Tanácsok közlönye, 1965 (13. évfolyam, 1-58. szám)

1965 / 27. szám

27. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE '499 II. Felkészítés az anyakönyvi szakvizsgára 1. Az anyakönyvi szakvizsgák eredményessége céljából a jelentkezőkből alakított csoport (csoportok) részére a fővárosi, a megyei, a megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottsága igazgatási osztályának szervezésében öt konzultációt kell tartani. A konzultációk alkalmával a jelöltek a konzultáció anyagából írásbeli feladatokat is kötelesek megoldani; 2. Teljes anyakönyvi szakvizsgára csak olyan személyt lehet bocsátani, aki legalább négy konzultáción részt vett és azt az anyakönyvi szakvizsga bizottság előtt igazolja. A részleges anyakönyvi szakvizsgán részt vevők nem kötelesek a konzultációkon részt venni. 3. Az anyakönyvi szakvizsga anyaga az 1963. évi 33. számú törvényerejű rendelet az anyakönyvekről és a házasságkötési eljárásról, a 38/ 1963. (XII. 25.) Korm. számú rendelet az anyakönyvek vezetéséről és a házasságkötési eljárásról," valamint az ugyanerről szóló 6/1963. (TK 82.) KE számú utasítás, továbbá az 1952. évi IV. törvény I—VI. fejezetei. 4. A vizsgára való sikeres előkészítés érdekében az elsajátítandó anyagot — a közeljövőben megjelenő „Az anyakönyvi ügyintézés" című kézikönyv felhasználásával — az alábbiak szerint kell az öt konzultáción megtárgyalni: í. konzultáció: Az anyakönyvi igazgatás szervezete; az anyakönyvi és házasságkötési eljárásra vonatkozó általános rendelkezések. II. konzultáció: A születés anyakönyvezésére vonatkozó részletes szabályok, különös figyelemmel a családi jogállás rendezésére. III. konzultáció: A házasságkötéssel kapcsolatos eljárás. ÍV. konzultáció: A haláleset anyakönyvezésére vonatkozó részletes szabályok, az utólagos, az újból való és a hazai anyakönyvezés. V. konzultáció: Az anyakönyvi okiratok, az anyakönyvi adatszolgáltatás, az anyakönyvek másodpéldánya, a névmutatók és nyilvántartások vezetése, az anyakönyvi iratok nyilvántartása és irattározása, valamint a személyi igazolvánnyal kapcsolatos teendők. Az V. konzultáció alkalmával röviden foglalkozni kell az állampolgársági ügyek intézésével, valamint a névváltoztatásra vonatkozó. jogszabályokkal is, - ' 5. Az anyakönyvi szakvizsgára jelentkezetteket a konzultációkról azok megtartása előtt legalább két héttel írásban kell értesíteni. A részt vevők a konzultáción kötelesek az esedékes anyagból felkészülten megjelenni. III. Az anyakönyvi szakvizsgák szervezése 1. Az anyakönyvi szakvizsgát a fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanács vb igazgatási osztálya által alakított bizottság előtt kell letenni. A bizottság három tagból áll: elnöke az igazgatási osztály vezetője vagy helyettese, tagjait az igazgatási osztály vezetője nevezi ki. A bizottságnak minden esetben tagja az igazgatási ojzlály anyakönyvi ügyintézője, a bizottság harmadik tagja az igazgatási osztály vezetője által kinevezett, az igazgatási osztály felügyelete alá tartozó területen működő valamelyik anyakönyvi ügyintéző vagy anyakönyvvezető. 2. A tanácsakadémiák hallgatói az anyakönyvi szakvizsgát — az ott történő szakmai előkészítés után — a tanácsakadémián is letehetik. A tanácsakadémiákon működő vizsgabizottság elnökét és tagjait esetenként fogom kirendelni. 3. Az anyakönyvi szakvizsga helyéről és idejéről a vizsgázót legalább 15 nappal előbb írásban kell értesíteni. Ezzel egyidejűleg hozzám is jelentést kell tenni a szakvizsga helyéről és idejéről. 4. A vizsga két részből áll: írásbeli és szóbeli vizsgából. A vizsgázónak három írásbeli példát kell megoldania, melyek közül egy a családi jogállás rendezésével, egy pedig házasságkötéssel legyen kapcsolatos. A szóbeli vizsgán a vizsgázó egy, öt részből álló kérdésre ad feleletet. Az öt részből álló kérdést a vizsgázó az előre elkészített kérdések közül húzza. A bizottság tagjainak azonban joguk van a vizsgázóhoz a húzott kérdésen kívül is kérdéseket feltenni. 5. A részleges szakvizsgát tevő csupán a házasságkötéssel kapcsolatos eljárásnak és a házassági anyakönyvek vezetésének anyagából köteles vizsgát tenni, beleértve a házasságkötés anyakönyvi bejegyzése után elvégzendő egyéb teendőket is; az írásbeli vizsgán pedig csak egy példát kell megoldania. 6. A vizsga elfogadása felől a bizottság az írásbeli és a szóbeli vizsga együttes értékelése alapján szótöbbséggel dönt. 1. A vizsga sikeres letétele esetén a vizsgázó bizonyítványt kap. 8. Akinek a vizsgája nem sikerült, hat hónap elmúltával újabb vizsgára bocsátható, feltéve, hogy az előkészítést célzó konzultációkon- ismét részt vesz. Az ismétlő vizsga három hónap elmúltával még egy ízben megismételhető. 9. A vizsga befejezése után a vizsgabizottság jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a vizsgán megjelentek nevét és a vizsga eredményét. Ugyancsak fel kell tüntetni a" jegy-