Tanácsok közlönye, 1965 (13. évfolyam, 1-58. szám)

1965 / 48. szám

48. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 915 mérhető és egyértelműen elbírálható. Ezt kell érvényesíteni minden esetben, amennyiben az említett feltételek biztosítottak, tekintet nélkül arra, hogy az előre kitűzött prémium fedezetét a vállalati prémiumkeret, vagy a nyereségrészesedéstől függő prémiumösszeg képezi. c) Utólag is lehet prémiumot megállapítani azoknak a kiemelkedő teljesítményt nyújtó dolgozóknak, akik részére munkájuk jellege miatt, vagy egyéb okból előre nem határoztak meg prémiumfeladatot. Ez a módszer akkor is alkalmazható, ha a dolgozónak előre tűztek ki prémiumfeladatot. 10. A dolgozók egyéni prémiumának mértékét, fokozott differenciáltsággal kell megállapítani. A prémium mértéke fejezze ki a feladatok fontossága, végrehajtsuk nehézsége közti különbséget. 11. aj A vállalati dolgozók egyéni prémiumfeladatait úgy kell meghatározni, hogy azok az általuk betöltött munkakörre jellemzőek legyenek. Azoknak a dolgozóknak a prémiumfeladatát, akiknek munkája lényegesen hozzájárul az exportfeladat teljesítéséhez, úgy kell megállapítani, hogy az exportfeladatok határidőre és megfelelő minőségben való teljesítésére is ösztönözzön. b) A vállalat egész tevékenységére jellemző mutatót prémiumfeladatként, vagy kifizetési feltételként csak azoknál a dolgozóknál szabad előírni, akik az adott mutató alakulására jelentős befolyást gyakorolhatnak. -f c) Az igazgatók az egy évnél rövidebb időtartamú prémiumfeladatok teljesítésének értékelését és kifizetését lehetőleg ne a naptári időszaktól (negyedév, félév), hanem a teljesítés időpontjától tegyék függővé. cl) Az ipari nagyvállalatok igazgatói az egyes gyárak vagy gyáregységek vezetőinek prémiumát a 7. a)—b) pont szerint is meghatározhatják a vállalati prémiumkeret terhére. 12. a) A miniszter az egy dolgozó részére kifizethető prémium felső határát nem írhatja elő. b) A kitűzhető prémium minimális összege általában nem lehet kevesebb a premizált dolgozó időarányos alapbére tíz százalékának megfelelő összegnél, célfeladat és utólagos jutalom esetében ötszáz forintnál. 13. a) A prémium az előírt feltételek teljesítése esetén is megvonható, illetve csökkenthető, ha a dolgozó munkájával összefüggő, egyéb, nem premizált fontos feladat terén súlyos mulasztást követ el. A prémiumcsökkentés, vagy megvonás okáról és mértékéről a dolgozót a mulasztás elbírálásával egyidejűleg írásban kell értesíteni. b) Az a) pont nem érinti a prémiumnak az üzemi balesetről szóló jogszabályok alapján, illetve a fegyelmi határozat alapján történő kötelező megvonására vonatkozó rendelkezéseket. 14. Nem lehet a dolgozó részére kitűzött feladatok teljesítése alapján járó prémiumok kifizetését megtagadni, vagy a prémium mértékét utólag csökkenteni azon a címen, hogy a szükséges prémiumösszeg nem áll a vállalat rendelkezésére. Elszámolás, ellenőrzés 15. a) A miniszter által a tárgyévre megállapított vállalati prémium-keretet, a nyereségrészesedéstől függő prémiumot, az igazgató és helyettesei részére engedélyezett prémiumot, továbbá a tárgyévet terhelő kifizetéseket a vállalat külön erre a célra létesített „prémiumalap-számlán", évenkénti bontásban tartsa nyilván. b) A ,,prémiumalap-számlán" jóváírt összegek után társadalombiztosítási járulékot és illetményadót kell elszámolni és befizetni. A társadalombiztosítási járulékot és ille Lményadót a bérköltségként elszámolt prémiumok után termelési költségként, a nyereségrészesedés alakulásától függő prémiumok után a nyereség terhére az 5. b) pont szerinti módon kell elszámolni és az alapképzés- sel egyidejűleg pénzügyileg rendezni. c) A prémiumból levonandó nyugdíj- és egyéb járulékot a prémiumok kifizetésekor kell pénzügyileg rendezni. A prémium elszámolásával kapcsolatos számviteli eljárást a Pénzügyminisztérium szabályozza. 16. Az éves „prémiumalap-számlát" a nyereségrészesedés alakulásától függő prémium, valamint az igazgató és helyettesei részére kifizetett prémium elszámolása után évenként le kell zárni, A megtakarítást át kell vinni a következő évi „prémiumalap-számlára". Amennyiben a tárgyévre vonatkozó prémiumkifizetések a „prémiumalap-számlán" rendelkezésre álló összeget meghaladják, a különbözettel a premizált dolgozók — elsősorban a vezetők — nyereségrészesedését kell csökkenteni, illetve megvonni és ezzel a hiány fedezetét biztosítani. A még ezután fennmaradó hiánnyal a következő évi „prémiumalap-számlát" meg kell terhelni. 17. A „prémiumalap-számláról" történő összes kifizetéseket az átlagkereset kiszámításánál munkabérnek kell tekinteni. Vegyes rendelkezések 18. a) A prémiumfeltételek kitűzésének alapjául szolgáló előzetes számításokat, a kiadott prémiumfeladatokat, valamint a feladatok teljesítését igazoló és a prémium kifizetését elrendelőj csökkentő vagy megtagadó iratokat legalább három évig meg kell őrizni. b) A prémiumrendszerrel, a prémiumok kitűzésével és kifizetésével összefüggő kérdéseket prémiumszabályzatba kell foglalni, amely a vállalati bérszabályzat mellékletét képezi. 19. a) Az 1965. évi teljesítések alapján 1966. első félévében kifizetésre kerülő — az 1965. évi prémiumkeretet terhelő — prémiumösszeg az eddigi eljárás szerint könyvelendő és azt a prémiumalapszámlán nyilvántartani nem szabad. b) Az 1965. évre kiérdemelt, de fel nem használt (megtakarított) vállalati prémiumkeret öszszegét — a minisztériumhoz történt bejelentést