Tanácsok közlönye, 1966 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1966 / 50. szám

990 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 50. szám. A művelődésügyi miniszter 179/1966. (M. K. 24.) MM számú utasítása a hatósági bizonyítványok számának csökkentéséről az oktatásügyi területén Az érdekelt állampolgárok kívánságára kiállított hatósági bizonyítványok számának csökkentése érdekében az alábbiakat rendelem el: 1. A Pénzügyminisztérium Szervezési és Ugyvitelgépesítési Intézetének felmérése megállapította, hogy a tanácsi szakigazgatási szervek az állampolgárok kérelmére oktatási intézményekbe történő felvétel céljára a) vagyoni bizonyítványokat, b) az eltartottak számáról szóló igazolásokat, c) a nappali tagozatra felvételt kérő munkaviszonyban állásáról nemleges igazolásokat, d) esti tagozatra felvételt kérő munkaviszonyban állásáról szóló igazolásokat állítanak ki. A felsorolt hatósági bizonyítványok a felvételi kérelmekhez szükségtelenek, beszerzésük feleslegesen terheli a tanácsi szakigazgatási szerveket, ezért valamennyi oktatási intézmény világosítsa fel a felvételt kérőket (szüleiket) arról, hogy az említett hatósági igazolásokra a felvételi kérelmek elbírálásához nincsen szükség. Az esti tagozatokra történő felvételre irányuló kérelmek a munkáltató javaslatával kerülnek elbírálásra, tehát a munkaviszony fennállását a tanácsi szakigazgatási szervekkel ebben az esetben sem kell igazoltatni. 2. A felsőfokú oktatási intézményekbe felvett hallgatók állami támogatásának megállapításához és tandíjbesorolásához szükséges igazolásokkal kapcsolatban megszüntetem azt a követelményt, hogy a) külön igazolja Budapesten a lakóbizottság elnöke, egyébként pedig a községi (városi, kerületi) tanácsi szerv azt a körülményt, ha az egyik eltartó munkaviszonyban nem áll, b) az eltartottak számára vonatkozó adatot Budapesten a lakóbizottság elnöke, másutt a községi (városi, kerületi) tanácsi szerv hitelesítse. Ennek megfelelően a jövőben az A. Tü. 1120 raktári számú „jövedelemigazolás" kitöltése során az űrlap 2., illetőleg 3. számú részében — aszerint, hogy melyik eltartóról van szó — csak „A munkáltató neve'' rovatban kell igazolnia Budapesten a lakóbizottság elnökének, másutt pedig a tanács végrehajtó bizottsága igazgatási osztályának (községekben a végrehajtó bizottság titkárának) azt, hogy az egyik szülő, (eltartó) munkaviszonyban nem álL Az eltartottak számának figyelembevételére pedig az említett űrlap 8. pontjában büntetőjogi felelősség terhével tett nyilatkozat elegendő. 3. Az óvodai és napközi otthoni térítési díjak megállapítása céljából az eltartott gyermekek számára vonatkozó külön hatósági igazolást nem szabad megkívánni, mert a jelenleg hatályos 158/1961. (M. K. 21.) MM számú utasítás rendelkezései szerint ezt az adatot a szülő (gondviselő) keresetére vonatkozó adatokkal együtt a munkáltató igazolja. 4. Ez az utasítás a közzététel napján (dec. 15.) lép hatályba; a 158/1963. (M. K. 14.) MM számú utasítás 20. pontja a jelen utasítás 2. pontjának megfelelően módosul. Dr. Polinszky Károly s. k., művelődésügyi miniszterhelyettes Az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetőjének 46 1966. (V. É. 31.) OVF számú utasítása a vizek és a közcélú vízilétesítmények kezeléséről és költségeinek viseléséről (69.596 1966. OVF) A vízügyről szóló 1964. évi IV. törvénynek (Vt.) a vizek és a közcélú vízilétesítmények kezeléséről és az azokkal kapcsolatos költségek viseléséről rendelkező 17—19. §-ai, valamint a vízügyi törvény végrehajtásáról szóló 32/1964. (XII. 13.) Korm. számú rendelet (Vhr.) idevonatkozó 33—49. §-ai végrehajtása tárgyában — az Országos Tervhivatal elnökével, a pénzügyminiszterrel és a Minisztertanács Tanácsszervek Osztályának vezetőjével egyetértésben — az alábbiak szerint rendelkezem. I. A vízügyi szervek kezelésébe tartozó vizek és a jelentősebb közcélú vízilétesítmények 1- §• (1) A vízügyi szervek kezelésébe tartozó vizek és területek [Vt. 17. § (2) bek.] a következők: a) a folyók és ezek medre, b) azok a vízfolyásszakaszok, amelyeknek a tízéves gyakoriságú vízhozama általában a 15—20 m3/sec-ot meghaladja és ezek medre, c) az a)—b) pontokban említett vizek által elhagyott meder (holtmeder), amíg az vízügyi célokra hasznosítható, d) az a)—b) pontokban említett vizekben újonnan keletkezett és a Vt. hatálya alá tartozó sziget (feliszapolódás), e) az általában 800—1000 hektár vagy annál nagyobb kiterjedésű természetes tavak és azok medre. (2) Jelentősebb közcélú és a vízügyi szervek kezelésébe tartozó vízilétesítmények [Vt. 19. § (2) bek.; Vhr. 46. §] a következők: a) a vízügyi szervek által fenntartott árvízvédelmi fővédvonalak, b) a belvízvédelmi főművek, így — az általában 2 m'Vsec vízszállítóképességet meghaladó, több üzemet kiszolgáló főcsatornák, a tartozékukat képező műtárgyakkal, valamint az említett főcsatornákon levő közbenső és torkolati szivattyútelepek, — vízszállítóképességüktől függetlenül azok a belvízvédelmi csatornák, amelyek az egyes belvízöblozetek vagy belvízrendszerek együttműködését biztosítják, továbbá a több üzemet kiszolgáló főcsatornák közbenső- és torkolati szivattyútelepei, ha azt a belvízmentesítés, illetőleg vízkormányzás érdekei indokolttá teszik, c) a folyószabályozási művek, d) a mesterséges víziutak, hajózsilipek és árvízkapuk,