Tanácsok közlönye, 1967 (15. évfolyam, 1-56. szám)

1967 / 16. szám

16. szám: TANÁCSOK KÖZLÖNYE 233 IV. A szerződések teljesítésének ellenőrzése; békéltetés 1. A szerződések teljesítésének ellenőrzése A Ptk. a vb-titkárt a szerződések állandó és rendszeres ellenőrzésére jogosítja fel és egyben erre kötelezi is. Az új szabályozás szerint a szerződések teljesítését rendszeresen kell ellenőrizni. A szerződések rendszeres ellenőrzését úgy kell értelmezni, hogy az ellenőrzést szükség szerint, de évente általában kétszer el kell végezni. Az ellenőrzést elsősorban a helyszínen kell végezni, mikor is meg kell győződni a szerződésekkel kapcsolatos tényekről és körülményekről. Az ellenőrzés csak úgy valósítható meg, ha a vb-titkár a tanács területén lakó személyek tartási és életjáradéki szerződéseiről pontos és hiánytalan nyilvántartást vezet. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a szerződést kötő felek nevét, lakcímét, a szerződés keltét, a jóváhagyó határozat számát, a szerződés rövid tartalmát, tartalmaznia kell továbbá a szerződés teljesítésének ellenőrzését, illetőleg az ellenőrzés időpontját, a békéltetési eljárás időpontját és eredményét, tartalmaznia kell a szerződés megszűnésének módját és az esetleges megjegyzéseket. A szerződések ellenőrzésébe célszerű bevonni állandó bizottságokat és társadalmi aktívákat, ehhez megfelelő gyakorlati tapasztalatok és módszerek már rendelkezésre állnak. Üj rendelkezése a jogszabálynak, hogy az ellenőrzés során szerzett tapasztalatokról a vb-titkár szükség esetén az ügyészt is értesíteni köteles a polgári per vagy a büntető eljárás megindítása végett. Ha a vb titkár azt állapította meg, hogy a teljesítés a szerződésben foglaltaknak nem felel meg, arról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyben fel lehet tüntetni a szerződést nem teljesítő, vagy nem megfelelően teljesítő fél esetleges ismételt kötelezettség-vállalását. (Természetesen ez csak a szerződés tartalmával összhangban történhet.) A jegyzőkönyv a szerződés teljesítésére, vagy megfelelő teljesítésére tartalmazhat figyelmeztetést. A jegyzőkönyvet a felekkel alá kell íratni és részükre egy-egy példányt kell adni. 2. A szerződést kötő jelek közötti békéltetés megkísérlése A békéltetés történhet a felek kérelmére, de erre hivatalból is sor kerülhet. A békéltetési eljárásban a tényállás tisztázása érdekében az 1957. évi IV. törvényben szabályozott módon bizonyítási eljárást kell lefolytatni. A bizonyítási eljárásban tisztázni kell a szerződés nem teljesítése, vagy nem megfelelő teljesítése miatt a vb-titkárhoz forduló .ügyfél előadásának valódiságát. Feltétlenül szükséges a tartási és életjáradéki szerződés alapos ismételt áttanulmányozása. A bizonyítási eljárás lényeges része a tanúk meghallgatása. Tanúként fclyan személyeket kell megidézni, akik a körűiméi nyéket alaposan ismerik (pl. szomszéd) és elfogulatlanok. A szerződést kötő feleket a vb-titkár meghallgatásuk végett megidézheti. A békéltetés megkísérlése tapintatos munkát igényel. Jó megoldási mód, ha a vb titkár a jogszabályra hivatkozással a szerződést kötő felek érzelmeire is hat, megpróbálja felébreszteni a mulasztó felelősségérzetét és vázolja mulasztásának következményeit (pl. utal a szerződés felbonthatóságára, a szerződés módosíthatóságára, az emberi felelősségérzetre). A békéltetés megkísérlése agitatív jellegű is lehet. A vb-titkár a békéltetési eljárásban közvetítő szerepet tölt be. A békéltetési eljárás természetesen csak a szerződés tartalmának keretei között mozoghat. A békéltetésnek arra kell irányulnia, hogy a szerződést kötő felek a szerződésben vállalt kötelezettségeiket teljesítsék. A békéltetési eljárás eredményét általában jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A jegyzőkönyvet a felekkel alá kell íratni és annak egy másolatát részükre ki kell adni. A szerződés módosítására, vagy felbontására a vbtitkárnak lehetősége nincs. Ha a békéltetés nem vezet eredményre, tájékoztatni kell a szerződést kötő feleket arról, hogy a szerződés módosítása, illetőleg megszüntetése, felbontása végett az ille-» tékes járásbírósághoz fordulhatnak. Szükség esetén a vb-titkár az ügyészt is értesíteni köteles polgári vagy büntető eljárás megindítása végett. 3. Az ellenőrzési és a békéltetési eljárás speciális szabályai A szerződések ellenőrzésével és a békéltetéssel kapcsolatos eljárásban az 1957. évi IV. tv., az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Az 1967. évi 2. sz. törvényerejű rendelet meghatározza azokat a kivételeket, illetőleg megjelöli az eljárási törvény azon rendelkezéseit, melyek alkalmazásának az ellenőrzési és békéltetési eljárásban nincs helye. a) A Ptk. alapján az ellenőrzési és békéltetési eljárást lefolytató vb-titkár határozatot nem hoz. A vb-titkár a szerződések felbontására, illetve módosítására nem intézkedhet. A szerződések módosítása vagy megszüntetése — vita esetén — kizárólag az illetékes járásbíróság hatáskörébe tar-r tozik. b) az eljárásban végrehajtást nem lehet elrendelni. Végrehajtás elrendelésének akkor sincs helye, ha a szerződést kötő felek a békéltetésről felvett jegyzőkönyvben a szerződésben foglaltak teljesítésére ismételten kötelezettséget vállaltak. c) Az eljárás békéltetési jellegéből következik, hogy eljárási költséget sem lehet megállapítani. 4. A szerződésekkel kapcsolatos korábbi állásfoglalások (Tanácsok Közlönye 1960. évi 37., továbbá 1961. évi 24. szám) hatályukat vesztik. Dr. Kovács Tibor s. k., a Minisztertanács Tanácsszervek Osztályának helyettes vezetője