Tanácsok közlönye, 1966 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1966 / 51. szám

1022 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 51. szám. hetőségről, továbbá arról is tájékoztatni kell, hogy a nyugdíj megállapítását mikor., illetőleg milyen esetben igényelheti. Tsznysz 79. §. Az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár betöltése előtt, legkorábban hat hónappal, a nyugellátást megállapító szervnél kérni lehet az öregségi nyugdíjjogosultság szempontjából figye­lembe vehető nyugdíjévek megállapítását és köz­lését. A kérelem elbírálásánál a Tsznysz 78. §-ának rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell. Tsznysz 80. §. (1) A Tsznyr 63. §-ának (1) bekez­dése alapján az igénylő lakhelye szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatóság (kirendeltség) bí­rálja el aj az öregségi és a rokkantsági nyugdíj, a bal­eseti járadék, az öregségi, valamint a munkakép­telenségi járadék megállapítására előterjesztett igényt, b) a nyugellátásban nem részesülő termelőszö­vetkezeti tag (volt termelőszövetkezeti tag) elhalá­lozása alapján özvegyi nyugdíj, árvaellátás, továb­bá szülői nyugdíj megállapítására előterjesztett igényt, c) a baleseti rokkantsági nyugdíjas és a baleseti járadékos elhalálozása alapján özvegyi nyugdíj, árvaellátás és szülői nyugdíj megállapítására elő­terjesztett igényt, d) az a) pontban megjelölt személyek által a nyugellátásra irányuló igénnyel egyidejűleg házas­társi pótlék és családi pótlék megállapítására elő­terjesztett igényt. (2) A Tsznyr 63. §-ának (2) bekezdése szerint — az (1) bekezdés c) pontjában megjelölt esetek ki­vételével — a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság bírálja el a nyugellátásban részesülő termelőszövetkezeti tag (volt termelőszövetkezeti tag) elhalálozása ese­tén hozzátartozói által előterjesztett igényt. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság bírálja el továbbá a) a házastársi pótlékra és családi pótlékra vo­natkozó igényt, ha ezt a nyugdíjas a nyugellátás megállapítása után terjeszti elő, b) az állandó özvegyi nyugdíjra vonatkozó igényt, ha az igény a korhatár elérése vagy meg­rokkanás miatt éled fel, c) a végkielégítésre vonatkozó igényt, d) az árvaellátás megállapítása után szülőtelenné vált árva ellátásának felemelésére vonatkozó igényt, ' ej az árvaellátásnak munkaképtelenség vagy kö­zépiskolai tanulmányok folytatása címén történő tovább folyósítása iránt előterjesztett igényt, f) a hozzátartozói ellátások megállapítása után született árva (utószülött) ellátásának megállapí­tására vonatkozó igényt. Tsznysz 81. §. (1) A személyes megjelenésre kö­telezett igénylőnek és más személynek a legszük­ségesebb utazási, élelmezési és szállásköltségét, to­vábbá keresetveszteségét az igénylő lakóhelye sze­rint illetékes társadalombiztosítási igazgatóság (ki­rendeltség) megtéríti. Ha a megjelenésre kötelezett állapota olyan, hogy csak kísérővel képes megje­lenni, a kisérő utazási, élelmezési és szálláskölt­ségét, illetőleg keresetveszteségét is meg kell térí­teni. (2) Utazási költséget csak abban az esetben lehet megtéríteni, ha a megjelenésre kötelezettet lakó­helyétől négy kilométernél távolabb eső helyre rendelik. Csak a legolcsóbb közlekedési eszköz költségét lehet megtéríteni, de csak akkor, ha az egyszeri utazás 1 forintnál (az oda-visszautazás 2 forintnál), az autóbuszon való utazás l,50lorintnál (az oda-visszautazás 3 forintnál) többe kerül. Az üzemi balesetet szenvedett (foglalkozási betegség­ben szenvedő) igénylőnek az utazási költséget ak­kor is meg kell téríteni, ha a költség az említett összegnél kevesebb, de a megtett út négy kilo­méternél több. Távolságra tekintet nélkül meg kell téríteni azonban a közlekedési költséget, ha a meg­jelenésre kötelezett az orvosi megállapítás szerint nem járhat. (3) Élelmezési költség címén napi 12 forint jár annak, akinek személyes megjelenése miatt nappal hat óránál többet kell lakóhelyétől négy kilométer­nél távolabb töltenie. Ha a megjelenésre kötelezett keresetveszteség megtérítésére jogosult, részére élelmezési költség címén napi 6 forint jár. (4) Szállásköltség megtérítése címén napi 12 fo­rintra van igénye annak, akinek személyes meg­jelenése miatt éjféP után lakóhelyétől távol kell tartózkodnia. (5) Keresetveszteség címén egy-egy napra 30 fo­rintot meghaladó összeget megtéríteni nem lehet. (6) Az utazási, élelmezési és szállásköltséget, va­lamint a keresetveszteséget a fellebbviteli eljárás során megidézett tanúknak minden esetben, az igénylőnek azonban csak akkor kell megtéríteni, ha az elsőfokú határozatot az igénylő javára má­sodfokon részben vagy egészben megváltoztatták: A felsorolt költségtérítéseket és a keresetvesztesé­get ilyen esetben is az igényelbíráló szerv fizeti meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom