Tanácsok közlönye, 1964 (12. évfolyam, 1-70. szám)
1964 / 66. szám
66. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 863 jából vízgazdálkodási állandó bizottságot alakíthatnak. (A Vt. 42. §-ához) 97. §. A vízügyi hatóság a határozatát fellebbezésre tekintet nélkül végrehaj thatónak nyilváníthatja akkor is, ha a végrehajtás késedelme a vízgazdálkodás érdekét közvetlenül veszélyezteti vagy a népgazdaságra jelentős kárral járhat. 98. §. Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény VI. fejezetében foglalt rendelkezések szerint a bíróság előtt megtámadható a tanács végrehajtó bizottsága pénzügyi szakigazgatási szervének a helyi jelentőségű közcélú vízilétesítmények költségeihez való érdekeltségi hozzájárulás megállapítása tárgyában hozott határozata [48. §. (1) bek.]. (A Vt. 43. §-ához.) 99. §. i A vízügyi felügyelet gyakorlása érdekében mindenki köteles — az erre vonatkozó szabályok megtartásával — a tulajdonában (kezelésében, használatában) álló ingatlanra a belépést megengedni, vízilétesítményeit hozzáférhetővé, üzemüket ellenőrizhetővé tenni, a felügyelet ellátásához szükséges adatokat és okmányokat (pl. műszaki tervek) rendelkezésre bocsátani, a kért felvilágosításokat, megadni és az ellenőrzést egyébként is mindenben elősegíteni. (A Vt. 44. §-ához) 100. §. A vízikönyv és a vízkészletnyilvántartás vezetésének részletes szabályait az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője utasítással állapítja meg. (A Vt. 46. §-ához) 101. §. Az 1962. évi 10. számú törvényerejű rendelet 43. §-ában megállapítotton felül szabálysértést követ el és háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható az is, aki a) vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó vízimunkát vagy vízilétesítményt vízjogi engedély nélkül vagy az előírások megszegésével végez, illetőlog valósít meg vagy üzemeltet, továbbá aki a vízhasználatot, illetőleg a meder engedélyhez kötött használatát ilyen módon gyakorolja; b) a vizek és vízilétesítmények védőterületére (védősávjára) vonatkozó tilalmakat, illetőleg korlátozásokat megszegi; c) fertőző vagy károsan szennyező anyagnak a talajba juttatásával a felszínalatti vizeket szenynyezi, avagy szennyvíztisztító berendezés nélkül épít vagy üzemeltet olyan létesítményt, amely a vizek fertőzését vagy káros szennyezését okozhatja; d) a vizek medrébe olyan tárgyat vagy anyagot juttat, amely a víz lefolyását akadályozza, vagy megváltoztatja; e) a vízmennyiség csökkenése esetén a vízhasználatot korlátozó intézkedéseket megszegi; f) forrásvíz feltörését, vagy nem víz feltárására irányuló kút fúrása során víz feltörését — annak észlelésétől számított 24 órán belül — az illetékes vízügyi igazgatóságnak nem jelenti. 102. §. A vízügyről szóló 1964. évi IV. törvény 1965. július 1. napján lép hatályba. 103. §. (1) Ez a rendelet 1965. évi július hó 1. napján lép hatályba. (2) A rendelet hatálybalépésével a felszabadulás előtt alkotott vízügyi tárgyú jogszabályok, illetőleg a jogszabályoknak ilyen tárgyú rendelkezései hatályukat vesztik. A felszabadulás után alkotott és hatályukat vesztő jogszabályokat e rendelet melléklete sorolja fel. Kállai Gyula s. k., a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökhelyettese Melléklet a 32/1964. (XII. 13.) Korm. számú rendelethez A rendelet 103. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján hatályukat vesztő felszabadulás után alkotott jogszabályok jegyzéke A vízjogi eljárási szabályok megállapítása tárgyában kiadott 2/1952. (I. 8.) M T számú rendelet, az Országos Vízügyi Főigazgatóság létrehozásáról szóló 1060/1953. (IX. 30.) számú minisztertanácsi határozat, az 1060/1953. (IX. 30.) számú minisztertanácsi határozat IV/6. pontjának módosításáról szóló 1109 1954. (XII. 31.) számú minisztertanácsi határozat, az árvíz- és belvízvédekezésről, valamint a helyi vízkárelhárításról szóló 10/1955. (II. 15.) MT számú rendelet,