Tanácsok közlönye, 1965 (13. évfolyam, 1-58. szám)

1965 / 27. szám

27. szám. TANÁCSOK A Bt-ből eredő és az igazgatási osztályok hatáskörébe tartozó feladatok eredményes ellátása és az egységes jogszabályalkalmazás biztosítása érdekében — figyelemmel arra, hogy a jogszabályalkalmazói munkában több probléma is jelentkezett az érdekelt szervekkel — Igazságügyminiszté•rium, Legfőbb Ügyészség, Nehézipari Minisztérium, Pénzügyminisztérium, Építésügyi Minisztérium, Földművelésügyi Minisztérium, Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség, Országos Vízügyi Főigazgatóság — egyetértésben állásfoglalás kialakítása látszott indokoltnak; az egységes állásfoglalást az államigazgatási jogalkalmazás során alkalmazni kell. Az állásfoglalás kialakításánál figyelembe vettük a Legfelsőbb Bíróság 865. számú kollégiumi állásfoglalását is, amelyet az 1. számú melléklet tartalmaz. I. A bányakárokkal kapcsolatos hatósági feladatok • 1. A bányakár fogalma Jogszerűen és a társadalom érdekében folytatott bányászati tevékenység a biztonsági szabályok megtartása mellett is károkozással járhat (pl. talajsüllyedés, vízelvonás), ezért a Bt, a vonatkozó kártalanítás szabályait a Ptk-tól eltérően, külön szabályozta. Ez a szabályozás a Ptk. kárfelelősségi rendszerétől eltér éspedig abban, hogy míg a Ptk. szabályai szerint a kárfelelősség alapja a jogellenes magatartás, addig a bányakárok megtérítésére Vonatkozó szabályok akkor is alkalmazásra kerülnek, ha a bányavállalat jogszerű tevékenysége folytán keletkezik kár. Ennek megfelelően a bányavállalat felelőssége abszolút, ez alól sem vétlenségének igazolásával, secm el nem hárítható külső okkal nem mentheti ki magát, amennyiben a kár és valamilyen bányászati tevékenység között az okozati összefüggés fennáll. A Bt alapján a kártalanítási kötelezettség minden olyan esetben fennáll, amikor a bányászati tevékenység és a kár bekövetkezte között okozati összefüggés van. A bányászati tevékenység az egész népgazdaság érdekében folyik, az ennek következtében előálló károsodás sem a társadalom egyes tagjait (pl. a családiház tulajdonosát), sem azok csoportjait (pl. termelőszövetkezetet) nem terhelheti, A Bt a bányakárok megtérítése tekintetében Önálló szabályozást tartalmaz, ugyanakkor ezt az intézményt beilleszti a polgári jog általános rendszerébe és az eltéréseket a lehető legszűkebb körre korlátozza. A Bt egyik alapvető rendelkezése, hogy a bányászati tevékenység folytán másnak okozott kárt meg kell téríteni. Emellett az alapvető rendelkezés mellett határozottan utal a törvény arra is, hogy a bányászati tevékenység során törekedni kell a kutatás és a bányaművelés által okozott károk megelőzésére, elhárítóisára. Az ingatlanban, épületben, az ingatlan más alkotórészében és tartozékában bekövetkezett, továbbá vízelvonás folytán keletkezett, valamint az ezekkel kapcsolatos károkat — az úgynevezett bányakárt — a Bt rendelkezései szerint kell megtéríteni. Bányakárként kell megtéríteni továbbá azt a kiadást is, amelyet más személy a kár megelőzésére, vagy elhárítására a bányahatóság intézkedése alapján teljesített. Ehhez sürgős esetben a bányahatóság hozzájárulását utólag is be lehet szerezni. Ugyancsak a bányakárokra vonatkozó szabályok szerint kell kártalanítást nyújtani akkor is, ha az ingatlanon annak rendeltetésszerű használatát nem akadályozó módon megfigyeléseket, méréseket végeznek, jeleket helyeznek el, illetve az ingatlan felszíne alatt vagy felett annak rendeltetésszerű használatát nem akadályozó függőpályát- vagy vezetéket létesítenek és ez az ingatlanon károkozással jár. Bányakárként kell megtéríteni végül az ingatlan rendeltetésszerű használatát akadályozó vezetékoszlopok, állomások és egyéb létesítmények elhelyezése miatt keletkezett károkat is. A bányászati tevékenység folytán okozott egyéb károk meg térítésére úgyszintén az előbbiekben nem említett, a Bt-ben nem szabályozott kérdésekre a polgári jog általános szabályai az irányadók. 2. A kártalanítás feltételei A bányakártalanítás alapvető szabálya, hogy a bányavállalat kártalanítási kötelezettsége akkor áll fenn, ha a bányászati tevékenység kár között megállapítható okozati összefüggés van. A bányakártalanítást igénylőnek tehát bizonyítania kell a bányakár tényleges bekövetkeztét, annak a bányászati tevékenységgel való okozati összefüggését és a kár igazolt mérvét. Ha a bányavállalat kárt okozott, de a károkozás nem a bányászati tevékenység következménye, az okozott kár megtérítésére a polgári jog szabályai az irányadóak. Kár a polgári jog általános szabályainak megfelelően a károsult vagyonában beállott értékcsökkenés és az elmaradt vagyoni előny; ideértve azokat a költségeket is, amelyek a károsultat ért hátrány csökkentéséhez, vagy megszüntetéséhez szükségesek. A kártalanítási kötelezettség alól a bányavállalat mentesül, ha nem bizonyosodik be, hogy a kár a bányászati tevékenység folytán keletkezett; mentesül a kártalanítási kötelezettség alól a bányavállalat különösen 'akkor, ha az építményben keletkezett kárt a károsult maga okozta azáltal, hogy az építményt bányaművelésre fenntartott területen, vagy bányatelek határain belül építési engedély nélkül, vagy az építési engedélyben a kárelhárítás erdekében megszabott feltételek megsértésével emelte. A Bt hatályba lépése előtt bányatelken emelt épületben keletkezett kárért a bányavállalat nem felel, ha elfogadhatóan igazol-