Tanácsok közlönye, 1966 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1966 / 2. szám

2. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 45 lölt időtartamnál annyi naptári nappal hosszabb időtartam figyelembevételével állapítja meg, hogy a munkabérátlag szempontjából számításba vett naptári napok száma kilencszáztizenhárom naptári nap legyen." 12. §. Az Rny. 32/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „Rny. 32/A. §. (1) Ha a dolgozó az Rny. 31. §-ában meghatározott időtartam alatt neki felróható okból munkaviszonyban nem állott, nyugdiját munkaviszonya megszűnésének évében, valamint a közvetlenül megelőző négy naptári év alatt elért munkabére havi átlagának alapulvételével kell megállapítani." 13. §. Az Rny. 33. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „Rny. 33. §. (1) Az öregségi és a rokkantsági teljes vagy résznyugdíj összegét — az Rny. 31 §-ában megjelölt időtartam helyett — az öregségi nyugdíjra jogosító vagy az ennél öt évvel alacsonyabb életkor betöltésének évében az életkor eléréséig, valamint a közvetlenül megelőző négy naptári év alatt kapott munkabér átlagának alapulvételével kell az igénylő kérelmére megállapítani, ha ez reá nézve kedvezőbb." 14. §. Az Rny. 39. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „Rny. 39. §. A jutalékos bérrendszerben dolgozók nyugellátása összegének megállapításánál legfeljebb 3000 forint munkabérátlagot lehet figyelembe venni, ha az irányadó időszakra eső munkabér teljes egészében jutalékból származik, vagy a jutalék összege a munkabér fele összegét meghaladja." ' 15. §. Az Rny. 73 §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „Rny. 73. §. (1) A Tny. hatálya alá tartozó dolgozó arra a naptári hónapra, amelyben kifizetett munkabére az 1800 forintot nem haladja meg, munkabérének 3 százalékát, az 1800 forintot meghaladja, de 2300 forintnál nem több, munkabérének 4 százalékát, a 2300 forintot meghaladja, de 3000 forintnál nem több, munkabérének 5 százalékát köteles nyugdíjjárulék címén fizetni. Ha a munkabár a 3000 forintot meghaladja, a nyugdíjjárulék mértéke minden további megkezdett 1000 forintnál — az egész munkabérre vonatkozólag — 1—1 százalékkal, de legfeljebb 10 százalékra emelkedik. A nyugdíjjárulékot a munkáltató a dolgozó munkabéréből levonni köteles." 16. §. Ez a rendelet 1966. február 1. napján lép hatályba; a 15. § rendelkezéseit az 1966. február 1. napjától járó munkabérekre kell alkalmazni. A rendelet végrehajtásáról a Szakszervezetek Országos Tanácsa gondoskodik. Kállai Gyula s. k., a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 3/1966. (I. 14.) számú rendelete a családi pótlékról szóló 38/1959. (VIII. 15.) Korm. számú rendelet* módosításáról 1. §• A 38/1959. (VIII. 15.) Korm. számú rendelet 14. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek: „14. §. (1) Az egy naptári hónapra járó családi pótlék összege a következő: két gyermek után összesen 300 forint három gyermek után összesen 510 forint minden további gyermek után gyermekenként további 170 forint (2) Az 1. § (2) bekezdésében megjelölt fogyatkozásban szenvedő egy gyermek után havi 140 forint családi pótlék jár. Annak a doigozónak, aki két gyermek után jogosult családi pótlékra és ezek közül egyik gyermeke, vagy pedig mindkát gyermeke az 1. § (2) bekezdésében megjelölt fogyatkozásban szenved, a két gyermek után havi 340 forint családi pótlék jár. Három vagy több gyermek után a dolgozót minden esetben az (1) bekezdésben megjelölt összegű családi pótlék illeti meg. (3) Az 1. § (4) bekezdésében meghatározott egyedülálló dolgozó nőnek egy gyermeke után havi 140 forint, két gyermeke után havi 340 forint, ennél több gyermeke után pedig az (1) bekezdésben megjelölt összegű családi pótlék jár. (4) Ha a családi pótlékot az anya jogán a 12. § (2) bekezdése, vagy (3) bekezdésének a)—c) pontja alapján állapítják meg, az anyának az (1), illetőleg a (2) bekezdésben megjelölt összegű családi pótlék jár." * Megjelent a Tanácsok Közlönye 1959. évi 60. számában.