Tanácsok közlönye, 1965 (13. évfolyam, 1-58. szám)

1965 / 23. szám

23. szám. TAN&CSQK Az 1500 szántóegységnél Msebb területem gaz­dálkodó termelőszövetkezetek kategóriájában: első helyezettként az ambrózfailvai „Dimitrov" termelőszövetkezetet 50 000 Ft, második helyezettként a vassurányi „Magyar— Szovjet Barátság" termelőszövetkezetet 40 000 Ft, harmadik helyezettként a gyülevészt „Rákóczi" termelőszövetkezetet 30 000 Ft, negyedik helyezettként a nyíregyházai „Ságvári" termelőszövetkezetet 25 000 Ft, ötödik helyezettként a szörényi „Zrínyi" ter­melőszövetkezetet 20 000 Ft jutalomban részesíti. A városi és a városok körüli termelőszövetke­zetek kategóriájában: első helyezettként a Budapest XXL ker. „Duna" termelőszövetkezetet 50 000 Ft, második helyezettként az abasári „Rákóczi" ter­melőszövetkezetet 40 000 Ft, harmadik helyezettként a szamosbecsi „Dózsa" termelőszövetkezetet 30 000 Ft jutalomban részesíti. 2. A Kormány az 1964. évi Országos Termelési Versenyben elért figyelemre méltó gazdasági ered­ményeikért ELISMERŐ OKLEVELET adományoz: A 4500 szántóegységnél nagyobb területen gaz­dálkodó termelőszövetkezetek kategóriájában: a mezőkovácsházai „Üj Alkotmány", a besnyői „Sallai", a ceglédi „Vörös Csillag", a kocsi „Arany­kalász", a kislángi „Béke", a mélykúti „Alkotmány", a dégi „Szabadság", a kondorosi „Dolgozók", a mezőszilasi „Mezőföld" és a cibakházai „Vörös Csillag" termelőszövetkezetek részére. A 3000—4500 szántóegység közötti területen gazdálkodó termelőszövetkezetek közül: a székesfehérvári „Kossuth", a szentesi „Felsza­badulás", a polgárdi „Vörös Csillag", a hartai „Le­nin", a dánszentmiklósi „Micsurin", a felsőszent­iváni „Üj Élet", a kondorosi „Lenin", a hartai „Béke", a pálfai „Egyetértés" és a vaszari „Hu­nyadi" termelőszövetkezetek részére. Az 1500—3000 szántóegység közötti területen gazdálkodó termelőszövetkezetek kategóriájában: a borzavári „Űj Alkotmány", a mátyásdombi „Lenin", az apátfalvai „Petőfi", a kungyalui „Zöld­mező", a taktaharkányi „Haladás", a turai „Galga­menti", a kisszállást „Petőfi", a pátyi „Petőfi", a veszkényi „Rákóczi", a magyarkimlei „Rákóczi" term el ©szövetkezetek részére. Az 1S0Ö szántéegységnél kisebb területen gaz­dálkodó termelőszövetkezetek kategóriájában: a szombathelyi „Felszabadulás", a komáromi „Jókai", a hosztőti „Ezüstkalász", a kisigmándi „Harcos", a héti „Egyetértés", a tengelici „Űj Élet", a szentgyörgyvári „Béke", a bácsai „Kos­suth", a balatonedericsi „Szabadság", a kömyei „Dózsa" termelőszövetkezetek részére. - A városi és a városok körüli termelőszövetke­zetek kategóriájában: a soproni „Haladás", a szamosújlaki „Űj Élet", a tuzséri „Rákóczi", a győri „Új Élet", a budapesti XI. ker. „Sasad" termelőszövetkezetek részére. Kádár János s. k., a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány lOli/ttS'5. (V. 1.) számé határozata A Duna-kanyar regionális tervének jóváhagyásából A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megtárgyalta a Duna-kanyar regionális tervét és a következő határozatot hozta. 1. A Kormány a Duna-kanyar regionális tervét jóváhagyja. A terv felhasználása és hatálya tekin­tetében a regionális tervezés rendszeréről szóló 1022/1983. (IX. 21.) Korm. számú határozat* ren­delkezéseit kell alkalmazni. A Kormány felhatalmazza az építésügyi minisz­tert és az Országos Tervhivatal elnökét, hogy ha az szükségessé válik, a tervet az alapvető kon­cepció sérelme nélkül — az érdekelt miniszterek­kel, országos hatáskörű szervek vezetőivel, to­vábbá Budapest főváros, illetőleg Komárom, Nóg­rád és Pest megye tanácsának végrehajtó bizott­ságával egyeztetve — módosítsák. 2. A terv a határozat 1. számú mellékletében felsorolt városok és községek igazgatási területére terjed ki. A határozat 2. számú mellékletében fel­sorolt városok és községek igazgatási területét építésügyi szempontból üdülőterületí védőövezet­nek kell tekinteni. 3. A Duna-kanyart elsősorban Budapest főváros és környéke lakosságának napi kiránduló, hétvégi pihenő, tartós üdülési, sportolási, továbbá a kül­földi idegenforgalom fogadását illetően a főváros idegenforgalmi fogadóképességének kiegészítő te­rületeként kell fejleszteni. A fejlesztés során a dolgozók és az ifjúság üdü­lési, illetőleg sportolási lehetőségeinek fokozása mellett az idegenforgalom igényeinek kielégítésé­* A határozatot a Tanácsok Közlönye 1963. évi 59. száma közli.

Next

/
Oldalképek
Tartalom