Tanácsok közlönye, 1965 (13. évfolyam, 1-58. szám)

1965 / 20. szám

20. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 387 A belügyminiszter 1/1965. (ÍV. 9.) BM számú rendelete a rendőrségi helyszíni bírságolásról A közúti közlekedési szabálysértésekről szóló 37/1962. (IX. 29.) Korm. számú rendelet 1. §-ának (6) bekezdése, a vasúti szabálysértésekről szóló 7/1963- (III. 26.) Korm. számú rendelet 1. § (3) bekezdése, továbbá a vízirendészeti szabálysértésekről szóló 12/1964. (VI. 21.) Korm. számú rendelet 2. § (1) bekezdése alapján a rendőrség hatáskörébe utalt helyszíni bírságolási eljárást az alábbiak szerint szabályozom: 1. § (1) A helyszíni bírság lerovása készpénzben történik. Az intézkedő rendőr a helyszíni bírság összegének átvételéről nyugtát ad. (2) A helyszíni bírság a szabálysértést elkövető járművezető távollétében is kiszabható. (3) Amennyiben készpénz fizetésre az elkövető távolléte miatt, vagy más okból nem kerülhet sor, a helyszíni bírság lerovása postai befizetőlappal történik. 2. § Helyszíni bírságolás helyett szabálysértési feljelentést kell tenni, ha a) az elkövető a szabálysértés elkövetését nem ismeri el és a helyszíni bírság kifizetését megtagadja, vagy b) az elkövető a postai befizetési lapon kirótt bírság összegét a befizetőlap átvételétől, illetve kézbesítésétől számított 15 napon belül nem fizeti be. 3. § Ez a rendelet 1965. évi május hó 15. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a 3/1963. (VII. 30.) BM számú rendelet hatályát veszti. Benkeí András s- k., belügyminiszter A belkereskedelmi miniszter és a könnyűipari miniszter 50/1965. (K. É. 13.) Bk. M—Kip. M.—ÁH. számú együttes utasítása a belföldön előállított, különleges divatigényeket kielégítő ruházati cikkek termelői és fogyasztói árképzéséről Az Országos Árhivatal elnökével és a pénzügyminiszterrel egyetértésben a jelen utasítás mellékletében felsorolt üzletekben forgalomba hozott, különleges divatigényeket kielégítő, belföldön előállított ruházati termékek (továbbiakban: luxuscikk) termelői és fogyasztói árának kialakítását az alábbiak szerint szabályozzuk: 1. §• (1) A jelen utasítás hatálya kiterjed a minisztériumi és tanácsi vállalatok, valamint a kisipari szövetkezetek által — az utasítás mellékletében felsorolt boltok (a továbbiakban.-- luxus bolthálózat) részére megrendelt — csak korlátozott mennyiségben előállított azon ruházati termékekre, amelyek vagy — olyan anyagból készülnek, amelyek belföldön először kerülnek ruházati termékként felhasználásra és az első időben csak kis mennyiségben állíthatók elő, — formában, anyagösszetételben, minőségben, kivitelben, mintában, dessinben eltérnek a forgalomban levő,' hasonló rendeltetésű cikkektől, amelyekből egyébként a lakosság szükséglete fedezve van. (2) Az (1) bekezdésben előírt követelmények érvényesítése érdekében a Belkereskedelmi Minisztérium Áruházi Kereskedelmi Igazgatósága megbízottjának vezetésével, a Fővárosi Tanács Iparcikk Kereskedelmi Iroda és a forgalmazó vállalatok szakembereinek bevonásával bizottságot kell létrehozni, amely a termelők által bemutatott minták alapján javaslatot készít, hogy a kérdéses cikkek a kijelölt luxus bolthálózatban forgalomba hozhatók-e. A luxuscikké történő nyilvánításról a megrendelő vállalat igazgatója dönt. A bizottság munkájának előmozdítása érdekében a Ruházati Főigazgatóság a Könnyűipari Minisztérium Termelési Főosztályával közösen irányelveket határoz meg. 2. §. (1) Az 1. § (2) bekezdése szerint luxuscikknek minősített termékek termelői és fogyasztói árát a termelő és megrendelő kiskereskedelmi vállalat a következők szerint állapítja meg: a) A termelő vállalatoknak, illetve kisipari szövetkezeteknek a részükre érvényben levő szakmai árképzési irányelvekben foglaltak szerint árvetést kell készíteniök. A textilruházati termékeknél a műszakilag indokolt közvetlen anyag- és bérköltség figyelembevételével az előző évi tényszám szerinti közvetett költségekkel, a közvetlen anyagokat fogyasztói áron értékelve, 2% termelői haszon felszámításával kell az árvetést elkészíteni. b) A textilruházati és cipőipari termékek kivételével az árvetés szerinti nettó termelői árat 30%-kal kell növelni. A textilruházati termékeknél 2%-kal, a mechanikai cipőknél 40%-kal, a kézműipari cipőknél pedig 25%kal kell az a) pont szerint képzett nettó termelői árat növelni. Az így kialakított nettó termelői árból a c) pont szerint a forgalmiadó és az utasítás 2. sz. mellékletében előírt együttes kereskedelmi árrés hözzászászámításával kell a fogyasztói árjavaslatot elkészíteni. c) A fogyasztói árat a piaci egyensúly mérlegelése alapján a megrendelő kiskereskedelmi vállalat a termelővel egyetértésben alakítja ki. Az így kialakított ós az előírás szerint kerekített fogyasztói ár nem lehet alacsonyabb, mint a forgalomban levő hasonló termékek 2-0%-kal növelt fogyasztói ára, de 50%-nál nagyobb mértékben nem haladhatja meg a hasonló cikkek fogyasztói árát. d) Az érvényesíthető bruttó termelői árat a c) pont szerint kialakított fogyasztói árból a 2. sz. mellékletben feltüntetett együttes kereskedelmi árrés levonásával kell kiszámítani. Ha az így kiszámított bruttó termelői ár magasabb, mint a b) pont szerint képzett bruttó termelői ár, a különbözetet a helyiipari vállalatoknak és a kisipari szövetkezeteknek árkiegyenlítési forgalmi adóként kell befizetni. A termelőt megillető nettó termelői árat az érvényesíthető • bruttó termelői árból az e) pont szerint a forgalmiadó levonásával kell kiszámítani.* e) A bruttó termelői ár után a^termelőnek az érvényben levő forgalmiadó utasításban előrt forgalmi adót kell lerónia. Különbözeti adózási rendszer esetén az adót a termékcsoport átlag forgalmi adókulcsával kell kiszámítani. A termékcsoport átlag forgalmi adókulcsát az előző negyedévi .adóbevallás alapján a termelőnek kell kiszámítania. A textilruházati termékek forgalmi adózás szempontjából finomkészruházati termékeknek minősülnek. (2) A luxus bolthálózattal rendelkező kiskereskedelmi vállalatok a jelen utasítás hatálya alá tartozó cikkéket bruttó termelői áron jogosultak közvetlenül a termelő* A fizetendő árkiegyenlítási forgalmiadó bevallást sorszáma: 13 4995.