Tanácsok közlönye, 1966 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1966 / 51. szám

1014 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 51.< szám. aj az öregségi nyugdíj megállapításánál figye­lembe. vett nyugdíjevekből legalább tizenöt nyug­díjéven át, a rokkantsági nyugdíj megállapításá­nál figyelembe vett nyugdíjéveknek pedig a fele részében, legfeljebb azonban tizenöt nyugdíjéven át, a szakképzettségének megfelelő munkakört töltött be és b) a nyugdíj összegének alapján képező átlag­jövedelem kiszámításánál egyébként irányadó idő­szak utolsó tizenkét naptári hónapja alatt már nem a szakképzettségének megfelelő munkakört töltött be. Tsznysz 57. §. (1) A Tsznyr 37. §-ának alkal­mazása szempontjából szakmunkás az a dolgozó, akinek szakmunkás bizonyítványa (segédlevele, mesterlevele) van. (2) A szakmunkás-kedvezmény alkalmazása szempontjából a mezőgazdasági (erdőgazdasági), ipari (műszaki) és kereskedelmi tanulóidőt a szak­képzettségnek megfelelő munkakörben töltött idő­nek kell tekinteni. (3) A szakmunkás-kedvezmény alkalmazása szempontjából szakképzettségnek megfelelő mun­kakörben töltött időnek kell tekintetni a) a honvédelmi és ezzel egy tekintet alá eső szolgálat tartamát, b) a munkásmozgalomban eltöltött időt, ha az igénylő ezt az időt megelőzően és követően harminc-harminc napon belül szakképzettségének megfelelő munkakörben dolgozott. (4) A szakmunkás-kedvezmény alkalmazása szem­pontjából szakképzettségnek megfelelő munka­körben töltött időnek kell tekinteni a kiemelt állami vagy társadalmi tisztségben (alkalmazás­ban) töltött időt, ha az igénylő ezt az időt közvet­lenül megelőzően szakképzettségének megfelelő munkakörben dolgozott. (5) Szakképzettségnek megfelelő munkakörben töltött időnek számít az irányító munkakörben töl­tött idő is, ha az igénylő e munkakörében a szak­képzettségének megfelelő munkakörben foglalkoz­tatott dolgozók munkáját irányította. Tsznysz 58. §. Ha az igénylőnek több szakkép­zettsége van, a szakmunkás-kedvezményen alapuló havi átlagjövedelem kiszámításánál azt a szakkép­zettséget kell figyelembe venni, amelynek meg­felelő munkakörben az igénylő a leghosszabb időt töltötte. Tsznyr 38. §. Felhatalmazást kap a SZOT, hogy a) a nyugdíjosztályokat és a nyugdíjosztályokba sorolás szabályait; b) a szakmunkás-kedvezményre jogosult szak­munkások körét; c) az átlagjövedelem számításának részletes sza­bályait a földművelésügyi miniszterrel és a mun­kaügyi miniszterrel egyetértésben, szabályzattal megállapítsa. A nyugellátások összege Tsznyt 22. §. Az öregségi nyugdíj tíz nyugdíj­év után a havi átlagjövedelem harminchárom százaléka. Ha a jogosultnak tíznél több nyugdíj­éve van, a nyugdíj mértéke a tíz évet meghaladd minden nyugdíjév után a huszonötödik nyugdíj­évig bezárólag a havi átlagjövedelem két-két szá­zalékával, a huszonöt évet meghaladó minden nyugdíjév után pedig a havi átlagjövedelem egy­egy százalékával emelkedik, de a havi átlagjöve­delem hetven százalékát nem haladhatja meg. Tsznyt 23. §. (1) A rokkantsági nyugdíj a jogo« sultsághoz szükséges nyugdíjévek után a) az I. rokkantsági csoportban a havi átlag­jövedelem negyvenhárom százaléka, b) a II. rokkantsági csoportban a havi átlag­jövedelem harmincnyolc százaléka, c) a III. rokkantsági csoportban a havi átlag-* jövedelem harminchárom százaléka. (2) Ha a jogosultnak a szükségesnél több nyug­díjéve van, a nyugdíj mértéke minden további nyugdíjév után a huszonötödik nyugdíjévig be­zárólag a havi átlagjövedelem két-két százaléká­val, a huszonöt évet meghaladó minden nyugdíjév után pedig a havi átlagjövedelem egy-egy száza­lékával emelkedik. Tsznyr 39. §. A rokkantsági nyugdíj mértékét a hatvanötödik, nőknél a hatvanadik életév betöltése után a rokkantság súlyosbodása miatt felemelni csak abban az esetben lehet, ha üzemi balesetből vagy foglalkozási betegségből eredő rokkantság súlyosbodik. Tsznyr 40. §. Ha az öregségi és a rokkantsági nyugdíjas nyugdíjának megállapítása után a 67H958. (XII. 24.) Korm. számú rendelet szerint figyelembe vehető szolgálati időt szerez, munka­viszonyának megszűnése esetén kérheti a nyugdíj mértékének a nyugdíjazás után szerzett szolgálati idő beszámításával történő újbóli megállapítását. E rendelkezés alkalmazása során nem lehet olyan szolgálati időt beszámítani, amely alatt a nyug­díjat korlátozás nélkül kellett folyósítani. Tsznyt 24. §. (1) Az üzemi baleset és a foglal­kozási betegség által okozott megrokkanás esetén járó rokkantsági nyugdíj a) az I. rokkantsági csoportban a havi átlag­jövedelem hatvan százaléka, b) a II. rokkantsági csoportban a havi átlag­jövedelem ötvenöt százaléka, c) a III. rokkantsági csoportban a havi átlag­jövedelem ötven százaléka. (2) Ha az üzemi baleset vagy foglalkozási be­tegség következtében megrokkant termelőszövet­kezeti tag nyugdíjévet (nyugdíjéveket) szeraett, a rokkantsági nyugdíjnak az (1) bekezdésben meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom