Tanácsok közlönye, 1965 (13. évfolyam, 1-58. szám)

1965 / 23. szám

23. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 437 tésével kapcsolatos célkitűzések maradéktalan megvalósításáról. 13. Ez a határozat a kihirdetése napján lép hatályba. Kádár János s. k., a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke 1. számú melléklet az 1016/1965. (V. 1.) Korm. számú határozathoz A Duna-kanyar területéhez tartozó városok és községek (A határozat 2. pontjához) Komárom megye: Esztergom járási jogú város, továbbá Dorog, Dömös, Kesztölc, Leányvár, Piliscsév, Pilismarót és Pilisszentlélek községek (dorogi járás), Pest megye: Szentendre és Vác járási jogú városok, továbbá Budakalász, Csobánka, Dunabogdány, Kisoroszi, Leányfalu, Pilisszántó, Pilisszentkereszt, Pilisszentlászló, Pócsmegyer, Pomáz, Szigetmonostor, Tahitótfalu és Visegrád községek (szentendrei járás), Pilisborosjenő, Piliscsaba, Pilisszentiván, Pilisvörösvár, Solymár és Üröm községek (budai járás), Bernecebaráti, Ipolydamásd, Ipolytölgyes, Kemence, Kismaros, Kóspallag, Letkés, Márianosztra, Nagybörzsöny, Nagymaros, Peröcsény, Szob, Szokolya, Tésa, Vámosmikola, Verőce és Zebegény községek (szobi járás), valamint Alsógöd, Dunakeszi, Felsőgöd, Fót, Kosd, Sződ, Sződliget és Vácrátót községek (váci járás), Nógrád megye: Bánk, Berkenye, Borsosberény, Diósjenő, Nagyoroszi, Nógrád, Nőtincs, Ösagárd, Rétság, Szendehely és Tolmács községek (rétsági járás), továbbá Drégely palánk és Hont községek (balassagyarmati járás). 2. számú melléklet az 1016/1965. (V. 1.) Korm. számú határozathoz A Duna-kanyar területén levő, üdülőterületi védőövezetet alkotó városok és községek (A határozat 2. pontjához.) Komárom megye: Esztergom járási jogú város, továbbá Dömös és Pilismarót község; Pest megye: Szentendre járási jogú város, továbbá Budakalász, Csobánka, Dunabogdány, Kisoroszi, Leányfalu, Pilisszentkereszt községhez tartozó Dobogókő, Pócsmegyer községhez tartozó Surány-telep, Pomáz, Szigetmonostor községhez tartozó Horány-telep, Tahitótfalu, Visegrád, Kismaros, Nagybörzsöny, Nagymaros, Verőce, Zebegény, Alsógöd, Dunakeszi, Felsőgöd, Sződliget. Nógrád megye: Diósjenő község, Miniszteri utasítások A földművelésügyi miniszter 16/1965. (Mg. É. 16.) FM számú utasítása a köztenyésztésben használt kosok tartásáról A pénzügyminiszterrel és a Minisztertanács Tanácsszervek Osztálya vezetőjével egyetértésben a következő utasítást adom ki: 1. A köztenyésztésben használt kosokat (a továbbiakban: tenyészkos) azokban a megyékben, amelyekben állami kostelep működik, a fedeztetési idényen kívüli időszakban az állami kostelepen kell tartani. Állami kostelepek a mellékletben felsorolt községekben (városokban) működnek. 2. Azokban a megyékben, amelyekben állami kostelep nem működik, a tenyészkosokat a megyei tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági osztálya (a továbbiakban: megyei mezőgazdasági osztály) által — a megyei állattenyésztési felügyelőség véleményének meghallgatásával és az érdekelt termelőszövetkezetek vezetőségének hozzájárulásával — kijelölt 1—4 termelőszövetkezetben létesítendő kostelepen (a továbbiakban: termelőszövetkezeti kostelep) kell a fedeztetési idényen kívüli időszakban tartani. E megyékben a megyei mezőgazdasági osztály kössön a kii elölt termelőszövetkezetekkel a tenyészkosok tartására és állategészségügyi ellátására szerződést és annak egy példányát juttassa el a megyei állattenyésztési felügyelőséghez. A szerződésbe azt a kikötést is fel kell venni, hogy a tenyészkosoknak a termelőszövetkezet hibájából történő kondícióromlásáért, és elhullásáért a termelőszövetkezetet anyagi felelősség terheli. A termelőszövetkezeti kostelepeken a tenyésztői munkát és a termelési ellenőrzést a megyei állattenyésztési felügyelőségek végzik. 3. A tenyészkosokat csak a fedeztetési idény tartamára szabad termelőszövetkezetekbe, állami gazdaságokba, községekbe (városokba) kihelyezni, illetőleg legeltetési bizottságok rendelkezésére bocsátani. Az állami és a termelőszövetkezeti kostelepeken a megyében levő termelőszövetkezetek közös anyajuh-állománya alapulvételével — a mesterséges termékenyítésre is figyeleméi — 60—70 anyajuhonként 1—1 tenyészkost kell tartani. A tenyészkosokat az Országos Állattenyésztési Felügyelőség által megadott technológia szerint kell tartani és takarmányozni. 5. A fedeztetési idényen kívüli időszakban az állami kostelepeken elhelyezett tenyészkosok tartásával kapcsolatos összes kiadásokat, valamint a tenyészkosoknak a fedeztetési helyre való szállításával és onnan a telepre történő visszaszállításával felmerülő költségeket az állami kostelepeknek kell költségvetésük terhére fedezniük, a termelőszövetkezeti kostelepen elhelyezett tenyész-