Tanácsok közlönye, 1965 (13. évfolyam, 1-58. szám)

1965 / 35. szám

658 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 35. szám. k) állami gazdaság összefüggő területén belül a gazdálkodás zavartalanságának biztosítása; l) kulturális és sportlétesítmény elhelyezése, üdülés céljára szolgáló létesítmény építése; m) műemlékvédelem, régészeti emlékek feltá­rása; n) természetvédelem; o) véderdő telepítése, védőfásítás és közérdekű erdő telepítés. (2) Társadalmi szervezet részére a működésé­hez szükséges gazdasági, szociális, kulturális, üdültetési és sportlétesítmény, továbbá székház építése céljára lehet ingatlant kisajátítani. (3) Szövetkezet részére — a (4) bekezdésben felsorolt szövetkezetek kivételével — ingatlant lehet kisajátítani ipari, szolgáltató vagy kereske­delmi tevékenységének ellátásához szükséges lé­tesítmény, továbbá székház építése céljára. (4) Mezőgazdasági és halászati termelőszövetke­zet részére termelési feladatainak ellátásához szükséges gazdasági létesítmények továbbá szo­ciális, kulturális létesítmények és székház építése céljára lehet közös használatában nem álló ingat­lant kisajátítani. 8. §. A Minisztertanács e törvényerejű rende­letben meghatározott célokon felül más köz­érdekű célra is engedélyezhet kisajátítást. 9. §. (1) Ha a kisajátítási cél megvalósításához mezőgazdasági vagy halászati termelőszövetkezet közös használatában álló földre van szükség, a termelőszövetkezet által használt állami tulajdon­ban álló föld megfelelő része tekintetében a földhasználati jogot kell visszavonni. (2) Ha a kisajátítási cél megvalósításához szük­séges föld a termelőszövetkezet által használt állami tulajdonban álló föld nagyságát megha­ladja, a még szükséges földterület mértékéig a tagok által a termelőszövetkezet közös használa­tába adott földeket ki kell sajátítani. Ezt a ren­delkezést kell megfelelően alkalmazni, ha a ter­melőszövetkezet állami tulajdonban álló földet nem használ. 10. §. (1) Az ingatlan egy része is kisajátít­ható. A tulajdonos kérelmére azonban az egész ingatlant kell kisajátítani, ha az ingatlan egy részének kisajátítása következeiében a) az ingatlan visszamaradó része eredeti cél­jára használhatatlanná válik, vagy b) belterületi be nem épített ingatlan vissza­maradó része az előírt legkisebb teleknagyságot nem éri el, vagy c) az ingatlannal kapcsolatos jog vagy foglal­kozás gyakorlása lehetetlenné vagy számottevően költségesebbé válik. (2) Nincs helye az egész ingatlan kisajátításá­nak, ha a kisajátítást kérő a szomszédos ingat­lanból a visszamaradó ingatlannak olyan kiegé­szítését ajánlja fel, hogy az eredeti céljának meg­felelően használható lesz, az előírt legkisebb teleknagyságot eléri, illetőleg a jog vagy foglal­kozás gyakorlása számottevő költségtöbblet nél­kül lehetővé válik. Az ingatlanra vonatkozó jogok rendezése 11. §. Az állam, a társadalmi szervezet és a szövetkezet — ha e törvényerejű rendelet más­ként nem rendelkezik — a kisajátítási határozat jogerőre emelkedésével az ingatlan tehermentes tulajdonjogát szerzi meg. 12. §. (1) Pénzbeli kártalanítás esetén a kisajá­tított ingatlanra vonatkozóan más személyt meg­illető jogok — a (3) bekezdésben felsorolt jogok kivételével — megszűnnek. (2) Ha a kártalanítás csereingatlannal történik, a bérleti, a haszonbérleti, a haszonélvezeti és a használati jogot a jogosult kérelmére a csere­ingatlanra kell átvinni; a kisajátított ingatlanra vonatkozó más jogok — a (3) bekezdésben fel­sorolt jogok kivételével — a csereingatlanra át­szállnak. (3) A telki szolgalmi jog, a bányaszolgalom, a a villamosmű üzembentartásával kapcsolatos használati jog és a vezetékjog tekintetében szük­ség szerint kell rendelkezni. Kártalanítás 13. §. (1) A kisajátított ingatlanért értékének megfelelő kártalanítás jár. (2) A kártalanítást pénzben, csereingatlannal vagy mindkettővel lehet nyújtani. 14. §. (1) A pénzbeli kártalanítás mértékét a ki­sajátítást kérő ajánlata alapján az ügyfelek egyezsége határozza meg. (2) Csereingatlannal akkor van helye kártalaní­tásnak, ha a tulajdonos a kisajátítást kérő által felajánlott ingatlant elfogadja. (3) A tanács végrehajtó bizottságának illetékes szakigazgatási szerve köteles az egyezség létre­jöttét előmozdítani. (4) A Minisztertanács által meghatározott ese­tekben a felajánlott vagy a visszaadott ingatlan (ingatlanrész) elfogadása kötelező. 15. §. (1) A kártalanítás módjára és mértékére vonatkozóan államigazgatási úton — ha a Mi­nisztertanács kivételt nem tesz — sem fellebbe­zésnek, sem panasznak nincs helye. (2) A kisajátítást kérő által felajánlott kárta­lanítást meghaladó pénzkövetelést a bíróság előtt harminc napon belül keresettel lehet érvényesí­teni. (3) A kisajátítást kérő az egyezségben meg­határozott kártalanítási összeget az egyezség lét­rejöttétől, illetőleg a felajánlott kártalanítási ösz­szeget az egyezség meghiúsulásától számított har­minc napon belül köteles kifizetni; a csereingat­lant — ha a Minisztertanács másként nem ren­delkezik — ugyanezen idő alatt kell birtokba­adni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom