Tanácsok közlönye, 1966 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1966 / 39. szám

774 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 39. szám* Kötelező gondozás és elvonó-kezelés 2. §. (1) Azt az alkoholistát, aki rendszeres és túlzott alkoholfogyasztásból eredő magatartásával családját, kiskorú gyermekeinek fejlődését, saját egészségét, környezetének biztonságát veszélyez-1 teti, vagy a közrendet, illetve munkahelyén ismételten a munkát zavarja, a tanács végrehajtó bizottságának egészségügyi szakigazgatási szerve (a továbbiakban: egészségügyi szakigazgatási szerv) gondozáson való részvételre kötelezheti. (2) A gondozás elrendelését az alkoholista házastársa, egyenesági rokona, vagy testvére, illetőleg a községi [városi, városi (fővárosi) kerületi] tanács egészségügyi állandó bizottsága, a községi tanács végrehajtó bizottságának titkára, a gyámhatóság, a rendőrség, a munkahely (vállalat, szövetkezet, intézet stb.) igazgatója (vezetője) és szakszervezeti bizottsága, a Magyar Vöröskeresztnek a munkahely vagy lakóhely szerint illetékes szervezete, továbbá az alkoholizmus elleni küzdelem társadalmi bizottságai kezdeményezhetik. 3. §. (1) A gondozás az egészségügyi ellátáson és a szociális gondoskodáson kívül szükség szerint magában foglalja a gondozóintézeti elvonó-kezelést. Az elvonó-kezelés szükségességéről — szakorvosi vizsgálat eredményétől függően ;— a gondozóintézet alkoholelvonó-rendelésének vezetője dönt. (2) Ha az elvonó-kezelés a gondozóintézetben a kötelezett személy magatartása miatt meghiúsul, vagy valamely okból csak kórházban végezhető el, a gondozóintézeti alkohol-elvonó rendelés vezetőjének javaslatára az egészségügyi szakigazgatási szerv elrendelheti az elvonókezelésnek kórházi alkoholelvonó-osztályon (részlegen) történő foganatosítását. (3) Ha az eset összes körülményeiből arra lehet következtetni, hogy újabb gondozóintézeti elvonókezeléstől nem várható eredmény, az egészségügyi szakigazgatási szerv már a gondozáson való részvételre kötelező határozatában elrendelheti a kórházi elvonó-kezelést is. 4. §. (1) A kórházi elvonó-kezelésre kötelezett személy gyógyító jellegű foglalkoztatás céljából munkaterápiás intézetbe is áthelyezhető. (2) A gondozás és az elvonó-kezelés, illetőleg a gyógyító jellegű foglalkoztatás a gyógykezeléshez szükséges ideig tart. A kórházi elvonó-kezelés és a munkaterápiás intézeti foglalkoztatás időtartama azonban együtt sem haladhatja meg a hat hónapot. 5. §. A gondozott (gyógykezelt) személy köteles megtartani a kezelőorvosnak a gondozással, a gyógykezeléssel és a gyógyító célú foglalkoztatással kapcsolatos előírásait, és a kórházat (munkaterápiás intézetet) engedély nélkül nem hagyhatja el. További személyi korlátozások (az osztály elhagyásának tilalma, valamint a gyógykezeléshez szükséges kényszerintézkedések) csak orvosi rendelkezés alapján a szükséges mértékben és ideig alkalmazhatók. 6. §. A kórházban gyógykezelt, illetőleg a mun* katerápiás intézetben foglalkoztatott személy kérheti az elbocsátását. Az elbocsátás tárgyában az osztályvezető-főorvos, illetőleg a munkaterápiás intézet vezetője dönt. Felülvizsgálat 7. §. Ha az 1. § (3) bekezdése, illetőleg a 6. § alapján az elbocsátás iránt előterjesztett kérelmet az osztályvezető-főorvos (munkaterápiás intézet vezetője) elutasítja, a kérelmező orvosi bizottsági felülvizsgálatot kérhet. Ha a bizottság úgy dönt, hogy a kezelt személy nem bocsátható el, az eljárás törvényessége felől a bíróság határoz. A bíróság meghatározhatja azt az időtartamot, amelynek eltelte előtt a kérelem nem ismételhető msz- Ez legfeljebb három hónap lehet. II. KIJÓZANÍTÓ SZOBÁBA SZÁLLÍTÁS 8. §. (1) A nyilvános helyen botrányt okozó vagy magával tehetetlen részeg személyt a rendőrség szervei kijózanító szobába szállítják. (2) A beszállított személyt kijózanodásáig, de legfeljebb huszonnégy órai időtartamra lehet a ki-t józanító szobában visszatartani. (3) A beszállított személy a beszállítással és a kezeléssel felmerülő költségek fejében térítési díjat fizet; ha fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, a térítési díjat végrehajtási záradékkal bírósági végrehajtás útján kell behajtani. III. AZ ALKOHOLISTA GYERMEKÉNEK TARTÁSA 9. §. Ha az alkoholista iszákos életmódja következtében nem tesz eleget a vele egy háztartásban élő és tartásra jogosult gyermekével szemben fennálló tartási kötelezettségének, a bíróság elrendelheti, hogy a más címen levont összegek után fennmaradó munkabérének (járandóságának) leg-» feljebb ötven százalékát a házastársnak vagy a gyermek gondozójának fizessék ki, 10. §. (1) A 9. § szerinti intézkedés felől aZ ügyész indítványa alapján az érdekelt személy lakóhelye vagy munkahelye szerint illetékes járásbíróság (városi, városi kerületi bíróság) nem peres eljárásban — népi ülnökök közreműködésével — határoz. (2) Az ügyészi indítvány előterjesztését a 2. § (2) bekezdésében felsoroltak kezdeményezhetik,