Tanácsok közlönye, 1966 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1966 / 3. szám

3. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 93 A Népköztársaság Elnöki Tanácsának 2/1966. számú határozata Bia és Torbágy, valamint Esztergály és Nagyhorváti községek egyesítéséről 1. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa elrendeli: a) Pest megye budai járásához tartozó Bia és Torbágy községek „Biatorbágy" néven, továbbá b) Zala megye zalaszentgróti járásához tartozó Esztergály és Nagyhorváti községek „Esztergályhorváti" néven való egyesítését. 2. A határozat 1/bj pontjában elrendelt egyesítés végrehajtásával egyidejűleg a Zalaszentmárton községi közös tanács — tekintettel Nagyhorvátinak a közös tanácsból való kiválására — megszűnik és Zalaszentmárton területén megválasztott községi tanácstagokból megalakul: Zalaszentmárton község tanácsa. 3. Bia és Torbágy, valamint Esztergály és Nagyhorváti községek tanácstagjai e megbízatásukat továbbra is megtartva, választókerületük földrajzi elhelyezkedésétől függően, az egyesítéssel keletkező Biatorbágy, illetőleg Esztergályhorváti községi tanács tagjaivá válnak. 4. A határozat 1. és 2. pontja alapján végrehajt tandó átszervezés következtében az érintett községek tanácsi választókerületeinek száma — a következő általános tanács választásig — az 1954. évi IX. tv. 12. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott kerettől eltérhet. 5. A pénzügyminiszter, a területileg illetékes Pest, illetőleg Zala megyéd tanács vb előkészítése alapján, az egyesítések és a közös tanács felbontás költségvetési és létszámkihatását vizsgálja meg, ezek megoldásáról úgy gondoskodjék, hogy az új községi szervezetek a határozat 6. pontjában megjelölt határnapon működésüket megkezdhessék. 6. Ezen határozat végrehajtásának határnapja: 1966. március 31., végrehajtásáról az illetékes Pest, illetőleg Zala megyei tanács végrehajtó bizottsága gondoskodjék. 7. A Központi Statisztikai Hivatal elnöke rendelje el: a) Bia és Torbágy neveknek, Biatorbágy községhez tartozó belterületi községrészek neveként, valamint b) Esztergály és Nagyhorváti neveknek, Esztergályhorváti községhez tartozó belterületi községrészek neveként az Országos Községi Törzskönyvben való nyilvántartásba vételét. Kisházi Ödön s. k., a Népköztársaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke Kiss Károly s. k., a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára Miniszteri utasítások A könnyűipari miniszter 3/1966. (Kip. É. 2.) Kip. M. számú utasítása a mezőgazdaságilag hasznosítható földek kezelési jogának átadásáról Az egyes állami tulajdonban levő mezőgazdaságilag hasznosítható földek kezelési jogának átadása tárgyában az alábbiakat rendelem: 1. A Minisztérium közvetlen irányítása, valamint a trösztök irányítása alá tartozó vállalatok és egyéb intézmények, továbbá az állami helyi ipari vállalatok csak a rendeltetésszerű működésükhöz feltétlenül szükséges mezőgazdaságilag hasznosítható földet tarthatnak kezelésükben. 2. Az 1. pontban említett szervek a rendeltetésszerű működésükhöz nem feltétlenül szükséges, mezőgazdaságilag hasznosítható földeket 1966. március 1. napjáig kötelesek bejelenteni a föld fekvése szerint területileg illetékes járási (járási jogú városi, városi, kerületi) tanács végrehajtó bizottság mezőgazdasági osztályához. Ha a föld használata 1966. március 1. napja után válik szükségtelenné, a bejelentést a változást követő 30 napon belül kell megtenni. 3. A bejelentést a mezőgazdasági földek védelméről szóló 1961. évi VI. törvény végrehajtása tárgyában kiadott 7/1962. (III. 13.) Korm. számú rendelet 2—i. §-ai alapján végzett felülvizsgálat eredményeinek figyelembevételéve] kell megtenni. 4. A bejelentésnek tartalmaznia kell az érintett földterületnek az állami földnyilvántartás szerinti adatait (kezelő neve, felügyeleti szerve, a község neve, a föld helyrajzi száma, területe, művelési ága). A földek kezelési jogának átadásával kapcsolatos esetleges földmérési (vázrajz-készítési) munkák elvégzéséről a bejelentést megtevő szerv köteles gondoskodni. 5. Ez az utasítás a kihirdetés napján lép hatályba. Földi László s, k., a könnyűipari miniszter első helyettes* A művelődésügyi miniszter 105/1966. (M. K. 2.) MM számú utasítása a szakmunkástanuló iskolák, az alsó- és középfokú oktatási intézmények iskoláztatási és pályaválasztási feladatairól I. Az iskoláztatás és pályaválasztás feladatait — az illetékes szakminisztériumokkal és főhatóságokkal egyetértésben — az alábbiakban szabályozom. 1. A szakmunkástanuló iskolákba, illetőleg a középiskolákba és a gép-gyorsíró iskolákba továbbtanulásra jelentkezhet valamennyi tanuló, aki az általános iskola nyolcadik osztályát sikeresen végzi, vagy befejezte. Igen fontos, hogy a népgazdaság szakmunkásszükségletét megfelelő számban és szakmai összetételben biztosítsuk. Mivel a jövőben a szakmunkásképzés fő formája a szakmunkástanuló iskolai képzés, ezért arra kell törekedni, hogy minél több fiatal jelentkezzék ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi szakmunkástanulónak. A szakmunkásképző intézmények iskoláztatásának eredményes lebonyolítása érdekében a megyei művelődésügyi osztály a munkaügyi osztállyal szorosan működjék együtt. Oktatási szerveink, intézményeink messzemenően segítsék a szakmunkástanuló iskoLUcát a működésükhöz