Tanácsok közlönye, 1965 (13. évfolyam, 1-58. szám)

1965 / 35. szám

658 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 35. szám. k) állami gazdaság összefüggő területén belül a gazdálkodás zavartalanságának biztosítása; l) kulturális és sportlétesítmény elhelyezése, üdülés céljára szolgáló létesítmény építése; m) műemlékvédelem, régészeti emlékek feltárása; n) természetvédelem; o) véderdő telepítése, védőfásítás és közérdekű erdő telepítés. (2) Társadalmi szervezet részére a működéséhez szükséges gazdasági, szociális, kulturális, üdültetési és sportlétesítmény, továbbá székház építése céljára lehet ingatlant kisajátítani. (3) Szövetkezet részére — a (4) bekezdésben felsorolt szövetkezetek kivételével — ingatlant lehet kisajátítani ipari, szolgáltató vagy kereskedelmi tevékenységének ellátásához szükséges létesítmény, továbbá székház építése céljára. (4) Mezőgazdasági és halászati termelőszövetkezet részére termelési feladatainak ellátásához szükséges gazdasági létesítmények továbbá szociális, kulturális létesítmények és székház építése céljára lehet közös használatában nem álló ingatlant kisajátítani. 8. §. A Minisztertanács e törvényerejű rendeletben meghatározott célokon felül más közérdekű célra is engedélyezhet kisajátítást. 9. §. (1) Ha a kisajátítási cél megvalósításához mezőgazdasági vagy halászati termelőszövetkezet közös használatában álló földre van szükség, a termelőszövetkezet által használt állami tulajdonban álló föld megfelelő része tekintetében a földhasználati jogot kell visszavonni. (2) Ha a kisajátítási cél megvalósításához szükséges föld a termelőszövetkezet által használt állami tulajdonban álló föld nagyságát meghaladja, a még szükséges földterület mértékéig a tagok által a termelőszövetkezet közös használatába adott földeket ki kell sajátítani. Ezt a rendelkezést kell megfelelően alkalmazni, ha a termelőszövetkezet állami tulajdonban álló földet nem használ. 10. §. (1) Az ingatlan egy része is kisajátítható. A tulajdonos kérelmére azonban az egész ingatlant kell kisajátítani, ha az ingatlan egy részének kisajátítása következeiében a) az ingatlan visszamaradó része eredeti céljára használhatatlanná válik, vagy b) belterületi be nem épített ingatlan visszamaradó része az előírt legkisebb teleknagyságot nem éri el, vagy c) az ingatlannal kapcsolatos jog vagy foglalkozás gyakorlása lehetetlenné vagy számottevően költségesebbé válik. (2) Nincs helye az egész ingatlan kisajátításának, ha a kisajátítást kérő a szomszédos ingatlanból a visszamaradó ingatlannak olyan kiegészítését ajánlja fel, hogy az eredeti céljának megfelelően használható lesz, az előírt legkisebb teleknagyságot eléri, illetőleg a jog vagy foglalkozás gyakorlása számottevő költségtöbblet nélkül lehetővé válik. Az ingatlanra vonatkozó jogok rendezése 11. §. Az állam, a társadalmi szervezet és a szövetkezet — ha e törvényerejű rendelet másként nem rendelkezik — a kisajátítási határozat jogerőre emelkedésével az ingatlan tehermentes tulajdonjogát szerzi meg. 12. §. (1) Pénzbeli kártalanítás esetén a kisajátított ingatlanra vonatkozóan más személyt megillető jogok — a (3) bekezdésben felsorolt jogok kivételével — megszűnnek. (2) Ha a kártalanítás csereingatlannal történik, a bérleti, a haszonbérleti, a haszonélvezeti és a használati jogot a jogosult kérelmére a csereingatlanra kell átvinni; a kisajátított ingatlanra vonatkozó más jogok — a (3) bekezdésben felsorolt jogok kivételével — a csereingatlanra átszállnak. (3) A telki szolgalmi jog, a bányaszolgalom, a a villamosmű üzembentartásával kapcsolatos használati jog és a vezetékjog tekintetében szükség szerint kell rendelkezni. Kártalanítás 13. §. (1) A kisajátított ingatlanért értékének megfelelő kártalanítás jár. (2) A kártalanítást pénzben, csereingatlannal vagy mindkettővel lehet nyújtani. 14. §. (1) A pénzbeli kártalanítás mértékét a kisajátítást kérő ajánlata alapján az ügyfelek egyezsége határozza meg. (2) Csereingatlannal akkor van helye kártalanításnak, ha a tulajdonos a kisajátítást kérő által felajánlott ingatlant elfogadja. (3) A tanács végrehajtó bizottságának illetékes szakigazgatási szerve köteles az egyezség létrejöttét előmozdítani. (4) A Minisztertanács által meghatározott esetekben a felajánlott vagy a visszaadott ingatlan (ingatlanrész) elfogadása kötelező. 15. §. (1) A kártalanítás módjára és mértékére vonatkozóan államigazgatási úton — ha a Minisztertanács kivételt nem tesz — sem fellebbezésnek, sem panasznak nincs helye. (2) A kisajátítást kérő által felajánlott kártalanítást meghaladó pénzkövetelést a bíróság előtt harminc napon belül keresettel lehet érvényesíteni. (3) A kisajátítást kérő az egyezségben meghatározott kártalanítási összeget az egyezség létrejöttétől, illetőleg a felajánlott kártalanítási öszszeget az egyezség meghiúsulásától számított harminc napon belül köteles kifizetni; a csereingatlant — ha a Minisztertanács másként nem rendelkezik — ugyanezen idő alatt kell birtokbaadni.