Tanácsok közlönye, 1966 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1966 / 51. szám
1014 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 51.< szám. aj az öregségi nyugdíj megállapításánál figyelembe. vett nyugdíjevekből legalább tizenöt nyugdíjéven át, a rokkantsági nyugdíj megállapításánál figyelembe vett nyugdíjéveknek pedig a fele részében, legfeljebb azonban tizenöt nyugdíjéven át, a szakképzettségének megfelelő munkakört töltött be és b) a nyugdíj összegének alapján képező átlagjövedelem kiszámításánál egyébként irányadó időszak utolsó tizenkét naptári hónapja alatt már nem a szakképzettségének megfelelő munkakört töltött be. Tsznysz 57. §. (1) A Tsznyr 37. §-ának alkalmazása szempontjából szakmunkás az a dolgozó, akinek szakmunkás bizonyítványa (segédlevele, mesterlevele) van. (2) A szakmunkás-kedvezmény alkalmazása szempontjából a mezőgazdasági (erdőgazdasági), ipari (műszaki) és kereskedelmi tanulóidőt a szakképzettségnek megfelelő munkakörben töltött időnek kell tekinteni. (3) A szakmunkás-kedvezmény alkalmazása szempontjából szakképzettségnek megfelelő munkakörben töltött időnek kell tekintetni a) a honvédelmi és ezzel egy tekintet alá eső szolgálat tartamát, b) a munkásmozgalomban eltöltött időt, ha az igénylő ezt az időt megelőzően és követően harminc-harminc napon belül szakképzettségének megfelelő munkakörben dolgozott. (4) A szakmunkás-kedvezmény alkalmazása szempontjából szakképzettségnek megfelelő munkakörben töltött időnek kell tekinteni a kiemelt állami vagy társadalmi tisztségben (alkalmazásban) töltött időt, ha az igénylő ezt az időt közvetlenül megelőzően szakképzettségének megfelelő munkakörben dolgozott. (5) Szakképzettségnek megfelelő munkakörben töltött időnek számít az irányító munkakörben töltött idő is, ha az igénylő e munkakörében a szakképzettségének megfelelő munkakörben foglalkoztatott dolgozók munkáját irányította. Tsznysz 58. §. Ha az igénylőnek több szakképzettsége van, a szakmunkás-kedvezményen alapuló havi átlagjövedelem kiszámításánál azt a szakképzettséget kell figyelembe venni, amelynek megfelelő munkakörben az igénylő a leghosszabb időt töltötte. Tsznyr 38. §. Felhatalmazást kap a SZOT, hogy a) a nyugdíjosztályokat és a nyugdíjosztályokba sorolás szabályait; b) a szakmunkás-kedvezményre jogosult szakmunkások körét; c) az átlagjövedelem számításának részletes szabályait a földművelésügyi miniszterrel és a munkaügyi miniszterrel egyetértésben, szabályzattal megállapítsa. A nyugellátások összege Tsznyt 22. §. Az öregségi nyugdíj tíz nyugdíjév után a havi átlagjövedelem harminchárom százaléka. Ha a jogosultnak tíznél több nyugdíjéve van, a nyugdíj mértéke a tíz évet meghaladd minden nyugdíjév után a huszonötödik nyugdíjévig bezárólag a havi átlagjövedelem két-két százalékával, a huszonöt évet meghaladó minden nyugdíjév után pedig a havi átlagjövedelem egyegy százalékával emelkedik, de a havi átlagjövedelem hetven százalékát nem haladhatja meg. Tsznyt 23. §. (1) A rokkantsági nyugdíj a jogo« sultsághoz szükséges nyugdíjévek után a) az I. rokkantsági csoportban a havi átlagjövedelem negyvenhárom százaléka, b) a II. rokkantsági csoportban a havi átlagjövedelem harmincnyolc százaléka, c) a III. rokkantsági csoportban a havi átlag-* jövedelem harminchárom százaléka. (2) Ha a jogosultnak a szükségesnél több nyugdíjéve van, a nyugdíj mértéke minden további nyugdíjév után a huszonötödik nyugdíjévig bezárólag a havi átlagjövedelem két-két százalékával, a huszonöt évet meghaladó minden nyugdíjév után pedig a havi átlagjövedelem egy-egy százalékával emelkedik. Tsznyr 39. §. A rokkantsági nyugdíj mértékét a hatvanötödik, nőknél a hatvanadik életév betöltése után a rokkantság súlyosbodása miatt felemelni csak abban az esetben lehet, ha üzemi balesetből vagy foglalkozási betegségből eredő rokkantság súlyosbodik. Tsznyr 40. §. Ha az öregségi és a rokkantsági nyugdíjas nyugdíjának megállapítása után a 67H958. (XII. 24.) Korm. számú rendelet szerint figyelembe vehető szolgálati időt szerez, munkaviszonyának megszűnése esetén kérheti a nyugdíj mértékének a nyugdíjazás után szerzett szolgálati idő beszámításával történő újbóli megállapítását. E rendelkezés alkalmazása során nem lehet olyan szolgálati időt beszámítani, amely alatt a nyugdíjat korlátozás nélkül kellett folyósítani. Tsznyt 24. §. (1) Az üzemi baleset és a foglalkozási betegség által okozott megrokkanás esetén járó rokkantsági nyugdíj a) az I. rokkantsági csoportban a havi átlagjövedelem hatvan százaléka, b) a II. rokkantsági csoportban a havi átlagjövedelem ötvenöt százaléka, c) a III. rokkantsági csoportban a havi átlagjövedelem ötven százaléka. (2) Ha az üzemi baleset vagy foglalkozási betegség következtében megrokkant termelőszövetkezeti tag nyugdíjévet (nyugdíjéveket) szeraett, a rokkantsági nyugdíjnak az (1) bekezdésben meg-