Tanácsok közlönye, 1965 (13. évfolyam, 1-58. szám)

1965 / 49. szám

49. szám. 4 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 925 belterületi be nem épített földre vonatkozó határozat kivételével — az 1957. évi IV. törvény 57. §-ának (2) bekezdése értelmében a bíróság előtt nem támadható meg. (6) Az állami tulajdonba vett föld megműveléséről az állami földek hasznosítására vonatkozó rendelkezések szerint kell gondoskodni." 2- §• (1) Az 1965. évi 19. számú törvényerejű rendelet (a továbbiakban: tvr.) 2. §-ában megjelölt földek állami tulajdonba vételére a Vhr-nek az előző § szerint módosított 9. § (5) bekezdésében foglaltak az irányadók azzal az eltéréssel, hogy az eljárást határszemle nélkül, az állami földnyilvántartás adatainak alapulvételével kell lefolytatni és az ideiglenes hasznosítás megszüntetése mellett a tartós kezelésbe- (állandó használatba-) adás iránt is intézkedni kell. (2) A Vhr. alapján kényszerhasznosításba vett földek használatára és visszaadására — a tvr. 2. b) pontjában megjelölt határidő elteltéig — a hr-nek a kényszerhasznosításra vonatkozó korábbi rendelkezéseit kell alkalmazni; ha a határidőn belül a tulajdonos (haszonélvező) a föld visszaadását nem kérte, a földnek állami tulajdonba vételére az eljárást le kell folytatni. 3. §. Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg a Vhr. 25. § (2) bekezdésének a kényszerhasznosítással kapcsolatos rendelkezései hatályukat vesztik. Kállai Gyula s. k., a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 20/1965. (X. 24.) számú rendelete a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok lakóházépítése céljára rendelkezésre álló területek felhasználásáról / 1. §• A mezőgazdasági termelőszövetkezet (a továbbiakban: termelőszövetkezet) tagja indokolt lakásszükségletének kielégítésére a város- (község-) rendezési tervek és az építésügyi előírások megtartásával a belterületen visszatartott, házhely céljára alkalmas háztáji földjén, továbbá a terme1 őszövetkezet engedélyével a tulajdonában levő, de a termelőszövetkezet közös használatában álló — a termelőszövetkezet által előzetesen házhely céljára kialakított — belterületi földjén saját maga, valamint hozzájárulásával termelőszövetkezeti tag családtagja lakóházat építhet. 2- §• (1) A termelőszövetkezet a közös használatában levő, lakóházépítés céljára felhasználható földeta tulajdonos hozzájárulásával — azonos értékű csereföld ellenében — átengedheti a belterület építési tilalom alatt álló részén, vagy a külterületen földdel (tanyával) rendelkező tagja részére. Ahol az érték azonosság nem érhető el, ott az értékkülönbözetnek megfelelő föld után földjáradékot kell fizetni. (2) A termelőszövetkezet közös használatából átengedett földet a tag tulajdonába kell adni. Ha a föld állami tulajdonban van, a földcserét a járási (járási jogú városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági osztálya engedélyezi. 3. §. A földtulajdonnal nem rendelkező termelőszövetkezeti tag a termelőszövetkezet által a belterületen részére kijelölt és házhellyé kialakított háztáji földön lakóházat építhet. [Ptk. 97, § (2) bek. és 152'. § (2) bek.] 4. §• (1) A belterületi földeknek a termelőszövetkezeti tagok lakóházépítése céljára való felhasználásánál a háztáji földek kialakítására vonatkozó szabályokat figyelembe kell venni. A felhasználás nem érintheti az érdekelt termelőszövetkezeti tagoknak az alapszabály szerint járó háztáji föld mértékét [1959. évi 7. sz. tvr. 28. § (3) bek. és 29. §.] (2) A termelőszövetkezeti tagok lakóházépítése érdekében végrehajtott földcserékkel kapcsolatos államigazgatási és telekkönyvi eljárásban minden beadvány és határozat illetékmentes. A mentesség a vagyonátruházási illetékre is kiterjed. 5. §. Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; végrehajtásáról a földművelésügyi miniszter és az építésügyi miniszter — az igazságügyminiszterrel, valamint az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal elnökével egyetértésben — gondoskodik. Kállai Gyula s. k., a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke