Tanácsok közlönye, 1965 (13. évfolyam, 1-58. szám)

1965 / 35. szám

35. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 673 c) a 37/1951. (II. 4.) MT számú rendelet 2. §-a, a 14/1961. (IV. 27.) Korm. számú rendelet 7. §ának (4) bekezdése, továbbá az 1/1962. (XII. 27.) OT—PM—ÉM számú együttes rendelet 26. §-a (1) bekezdésének utolsó mondata, e rendelet 6. §-ának megfelelően módosul; d) a 244/1950. (X. 1.) M T számú rendelet 5. §-ának (1) és (2) bekezdése e rendelet 93. §-ának megfelelően módosul. Kállai Gyula s. k., a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke Miniszteri rendelet A pénzügyminiszter és az igazságügyminiszter 1/1965. (VII. 24.) PM—IM számú rendelete a kisajátítással kapcsolatos kártalanítás részletes szabályairól* A kisajátításról szóló 1965. évi 15. számú törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Tvr.) végrehajtása tárgyában kiadott 13/1965. (VII. 24.) Korm. számú rendelet (a továbbiakban: R.) 48. §-ában kapott felhatalmazás alapján — a földművelésügyi miniszterrel, az építésügyi miniszterrel, az Országos Erdészeti Főigazgatóság vezetőjével, az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal elnökével és az Áruraktározási és Helyiséggazdálkodási Hivatal elnökével egyetértésben — az alábbiakat rendeljük: Földek értékének megállapítása (A R. 41. §-ához) 1. §(1) A föld értékét kataszteri holdanként •— a művelési ágtól függően, az értéknövelő és értékcsökkentő tényezők figyelembevételével — a kisajátított föld 1 holdjára jutó kataszteri tiszta jövedelem 300—3000-szeres szorzatának megfelelő forintösszeg alapján kell megállapítani. (2) A talaj természeti adottságainál fogva mezőés erdőgazdasági művelésre alkalmatlan terület értékét a községben (városban) előforduló legalacsonyabb értékű föld kataszteri tiszta jövedelme legfeljebb 150-szeres szorzatának megfelelő forintösszegben lehet megállapítani. Ennél magasabb mértékű kártalanítást a bíróság sem állapíthat meg. • A mellékleteket a Magyar Közlöny 1965. évi 43. száma közli. 2. §• (1) A föld művelési ágát az állami földnyilvántartás munkarészeiből kell megállapítani. Ha a föld valamely művelési ágát — annak kis területe miatt — az állami földnyilvántartásban önálló alrészletként nem tartják nyilván, a föld értékét a nyilvántartott művelési ágnak megfelelően kell meghatározni; az eltérő művelési ág sajátosságait az értékelésnél figyelembe kell vennie (2) Ha a tényleges művelési ág eltér a földnyilvántartási munkarészekben nyilvántartott művelési ágtól és az engedélyhez kötött művelési ágváltozást az illetékes hatóság engedélyezte, az értékelést a tényleges művelési ág alapján kell elvégezni. (3) Ha az engedélyhez kötött művelési ágváltozást nem engedélyezték, a tényleges művelési ágat az értékelésnél csak akkor lehet figyelembe venni, ha az eltérés folytán a földet alacsonyabbra kell értékelni. 3- §• (1) A föld kataszteri tiszta jövedelmét az állami földnyilvántartás munkarészeiből kell megállapítani. (2) Ha a tényleges művelési ág eltér a nyilvántartott művelési ágtól, a kataszteri tiszta jövedelem meghatározása során a 2. § (2) és (3) bekez-, désében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. 4. §• A föld művelési ágát és kataszteri tiszta jövedelmét kétség esetében az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal (a továbbiakban: ÁFTH) megyei felügyelőségének szakvéleménye alapján kell megállapítani. Ugyanígy kell eljárni a mezőés erdőgazdasági művelésre alkalmas, de művelés alól kivett terület értékének megállapításánál is. 5- §• (1) A föld értékét növelő, illetőleg csökkentő tényezők különösen: a) az ingatlan fekvése (külterület, külterületi lakott hely, zártkert, belterület stb.), b) nagyüzemi tábla vagy szétszórt földrészletek, c) lakott helytől való távolság, d) megközelíthetőség, ej domborzati viszonyok, f) a művelés módja (száraz művelésű vagy öntözött terület), g) zártkörzeti növények (paprika, hagyma stb.) termelésére való alkalmasság.