Tanácsok közlönye, 1965 (13. évfolyam, 1-58. szám)

1965 / 1. szám

1. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 7 A nehézipari miniszter 2/1964. (XII. 31.) NIM-ÁH számú rendelete a 92 oktánszámú szuperbenzin fogyasztói árának megállapításáról 1. •§• A 92 oktánszámú szuperbenzin fogyasztói ára Eüton át kimérve, literenként 4,70 Ft. 2. §. E rendelet 1965. január 3. napján lép hatályba. Dr. Szekér Gyula s. k., a nehézipari miniszter első helyettese A pénzügyminiszter és az élelmezésügyi miniszter 2/1964. (XII. 31.) PM-EimM számú együttes rendelete a pálinkafőzésről A szőlő-, gyümölcs- és borgazdálkodásról szóló 1959. évi 23. számú törvényerejű rendelet 28. §-ában foglalt felhatalmazás alapján — a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben — a következőket rendeljük. A termelői pálinkafőzés szabályai 1. §• (1) Szőlőtörkölyből és vadon termő gyümölcsből (eper, som, bodza, boróka stb.) bárki, termesztett (kerti) gyümölcsből és borseprőből pedig csak szőlő- és gyümölcstermelő főzethet pálinkát. (2) E rendelet alkalmazása szempontjából szőlőés gyümölcstermelőnek kell tekinteni a) a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket; b) a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjait háztáji szőlőjük és gyümölcsösük, továbbá a mezőgazdasági termelőszövetkezettől művelésre átvett egyéb szőlő és gyümölcsös tekintetében; c) a termelőszövetkezeti csoportokat és azok tagjait szőlőjük és gyümölcsösük tekintetében; d) a szőlő- és gyümölcstermelésre alakult termelői szakcsoportokat és e) a szőlővel és gyümölcsössel rendelkező egyéni gazdálkodókat. (3) A termelői pálinkafőzésre irányadó szabályok szerint főzethet pálinkát az is, aki az élelmezésügyi minisztertől erre engedélyt kapott. Az engedély iránti kérelmet a Magyar Likőripari Vállalathoz kell benyújtani 2- §• (1) Az 1. §-ban felsoroltak (a továbbiakban: főzetők) csak az élelmezésügyi miniszter engedélyével működő szeszfőzdében főzethetnek pálinkát, és azt a) a szeszforgalmi adó megfizetésével teljes egészében visszaválthatják vagy b) részes főzési mód mellett főzethetik. (2) Vadon termő gyümölcsöt — a vadon termő eper kivételével — részes főzés keretében kifőzetni nem lehet. 3. §. (1) A főzető a visszaváltott pálinkáért hektoliterfokonként a) 70 Ft szeszforgalmi adót és b) 22 Ft főzési díjat köteles fizetni. A főzési díj csak pénzben róható le. (2) Részes főzés esetében a főzető a szeszforgalmiadó fizetési kötelezettségének a kifőzött pálinkamennyiség 60%-ának visszahagyásával tesz eleget, és mentesül a részére ki nem szolgáltatott pálinkamennyiség főzési díja alól. (3) A főzető mindkét termelői főzési mód esetén köteles a pálinka teljes mennyiségének kifőzéséhez szükséges tüzelőanyagot a szeszfőzdének természetben átadni vagy annak pénzbeni ellenértékét megtéríteni. • (4) A főzetőnek a pálinkát mindaddig nem szabad kiadni, ameddig a szeszforgalmi adó és a főzési díj befizetését nem igazolta. (5) A főzető részére mindkét termelői főzési mód esetén, kívánsága szerinti foktartalmú pálinkát kell előállítani. Részfőzés esetén azonban a főzető 50%-osnál alacsonyabb szesztartalmú pálinkát nem főzethet. (6) A szeszforgalmi adó megfizetése mellett előállított pálinkát teljes egészében ki kell adni a főzetőnek. 4. §• (1) A főzető azt a pálinkamennyiséget, amelyet saját háztartásában nem fogyaszt el — mezőgazdasági termelőszövetkezet a tagjai részére munkaegység-részesedésre nem oszt ki —, csak földművesszövetkezeteknek vagy a szesz forgalombahozatalával foglalkozó állami vállalatnak adhatja el. (2) A főzető a termelői főzéssel előállított pálinkájának értékesítésekor, a pálinka jogszerű származásának igazolásául, a vevőnek köteles átadni a szeszfőzde-vezetőtől kapott származási igazolványt. A pálinkának részletekben történő eladása esetén a megvásárolt pálinka mennyiségét a visszamaradó származási igazolványon fel kell tüntetni. Ilyen esetben a főzető köteles, a vevőnek az átadott pálinka-mennyiségről a származási igazolvány számát és keltét feltüntető igazolást adni.