Tanácsok közlönye, 1966 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1966 / 35. szám

730 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 35. szám. Az érdekelt körzeti orvosok szolgálati felettese hívja fel az orvosok figyelmét az említett kiadványra, a szükséges ismeretek elsajátítására és ellenőrizze azt. Egészségügyi Minisztérium ÁLLÁSFOGLALÁSOK Polgári jog A leltárfelelősség elhatárolás? a munkajogi kártérítési felelősségtől. Nem egyszer vitássá válik, hogy különböző tanintézetek tanárai vagy más dolgozói a tanulók felszerelési tárgyaiban, könyvtárosok a könyvtári anyagban keletkezett hiányért milyen jogszabály alapján tartoznak anyagi felelősséggel. Ennek a kérdésnek a munkaügyi vita elbírálására hatáskörrel bíró szerv meghatározása szempontjából is jelentősége van. Minthogy ezekben — és n£s hasonló — esetekben r.em kereskedelmi, vagy ipari egység raktárában keletkezett hiányról van szó, az anyagilag felelős dolgozók az Mt. 121. S-a, ü^tve az Mt. V. 187. §-ának (1)—(4) bekezdése — a lényállástól függően —, esetleg az Mt. 123. §-a és az Mt. V. M)3. §-a alapján tartoznak felelősséggel. Az 58/1958. (XI. 13.) Korm. számú rendelet és a 98/1952. (X. 19.) Mt. számú rendelet alkalmazása tehát ezekben az esetekben kizárt. A panaszt a határidő elmulasztása miatt elutasító niunkaügyi döntőbizottsági határozat ellen felülvizsgálati eljárásnak van helye. Az Mt. 145. §-ának (2) bekezdése a munkaügyi döntőbizottság minden olyan határozata ellen biztosítja a felülvizsgálati eljárás lehetőségét, amely a (2) bekezdés a)—c) pontjaiban meghatározott kérdésekkel kapcsolatos munkaügyi vitában keletkezett függetlenül attól, hogy a határozat az ügy érdemében döntött-e, vagy sem. Ha tehát a munkaügyi döntőbizottság azon a címen utasítja el a panaszt, hogy az előterjesztésére nyitva álló határidőt elmulasztották, ez a határozat felülvizsgálati kérelemmel megtámadható. (Ilyen álláspontot foglalt el a Legfelsőbb Bíróság is.) Az Mt. 149 B. S-a alapján elrendelt új eljárást a munkaügyi döntőbizottság folytatja le. A 3/1365. (II. 11.) L M. számú rendelet 10. §-ának (2) bekezdése szerint az Mt. 145. §-ának (2) bekezdésében felsorolt ügyekben az új eljárás kezdeményezése iránti kérelmet annál a járásbíróságnál kell benyújtani, amely a felülvizsgálati kérelem felől döntött, illetőleg, amelynek hatáskörébe a felülvizsgálati kérelem elbírálása tartozott volna. A 10. § (3) bekezdése pedig kimondja, hogy a járásbíróság az új eljárás kezdeményezése iránti kérelem tárgyában m f,tartott tárgyalás alapján — ha megállapítása szerint új eljárásnak helye van —, az iratokat az ügyben eljárt mzir.kaiigyi döntőbizottsághoz megküldi. Ebből következik, hogy az új eljárást nem az igazgató, hanem a munkaügyi döntőbizottság folytatja le. Ugyanez a helyzet akkor is, ha az új eljárást az Mt. V. 252. §-ának (1) bekezdése szerint a területi munkaügyi döntőbizottságnál kell kezdeményezni. Az Mt.V. 252. §-a (2) bekezdésének és a 3/1965. (II. 11.) I. M. számú rendelet 10. §-a (3) bekezdéiének összefüggése. _ Az Mt. V. 251. §-ának (2) bekezdése szerint, ha a fél az új eljárás kezdeményezésére okot adó körülményről később szerzett tudomást, vagy csak később jutott abba a helyzetbe, hogy új eljárást kezdeményezhessen, a 251. § (1) bekezdése szerinti hat hónapos határidőt ettől az időponttól kell számítani. Három év eltelte után új eljárás nem kezdeményezhető. Az Mt. V. 252. §-ának (2) bekezdése pedig kimondja, hogy a kérelmet tárgyalás kitűzése nélkül el kell utasítani, ha az új eljárást a 251. §-ban meghatározott határidők eltelte után kezdeményezik. Ha az Mt. 145. §-ának (2) bekezdésében foglalt munkaügyi viták bármelyikéről van szó, a járásbíróság a 3/1965. (II. 11.) L M. számú rendelet 10. §-ának (3) bekezdése alapján jár el, tehát tárgyalást tart, és ennek során tisztázza, hogy az Mt. V. 251. §-ának (2) bekezdése szerint a fél új eljárás kezdeményezér i iránti kérelme elkésettnek tekintendő-e, illetve új eljárásnak helye van-e. A járásbírósági hatáskörbe tartozó ügyekben tehát az Mt. V. 252. §-ának (2) bekezdése („tárgyalás kitűzése nélkül") nem alkalmazható. A bírósági hatáskörbe nem tartozó esetekben a területi munkaügyi döntőbizottság a fél kérelme és az általa előterjesztett írásbeli bizonyítékok alapján a kérelem előterjesztésének elkésettségét rendszerint tisztázni képe;. A Mt. V. 25° §-ának (2) bekezdése azonban a területi munkaügyi döntőbizottságot sem zárja el attól, hogy rz Mt. V. 251. §-ának (2) bekezdésében említett hat hónapos határidő betartását — figyelemmel a kezdő időpont bizonytalanságára —, szükség esetén tárgyaláson bírálja el. A termelőszövetkezetek építőipari önálló közös vállalkozása és termelőszövetkezeti tagsági viszonyban nem álló munkavállaló között építőipari munkák elvégzésére kötött szerződés — annak tartalmára is tekintettel — munkaviszonyt, nem pedig vállalkozási jogviszonyt hoz létre. Az ebből keletkezett vita elbírálás.- tehát a munkaügyi döntőbizottság hatáskörébe tartozik Igen gyakori eset, hogy mezőgazdasági termelőszövetkezetek építőipari önálló közös vállalkozásai — termelőszövetkezeti tagsági viszonyban nemi álló —- dolgozókat munkaszerződéssel alkalmaznak a vállalkozás körébe tartozó építőipari munkák elvégzésére. A felek között felmerült jogviták elbírálása során eltérő gyakorlat alaku't ki abban a kérdésben, hogy közöttük milyen jogviszony keletkezett, és a jogvitát mely jogszabályok alapján kell eldönteni. Egyes bíróságok álláspontja szerint a felek között vállalkozási jogviszony keletkezett. Ez az álláspont a mezőgazdasági termelőszövetkezetek építőipari tevékenységének szabályozása tárgyában kiadott 1/1933. (I. 8.) EM.—FM. számú együttes rendelet 3. §-ának (4) bekezdésében fog'alfákon alapul, amely szerint az épitöbrigád által végzendő építőipari munkákra kötött szerződésre a Polgári Törvénykönyvnek a vállalkozási szerződésre vonatkozó rendelkezései az irányadók. Ez a nézet azonban téves, mert a hivatkozott jogszabály a mezőgazdasági termelőszövetkezetek építőbrigádjai, illetve két vagy több termelőszövetkezetnek — a 3/1962. CL 27.) F. M. számú rendelettel módosított 10/1961. (IX. 30.) F. M. számú rendelet alapján létesített — közös építőbrigádjainak az építőipari tevékenységét szabályozza. Ez a rendelkezés tehát az egyes brigádok, illetve a Jcó'si's vállalkozás — mint önálló jogi személy — által kötött építőipari jellegű szerződésekre tartalmaz szabályzást, de nem vonatkozik az önálló közös vállalkozás és az általa, alkalmazott munkavállalók között létrejött munkaszerződésekre. Annak eldöntésénél, hogy a felek között valójában milyen jogviszony jött létre, a termelőszövetkezetek közötti termelési kapcsolatokról rendelkező 10/1961. (IV. 30.) F. M. számú rendelet rendelkezései, és a felak között létrejött szerződés tartalma az irányadó. A 10/1961. (IV. 30.) F. M. számú rendelet 13. §-ának (1) és (5) bekezdésében foglaltakból világosan kitűnik, hogy a vállalkozásnál munkaszerződéssel alkalmazott dolgozók is tevékenykedhetnek, ak:kre a Munka Törvénykönyve és annak a végrehajtására kiadott rendelkezések az irányadók. Ezt az álláspontot támasztja alá a 4/1935. (V. 30.) F. M. számú