Tanácsok közlönye, 1966 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1966 / 51. szám

1016 TANÁCSOK KÖZLÖNYE emiatt az Özvegyi nyugdíjat a megosztás alapján járó összegnél kisebb összegben kell folyósítani, vagy az özvegyi nyugdíj folyósítása szünetel. Nem lehet az özvegyi nyugdíjac újból megosztani abban az esetben sem, ha az egyik jogosultnak járó nyugdíjhányad folyósítását más okból kell szüneteltetni. Tsznysz 62. §. Ha az özvegyi nyugdíjra jogosult személyek valamelyike akkor jelenti be az igényét, amikor özvegyi nyugdíjat a másik jogosultnak már folyósítanak, a későbbi igénylő a megosztás szerint ráeső özvegyi nyugdíjhányadra az igénybejelentés hónapjának első napjától jogosult. Tsznyt 2C. §. Az árvaellátás összege árvánként az özvegyi nyugdíj ötven százaléka. Annak az árvának, akinek mindkét szülője meghalt (szülőtlen árva), az özvegyi nyugdíj teljes összegének megfelelő árvaellátás jár. Tsznyr 43. §. (1) Az árvaellátás szempontjából szülőtlen árvának kell tekinteni azt az árvát is, a) akinek életben levő szülője rokkant, vagy b) akit életben levő szülője elhagyott és róla nem gondoskodik. (2) Az árvaellátás és a szülőtlen árva részére járó árvaellátás közötti különbözetet a gyermekét elhagyó szülőtől be kell hajtani, ha gyermekének eltartására képes. A különbözet behajtásáról az árvaellátást folyósító szerv gondoskodik. (3) Ha az árvaellátásra jogosult mostohagyermek után a vérszerinti szülő tartásdíjat fizet, ezt az árvaellátásba be kell számítani. Ha a tartásdíj összege több, mint az árvaellátás, az árvaellátás folyósítását szüneteltetni kell. Tsznysz 63. §. (1) A Tsznyr 43. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint szülőtlen árvának azt az árvát kell tekinteni, akinek életében levő szülője munkaképességét legalább kétharmad részben elvesztette. (2) A szülőtlen árva részére járó árvaellátást abban az esetben is meg kell állapítani, ha az életben levő szülő az öregségi nyugdíjra jogosító életkor betöltése után vált rokkanttá. Tsznyt 27. §. A szülői nyugdíj összege azonos az özvegyi nyugdíj összegével. Ha több szülő, illetőleg nagyszülő jogosult nyugdíjra, a szülői nyugdíj a jogosultakat egyenlő arányban illeti meg. Tsznysz 64. §. Ha a szülői nyugdíjra jogosult személyek valamelyike akkor jelenti be az igényét, amikor a szülői nyugdíjat a másik jogosultnak már folyósítják, a későbbi igénylő a megosztás szerint reá eső szülői nyugdíjhányadra az génybejelentés hónapjának első napjától jogosult. Tsznyt 28. §. (1) Az özvegyi nyugdíj, az árvaeiiátás és a szülői nyugdíj együttes összege nem haladhatja meg az özvegyi nyugdíj két és félszeres összegét. (2) Ha a hozzátartozók nyugellátásának együttes összege az (1) bekezdésben meghatározott ösz^ szeget meghaladná, a nyugellátásokat — az özvegyi nyugdíj kivételével — arányosan csökkenteni kell. Ha azonban az árvaellátás ennek következtében a Minisztertanács által meghatározott legkisebb összeget nem érné el, az árvák részére ezt az összeget kell megállapítani. Tsznyt 29. §. A baleseti járadék összege 16—25 százalékos munkaképességcsökkenés esetén (1. fokozat) a havi átlagjövedelem öt százaléka, 26—35 százalékos munkaképességcsökkenés esetén (2. fokozat) a havi átlagjövedelem nyolc százaléka, 36—49 százalékos munkaképességcsökkenés esetén (3. fokozat) a havi átlagjövedelem tizenkét százaléka, 50—66 százalékos munkaképességcsökkenés esetén (4. fokozat) a havi átlagjövedelem huszonöt százaléka. Tsznyr 44. §. (1) Az öregségi és a munkaképtelenségi járadék összege havi 260 forint. (2) Az özvegyi járadék összege havi 200 forint. . Tsznyr 45. §. (1) Az öregségi és a rokkantsági nyugdíjasnak járó házastársi pótlék összege havi 100 forint. Ha azonban a nyugdíj havi összege a 900 forintot meghaladja, házastársi pótlék címén az az összeg jár, amely a nyugdíjat havi 1000 forintra egészíti ki. (2) Az öregségi és a munkaképtelenségi járadékos részére járó házastársi pótlék összege havi 40 forint. A nyugdíjak legkisebb összege Tsznyt 30. §. A nyugellátások legkisebb összegét a Minisztertanács rendelettel állapítja meg. Tsznyr 46. §. Az öregségi nyugdíj legkisebb öszszege havi 400 forint. Tsznyr 47. §. (1) A rokkantsági nyugdíj legkisebb összege az I. rokkantsági csoportban havi 470 Ft, a II. rokkantsági csoportban havi 430 Ft, a III. rokkantsági csoportban havi 400 Ft. (2) Az üzemi balesetből vagy foglalkozási betegségből eredő rokkantság alapján járó rokl;anlsági nyugdíj legkisebb összege az I. rokkantsági csoportban havi 690 Ft; a II. rokkantsági csoportban havi 640 Ft, a III. rokkantsági csoportban havi 590 Ft.