Tanácsok közlönye, 1965 (13. évfolyam, 1-58. szám)

1965 / 46. szám

878 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 46. szám. kórokozó ürítését állapítja meg, járványügyi el­lenőrzés alá helyezhető és a kórokozóhordozás idejére eltiltható foglalkozásától, illetőleg gyer­mekvédelmi intézmény látogatásától." 2- §• Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Dr. Szabó Zoltán s. k., egészségügyi miniszter A földművelésügyi miniszter * 7/1965. (X. 8.) FM számú rendelete az üzemi baleset és foglalkozási betegség, valamint meghatározott munkakörben gümőkór miatt csökkent munkaképességű termelő­szövetkezeti tagok védelméről Az üzemi baleset és foglalkozási betegség, va­lamint meghatározott munkakörben gümőkór miatt csökkent munkaképességű dolgozók védel­méről szóló 33/1963. (XII. 3.) Korm. számú ren­delet1 (a továbbiakban: R.) 17. §-ának (2) bekez­désében foglaltak alapján — a munkaügyi minisz­terrel és az egészségügyi miniszterrel, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnökével egyetértésben — a következőket rendelem: 1. §• (1) A mezőgazdasági termelőszövetkezet — a R. 2. §-ában foglaltaknak megfelelően — köteles az üzemi baleset vagy foglalkozási betegség miatt baleseti járadékban vagy rokkantsági nyugdíjban részesülő tagját (a továbbiakban: üzemi balese­tet szenvedett tag) a) a munkakörülmények módosításával első­sorban eredeti munkahelyén és szakmájában to­vább foglalkoztatni, b) más, megfelelő munkakörbe (munkahelyre) áthelyezni, c) más munka végzésére betanítani vagy szak­munkásképzésben részesíteni és ennek megfelelő munkavégzésére áthelyezni, vagy d) a taggal történt megállapodás alapján, a munkakörre meghatározott teljes munkaidőnél rövidebb munkaidőben foglalkoztatni. (2) Az (1) bekezdés szerinti intézkedést a me­zőgazdasági termelőszövetkezet a tag kérelmére • teszi meg. Kérelem nélkül is köteles az intézke­dést megtenni abban az esetben, ha a tagot olyan ' A rendeletet a Tanácsok Közlönye 1963. évi 75. száma közli. munkakörben foglalkoztatja, amelyben — egész­ségi állapotára tekintettel — jogszabály tiltja a foglalkoztatását. (3) Ha a megfelelő foglalkoztatás az (1) bekez­désben meghatározott egyik módon sem biztosít­ható, s a tag más termelőszövetkezetbe kíván átlépni, vagy a termelőszövetkezetből kilépni és állami, társadalmi, illetőleg szövetkezeti szervnél a munkaképességének megfelelő munkát vállalni szándékozik, kérését az átlépésre, illetőleg a rend­kívüli kilépésre vonatkozó szabályok szerint kell elbírálni. 2. §. Az üzemi balesetet szenvedett tagok foglalkoz­tatásával és tevékenységének figyelemmel kísé­résével összefüggő feladatokat (R. 4. §) termelő­szövetkezetben a szociális bizottság látja el. A szociális bizottságnak a foglalkoztatásra irányuló javaslatában a munkaköri alkalmasság vizsgála­tára illetékes egészségügyi szerv [19/1963. (Eü K 14.) Eü M számú utasítás]2 véleményét kell figye­lembe venni. 3. S. (1) Ha a tagnak az üzemi balesetből eredő mun­kaképességcsökkenése a 36%-ot eléri vagy meg­haladja, a közös munkából származó jövedelmét az alábbi (2)—(7) bekezdésben foglaltak szerint ki kell egészíteni. (2) Kiegészítő jövedelem megállapításának és folyósításának akkor van helye, ha az üzemi bal­esetet szenvedett tag közös munkából származó évi jövedelme nem éri el a munkaképesséscsök­kenést megelőző két évben a közös munkából elért átlagjövedelme (a továbbiakban: korábbi át­lagjövedelem) 80%-át. A közös munkából elért évi jövedelembe a munkaképességcsökkenést kö­vetően be kell számítani az üzemi balesetet szen­vedett tag részére folyósított baleseti járadékot, rokkantsági nyugdíiat, továbbá azt az összeget is, amelyet a tag részére az üzemi baleset vagv fog­lalkozási betegség okozója kártérítésként fizet. (3) A kiegészítő jövedelem az üzemi balesetet szenvedett tagnak a (2) bekezdésben meghatáro­zott évi jövedelmét a korábbi átlagjövede'em 80 százalékára, de legfeljebb havi 2200 Ft-ra egészít­heti ki. összege ezen belül sem haladhatja meg a korábbi átlagjövedelem 25%-át. (4) Ha az üzemi baleset következtében 36%-nál nagyobb mértékben csökkent munkaképességű tag a további foglalkoztatása érdekében szüksé­ges betanítás vagy szakmunkásképzés [1. § (1) bek. c) pont] ideje alatt munkát nem végez, a képzés jogszabályilag megállapított időtartamára olyan összegű kiegészítő jövedelem illeti meg, 2 Az utasítás a Tanácsok Közlönye 1963. évi 48. szá­mában jelent meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom