Tanácsok közlönye, 1965 (13. évfolyam, 1-58. szám)

1965 / 34. szám

648 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 34. szám. (2) A „Kazánbiztonsági Szabályzat" hatálya alá tartozó, valamint az állami vagy szövetkezeti tu­lajdonban álló és a Szabályzat 3.3 pontja szerint A, B, vagy C vizsgálati osztályba sorolt, továbbá a személyi tulajdonban álló és bármely vizsgálati osztályba sorolt nyomástartó berendezések összes vizsgálatát a hatóság végzi. (3) A rendelet alkalmazásában felügyeletet gya­korló miniszternek kell tekinteni a tanácsi válla­latok és intézmények vonatkozásában a megyei megyei jogú városi, fővárosi tanács végrehajtó bizottsága elnökét, kisipari termelőszövetkezet vonatkozásában a Kisipari Szövetkezetek Orszá­gos Szövetsége elnökét, kisiparosok esetében a Kisiparosok Országos Szervezete elnökét. 7. §• (1) A 6. § (1) bekezdésében említett nyomás­tartó berendezés első kielégítő eredményű vizs­gálatát végző kijelölt szakember a berendezés üzembevételére — a vizsgálat befejezésétől szá­mított 60 napig érvényes — ideiglenes engedélyt ad. A végleges engedély megadásáról a vizsgá­lati jegyzőkönyv adatai alapján az illetékes kerü­leti kazánvizsgáló biztos dönt. A Szabályzatban meghatározott időre szóló engedély érvényességi időtartamát újabb vizsgálatok eredménye alapján a kijelölt szakemberek jogosultak meghosszabbí­tani. (2) A 6. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a hatóság vizsgálata alá tartozó nyomástartó beren­dezések üzembevételének engedélyezése a hatóság hatáskörébe tartozik. 8. §. Az 1957. évi IV. törvény 37. §-ának alkalma­zásában a „Nyomástartó edény gépkönyv"-be a hatóság (kijelölt szakember) által végzett bejegy­zést, a hatóság által adott „Időszakos vizsgálat alól mentesítő engedély"-t, valamint a hatóság (kijelölt szakember) által kiállított „Vizsgálati jegyzőkönyv"-et határozatnak kell tekintetni. 9. §. (1) E rendelet alapján a hatóság által végzett vizsgálatokért a hatóság által felszámítható díja­kat az Árszabályozásban teszem közzé. (2) A felügyeletet gyakorló miniszter dönt ab­ban a kérdésben, hogy a 6. § (1) bekezdése alap­ján kijelölt szakember (szerv) jogosult-e a ki­küldő szerv részéről az (1) bekezdés szerint köz­zétett díjakat alkalmazni, illetve felszámítani. (3) Az engedélyezési eljárási díj- és illeték­mentes. 10. §. E rendelet hatálya alá tartozó minden olyan nyomástartó berendezést, amelynek használatát kazánvizsgáló biztos még nem engedélyezte, az üzemeltető — illetve ha a berendezés használaton kívül áll, a tulajdonos — köteles nyilvántartás­bavétel végett 2965. évi december 31. napjáig az 1/1957. (X. 19.) NIM számú rendelet 1. §-a szerint illetékes kazánvizsgáló biztosnak a mellékletben megjelölt címére bejelenteni. A bejelentésnek tar­talmaznia kell: 1. A berendezés üzemeltetőjének, illetve tulaj­donosának nevét és címét; 2. a berendezés gyártójának nevét és címét; 3. a berendezés felállítási helyét; 4. a berendezés gyári számát és gyártási évét; 5. a berendezés üzemi nyomását, amelyen a biztonsági szelep vagy más nyomáshatároló lefúj (att-ban); 6. a berendezésnek a Szabályzat 3.3 pontja alapján megállapított vizsgálati osztályát; 7. ha a berendezés vizsgálatát a bejelentés előtt kijelölt szakember elvégezte, a vizsgálati jegyző­könyv egy példányát. 11. §• A 10. §-ban foglaltak alapján bejelentendő üzemben levő nyomástartó berendezések további használatának engedélyezéséhez szükséges teljes dokumentáció benyújtásáról és a vizsgálatok el-í végeztetéséről a berendezés üzembentartója a Sza­bályzat alapján nagyterhelésűnek minősített be­rendezések esetében 1966. évi december 31-ig, egyéb nyomástartó berendezések esetében 1967. évi június 30-ig köteles gondoskodni. 12. §. A miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) a 6. §. (1) bekezdésben foglaltak alapján 2965. de­cember 31-ig jelöli ki a 6. §. (4) bekezdésében meghatározott szakképzettséggel rendelkező szak­embert a vizsgálatok elvégzésére. 13. §. Az 1/1960. (VII. 22.) NIM számú rendelettel hatálybaléptetett „Kazánbiztonsági Szabályzat" a) 1.1 pontjának helyébe a következő előírás lép: „1.1 E biztonsági szabályzat hatálya alá tarto­zik az 1.2 pontban felsoroltak kivételével minden — az égéstermékek közvetlen fűtőhatásának ki­tett, valamint villamos fűtőtestekkel fűtött — olyan berendezés (gőzkazán, gőzfejlesztő, gőztúl­hevítő, vízelőmelegítő stb.) amelyben 100 C°-nál nagyobb hőmérsékletű víz, vagy vízgőz van, il­letve keletkezhet.";

Next

/
Oldalképek
Tartalom