághoz fellebbezéssel, illetve a járásbíróság­hoz felülvizsgálati kérelemmel lehet élni. Mt. V. 107. §. (1) A kézbesítést követő tizenöt napon belül kell előterjeszteni a panaszt aj a vállalat által történő egyoldalú munkaszer­ződés módosítás; b) a munkaviszony megszüntetése, c) a kártérítésre és a tévesen kifizetett munka­bér visszafizetésére kötelező határozat, fizetési felszólítás, valamint d) a fegyelmi határozat és a fegyelmi eljárás mellőzésével büntetést kiszabó határozat ellen. (2) A panasz benyújtási határidő és az eljárás során kitűzött határidő (határnap) elmulasztása esetén a fél mulasztását kimentheti, ha bizonyít­ja, hogy az önhibáján kívül történt. Mt. 65. §. (1) A munkaügyi vitában hozott hatá­rozat ellen annak jogerőre emelkedésétől számí­tott hat hónap alatt mind a dolgozó, mind a vál­lalat új eljárást kezdeményezhet, ha olyan tényre vagy bizonyítékra, illetőleg jogerős munkaügyi döntőbizottsági, bírósági vagy hatósági határozatra hivatkozik, amelyet a munkaügyi vita során ko­rábban nem bíráltak el, feltéve, hogy elbírálás esetéber. reá nézve kedvezőbb határozatot ered­ményezett volna. (2) A munkaügyi döntőbizc rtságok működése felett az ügyészség törvényességi felügyeletet gya­korol.

Next

/
Oldalképek
Tartalom