Tanácsok közlönye, 1965 (13. évfolyam, 1-58. szám)

1965 / 23. szám

23. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 441 a) Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottságának tervosztályán belül a koordinációs feladatok végzésére külön csoportot kell szervezni. b) Á megyei tanácsok végrehajtó bizottsága tervosztályain az egy településen belüli koordinációs feladatok ellátására műszaki ügyintézői ügykört kell rendszeresíteni. c) A - megyei jogú városi tanácsoknál a koordinációs feladatokat a végrehajtó bizottság tervosztályónak főmérnöke végezze. 10. A közös létesítmény üzemeltetésével kapcsolatban felmerülő költségeket az üzemeltető a rávonatkozó pénzgazdálkodási jogszabályok szerint viseli. A közös létesítmények üzemeltetője a részigénybevevőknek nyújtott szolgáltatás ellenértékét az árhatósági rendelkezések szerint számíthatja fel. 11. Ez az utasítás kihirdetése (IV. 26.) napján lép hatályba. Dr. Sághy Vilmos s. k., az Országos Tervhivatal elnökhelyettese Vegyes rendelkezések ÁLLASFOGLALASOK Az Építésügyi Minisztérium Lakáspolitikai Főosztályának állásfoglalása 36. A szolgálati lakásra vonatkozó lakásbérleti jogszabályok alkalmazása szempontjából az önkényes kilépőkkel azok a dolgozók esnek egy tekintet alá, akiknek munkakönyvébe — a „munkaviszony megszűnésének módja" rovatba — a „kilépett' bejegyzést vezették be. A lakásbérletről szóló 35/1956. (IX. 30.) MT számú rendeletnek — a 39/1959. (IX. 20.) Korm. számú rendelettel módosított — 48. § (2) bekezdése kimondja, hogy ha a munkaviszony a büntetőbíróság határozata alapján, fegyelmi úton, vagy önkényes kilépés folytán szűnt meg,, a bérlőt szükséglakásba lehet kihelyezni. A szükséglakást az elsőfokú lakásügyi hatósLág biztosítja. Az idézett § (3) bekezdése pedig kimondja, hogy ha a munkaviszony nem a (2)' bekezdésben meghatározott, hanem egyéb okokból szűnt meg, a bérlő részére a szolgálati lakás felett rendelkezni jogosult szerv — a lakásbérleti jogszabályokban részére biztosított bérlőjelölési jogának gyakorlása útján — másik megfelelő lakást köteles biztosítani. Megfelelő a lakás, ha ugyanannak a városnak, vagy községnek a területén van és annyi szobája, amennyire az alkalmazott igényt tarthat, vagy legalább annyi szobája van, mint amennyi a kiürítendő szolgálati lakásban van. Annak elbírálása kérdésében tehát, hogy a szolgálati lakással rendelkező dolgozó a munkaviszonyának megszűnése után milyen minőségű cserelakásra tartihat igényt —- nevezetesen csupán szükséglakásra-e, vagy pedig másik megfelelő lakásra — döntő szerepe van annak, hogy a munkaviszony egyfelől a büntetőbíróság határozata alapján, fegyelmi úton, illetőleg önkényes kilépés- folytán,vagy pedig másfelől a felsoroltakon kívüli más egyéb módon (pl. nyugdíjazás) szűnt-e meg. A munkaviszonyt érintő egyes kérdések szabályozásáról szóló 1964. évi 29. számú törvényerejű rendelet az „önkényes kilépő" fogalmát megszüntette. Ennek kapcsán felmerül a kérdés, hogy a lakásbérleti jogszabályok hivatkozott rendelkezésének alkalmazása szempontjából mely volt munkavállalókat kell az „önkényes kilépők"-kel azonos elbírálás alá vonni. A felvetett kérdésre az 1/1965. (II. 18.) Mü M számú rendelet 1. §-a ad ir|ánymutatás„t. E § kimondja, hogy minden olyan esetben, amikor valamely 1965. évi január hó 1. napját megelőzően hatálybalépett jogszabály önkényes kilépést, vagy a Mt. 30. §-a (1) bekezdésének f) pontja szerinti felmondást említ, helyette „jogszabálynak meg nem felelően történt munkaviszony megszüntetés"-!-, ille|tőleg „a munkaviszony folyamatosságát megszakító [tehát nem a Mt. V. 30. § (2) bekezdésének a)—f) pontjában felsorolt okból történt] dolgozói felmondás"-t kell érteni. Ezek az esetek pedig gyakorlatilag azonosak azokkal az esetekkel, amelyekben a dolgozó. munkakönyvébe a 10/ 1964. (XII. 24.) MüM számú rendelettel módosított 1/1954. (MTHK 10.) MTH számú utasítás 6. §-ának (4) bekezdése értelmében a „kilépett" bejegyzést kell beírni. A fentiek értelmiében tehát csupján szükséglakásra tarthat igényt a szolgálati lakással rendelkezett volt dolgozó azokban az esetekben, amelyekben a munkaviszonyt a) felmondás nélkül szüntette meg. vagy bár a munkaviszonyt felmondta, de az előírt időt nem töltötte munkában, b) a társadalmi tanulmányi szerződésben meghatározott idő eltelte, illetőleg a meghatározott munka befejezése előtt szüntette meg, c) egy éven belül kétszer vagy többször, vagy ilyen évet követő évben akár csak egyszer is felmondta, ide nem számítva a Mt. V. 30. §-a (2) bekezdésének a)—f) pontjaiban említett esetekben történt felmondást, d) a vállalat fegyelmi elbocsátással szüntette meg, vagy a megszüntetésre bírói ítélet folytján került sor, végül ha e) — megválasztott dolgozó esetében — összeférhetetlenség megállapítása, választójogosultság elvesztése miatt, valamint fegyelmi határozat, vagy büntető ítélet alapján történő visszahívás útján szüntették meg, s ennek megfelelően a munkakönyvébe, a „munkaviszony megszűnésének módja'- rovatba a „kilépett" bejegyzést vezették be. Kurucz János s. k., az Építésügyi Minisztérium Lakáspolitikai Főosztálya vezetője