Tanácsok közlönye, 1966 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1966 / 51. szám

5t. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1005 ségi járadékra, az öregségi, illetőleg a munkaképtelenségi járadékot csak a férj részére lehet megállapítani. Ha azonban a férj feleségénél később válik öregségi, illetőleg munkaképtelenségi járadékra jogosulttá, a feleség részére megállapított öregségi, illetőleg munkaképtelenségi járadékot megszüntetni és a férj részére megállapítani csak akkor lehet, ha ezt az együttélö házastársak közösen kérik. (2) A különélő házastársak mindegyike részére öregségi, illetőleg munkaképtelenségi járadékot akkor lehet megállapítani, ha a) a házastársak az igénybejelentést megelőzően már legalább öt év óta külön élnek, vagy b) különélésük a termelőszövetkezetbe történt belépésük időpontjában is fennállott és beviteli kötelezettségüknek is külön-külön tettek eleget. Tsznyr 19. §. A termelőszövetkezeti tag halála esetén házastársa özvegyi járadékra a Tsznyt 17. §-ának (3) bekezdése szerint akkor jogosult, ha a) a termelőszövetkezeti tag belépésekor a jogszabályban előírt beviteli kötelezetségének eleget tett és b) az özvegyi járadékot igénylő házastárs a termelőszövetkezeti taggal annak halálakor együtt élt és c) az igénylőnek havi 260 forintot meghaladó nyugellátása, keresete vagy egyéb jövedelme nincsen. Tsznyr 20. §. Az öregségi, a munkaképtelenségi és az özvegyi járadékhoz a Tsznyt 17. §-a szerint szükséges három évi (harminchat hónapi) termelőszövetkezeti tagsági időbe be kell számítani azt az időt, amely alatt a termelőszövetkezeti tag a mezőgazdasági termelőszövetkezetbe történt belépését közvetlenül megelőzően megszakítás nélkül termelőszövetkezeti csoportnak vagy egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetnek (termelői szakcsoport, mezőgazdasági társulás, szakszövetkezet, ifjúsági szövetkezet) volt a tagja. Tsznyr 21. §. Az öregségi és a munkaképtelenségi, valamint az özvegyi járadékra jogosultság szempontjából irányadó havi 260 forint határösszeg számításánál figyelmen kívül kell hagyni a hatvanhat százalékot meg nem haladó munkaképességcsökkenés alapján megállapított baleseti járadék felét, továbbá a termelőszövetkezettől járó juttatásokból eredő jövedelem (jövedelemrészesedés, a háztáji gazdaságból, a földjáradékból és a haszonbérből származó jövedelem) összegét. A Szakszervezetek Országos Tanácsa (a továbbiakban: SZOT) a pénzügyminiszterrel és a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben további kivételt tehet. Tsznysz 23. §. A beviteli kötelezettség teljesítését vélelmezni kell minden esetben, ha ennek ellenkezőjét a termelőszövetkezet nem igazolja. Azt a termelőszövetkezeti tagot, aki belépésekor csak a vetőmag beviteli kötelezettségét mulasztotta el — az egyéb vagyontárgyait azonban bevitte a termelőszövetkezetbe — úgy kell tekinteni, mint aki beviteli kötelezettségének eleget tett. Tsznysz 24. §. Az öregségi, a munkaképtelenségi és az özvegyi járadékhoz a Tsznyt 17. §-a szerint szükséges három évi (harminchat hónapi) termelőszövetkezeti tagsági időbe be kell számítani a pártoló tagként eltöltött időt, ha a termelőszö* vetkezet a) a pártoló tagot a 13/1960. (V. 3.) F M számú rendelet 9. §-ának (2) bekezdése alapján visszamenőleges hatállyal rendes taggá átminősítette és b) a pártolótagság teljes idejére a nyugdíjjárulékot megfizette. Tsznysz 25. §. (1) Az öregségi, a munkaképtelenségi és az özvegyi járadékra jogosultság szempontjából irányadó havi 260 forint jövedelmi határösszegbe, nyugellátás címén be kell számítani az öregségi, a rokkantsági, az özvegyi és a szülői nyugdíjat, a baleseti járadék fele összegét, a kártérítés címén megítélt járadékot, továbbá a kivételes és egyéb segélyjellegű ellátást, valamint a saját és az özvegyi jogcímen kapott hadigondozási pénzellástást (járadékot). (2) A havi 260 forint jövedelmi határösszegbe nem lehet beszámítani az árvaellátást, a családi pótlékot, a hadirokkant gyermeke után járó nevelési pótlékot és árvajáradékot, a katonai szolgálatot teljesítők után folyósított családi segélyt, ,,A népművészet mestere" cím viselésére jogosultak részére megállapított nyugellátást, a tartásdíjat és az olyan életjáradékot, amelynek alapjául szolgáló szerződést 1959. január 1. előtt kötötték. Nem lehet végül beszámítani a házastárs részére az 1938. évi XII. törvény alapján megállapított járadékot, valamint a házastárs részére folyósított hadigondozási pénzellátást (járadékot) sem. (3) Az igénylő (járadékos) és házastársa jövedelmét a havi 260 forint jövedelmi határösszeg szempontjából külön-külön kell számításba venni. Tsznysz 26. §. Az öregségi, a munkaképtelenségi és az özvegyi járadékra a jogosultság annak a hónapnak első napjával áll be, amelyben valamennyi jogosultsági feltétel teljesült. Házastársi pótlék Tsznyt 18. §. Házastársi pótlékra jogosult — a Minisztertanács által meghatározott feltételekkel és összegben — az öregségi és a rokkantsági nyugdíjas, valamint az öregségi és a munkaképtelenségi járadékos. Tsznyr 22. §. (1) Az öregségi és a rokkantsági nyugdíjas házastársi pótlékra akkor jogosult, ha nyugdija a havi 1000 forintot nem éri el. (2) A házastársi pótlék az öregségi és a rokkantsági nyugdíjast az után a házastársa (élettársa) után illeti meg,