Tanácsok közlönye, 1965 (13. évfolyam, 1-58. szám)

1965 / 1. szám

1. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 7 A nehézipari miniszter 2/1964. (XII. 31.) NIM-ÁH számú rendelete a 92 oktánszámú szuperbenzin fogyasztói árának megállapításáról 1. •§• A 92 oktánszámú szuperbenzin fogyasztói ára Eüton át kimérve, literenként 4,70 Ft. 2. §. E rendelet 1965. január 3. napján lép hatályba. Dr. Szekér Gyula s. k., a nehézipari miniszter első helyettese A pénzügyminiszter és az élelmezésügyi miniszter 2/1964. (XII. 31.) PM-EimM számú együttes rendelete a pálinkafőzésről A szőlő-, gyümölcs- és borgazdálkodásról szóló 1959. évi 23. számú törvényerejű rendelet 28. §-ában foglalt felhatalmazás alapján — a föld­művelésügyi miniszterrel egyetértésben — a kö­vetkezőket rendeljük. A termelői pálinkafőzés szabályai 1. §• (1) Szőlőtörkölyből és vadon termő gyümölcsből (eper, som, bodza, boróka stb.) bárki, termesztett (kerti) gyümölcsből és borseprőből pedig csak szőlő- és gyümölcstermelő főzethet pálinkát. (2) E rendelet alkalmazása szempontjából szőlő­és gyümölcstermelőnek kell tekinteni a) a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket; b) a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tag­jait háztáji szőlőjük és gyümölcsösük, továbbá a mezőgazdasági termelőszövetkezettől művelésre átvett egyéb szőlő és gyümölcsös tekintetében; c) a termelőszövetkezeti csoportokat és azok tagjait szőlőjük és gyümölcsösük tekintetében; d) a szőlő- és gyümölcstermelésre alakult ter­melői szakcsoportokat és e) a szőlővel és gyümölcsössel rendelkező egyéni gazdálkodókat. (3) A termelői pálinkafőzésre irányadó szabá­lyok szerint főzethet pálinkát az is, aki az élel­mezésügyi minisztertől erre engedélyt kapott. Az engedély iránti kérelmet a Magyar Likőripari Vál­lalathoz kell benyújtani 2- §• (1) Az 1. §-ban felsoroltak (a továbbiakban: fő­zetők) csak az élelmezésügyi miniszter engedélyé­vel működő szeszfőzdében főzethetnek pálinkát, és azt a) a szeszforgalmi adó megfizetésével teljes egé­szében visszaválthatják vagy b) részes főzési mód mellett főzethetik. (2) Vadon termő gyümölcsöt — a vadon termő eper kivételével — részes főzés keretében ki­főzetni nem lehet. 3. §. (1) A főzető a visszaváltott pálinkáért hekto­literfokonként a) 70 Ft szeszforgalmi adót és b) 22 Ft főzési díjat köteles fizetni. A főzési díj csak pénzben róható le. (2) Részes főzés esetében a főzető a szeszfor­galmiadó fizetési kötelezettségének a kifőzött pálinkamennyiség 60%-ának visszahagyásával tesz eleget, és mentesül a részére ki nem szolgál­tatott pálinkamennyiség főzési díja alól. (3) A főzető mindkét termelői főzési mód esetén köteles a pálinka teljes mennyiségének kifőzésé­hez szükséges tüzelőanyagot a szeszfőzdének ter­mészetben átadni vagy annak pénzbeni ellenérté­két megtéríteni. • (4) A főzetőnek a pálinkát mindaddig nem sza­bad kiadni, ameddig a szeszforgalmi adó és a fő­zési díj befizetését nem igazolta. (5) A főzető részére mindkét termelői főzési mód esetén, kívánsága szerinti foktartalmú pá­linkát kell előállítani. Részfőzés esetén azonban a főzető 50%-osnál alacsonyabb szesztartalmú pá­linkát nem főzethet. (6) A szeszforgalmi adó megfizetése mellett elő­állított pálinkát teljes egészében ki kell adni a főzetőnek. 4. §• (1) A főzető azt a pálinkamennyiséget, amelyet saját háztartásában nem fogyaszt el — mezőgaz­dasági termelőszövetkezet a tagjai részére munka­egység-részesedésre nem oszt ki —, csak földmű­vesszövetkezeteknek vagy a szesz forgalombaho­zatalával foglalkozó állami vállalatnak adhatja el. (2) A főzető a termelői főzéssel előállított pá­linkájának értékesítésekor, a pálinka jogszerű szár­mazásának igazolásául, a vevőnek köteles átadni a szeszfőzde-vezetőtől kapott származási igazolványt. A pálinkának részletekben történő eladása ese­tén a megvásárolt pálinka mennyiségét a vissza­maradó származási igazolványon fel kell tüntetni. Ilyen esetben a főzető köteles, a vevőnek az átadott pálinka-mennyiségről a származási igazolvány szá­mát és keltét feltüntető igazolást adni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom