Tanácsok közlönye, 1964 (12. évfolyam, 1-70. szám)

1964 / 66. szám

858 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 66. szám. (A Vt. 34. §-ához) 69. §. (1) A szolgalommal terhelt ingatlan mindenkori tulajdonosa (kezelője, használója) tűrni tartozik, hogy ingatlanán a jogosult, annak családtagjai vagy munkavállalói (szövetkezet tagjai) a szolgalom megállapítása során kijelölt úton és módon a vízhez, illetőleg a vízilétesítményhez járjanak, a vízügyi hatóság által engedélyezett vízimunkákat elvégezzék, és vízilétesítményt a határozatban megállapított módon és mértékben használják. (2) A szolgalommal terhelt ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) követelheti, hogy a vízhasználat gyakorlása és az engedélyezett munkák elvégzése kellő kímélettel, az ingatlan rendeltetésszerű használatának sérelme és akadályoztatása nélkül történjék, s a jogosult az ingatlanon levő, általa használt műveket és berendezéseket mindig kellően karbantartsa, illetőleg — közös használat esetén — a reá eső munkákat elvégezze, a költségeket pedig viselje. (3) A szolgalom jogosultja az ingatlanon levő épületeken, építményeken és termésben okozott károkat megtéríteni, a terület esetleges értékcsökkenéséből eredő károkért pedig az ingatlan tulajdonosát (kezelőjét, használóját) kártalanítani köteles. 70. §. (1) A szolgalmat a vízügyi hatóság a jog alapjául szolgáló vízimunka, vízilétesítmény vagy vízhasználat engedélyezése során állapítja meg. Vízi szolgalmat az érdekeltek szerződéssel is létesíthetnek, a szerződést azonban a vízügyi hatóságnak jóvá kell hagynia. (2) A vízjogi engedély alá nem eső vízimunkák, vízilétesítmények és vízhasználatok tekintetében a szolgalom létesítésére a polgári jog szabályai az irányadók. (3) A szolgalmi jogot a telekkönyvbe be kell jegyezni. 71. §. (1) A szolgalom az alapjául szolgáló víz joggal együtt megszűnik. (2) Ha a szolgalom jogosultja az engedélyezett munkákat a határozatban megállapított határidő alatt nem kezdi meg, vagy a vízhasználatot három éven át nem gyakorolja, bár ez módjában, állott, a szolgalommal terhelt ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) a szolgalom megszüntetését az (1) bekezdésben foglaltaktól függetlenül is kérheti. (3) A vízügyi hatóság a szolgalmi jogot — kártalanítás nélkül — megszüntetheti vagy felfüggesztheti, ha a jogosított a szolgalommal kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti vagy jogával visszaél. 72. §. A szolgalom megszűntével annak jogosultja az általa épített létesítményeket és műveket a vízügyi hatóság által megállapított határidő alatt elbontani és elszállítani köteles. Az ezzel okozott károkat az ingatlan tulajdonosának meg kell téríteni. Az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) a létesítmények és művek elbontása helyett tényleges értékük megtérítése ellenében igényelheti azoknak részére való átadását. (A Vt. 35. §-ához) 73. §. A kártalanítás és a kártérítés tekintetében a vízügyi hatóság az érdekeltek között egyezség létrehozását kíséreli meg. Az egyezséget a vízügyi hatóság határozatába foglalja; az egyezséget tartalmazó jogerős határozatot bármelyik fél kérelmére a közjegyző végrehajtási záradékkal látja el. (A Vt. 36. §-ához) 74. §. A vízgyűjtő területek komplex rendezési terve alapján, illetőleg a vízrendezési munkákkal összhangban, a mezőgazdasági és erdészeti munkákkal együtt gondoskodni kell azoknak a talajvédelmi célú vízimunkáknak az elvégzéséről és vízilétesítményeknek a megvalósításáról is, amelyek a víz által okozott talaj les odrást és annak kártételeit csökkentik. (A Vt. 37—39. §-ához) 75. §. Az árvíz- és 'belvízvédekezés országos irányítása a) a rendkívüli árvízvédekezési, illetőleg belvízvédekezési készültség beálltáig az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője, b) a rendkívüli árvízvédekezési, illetőleg belvíz-* védekezési készültség tartama alatt a kormánybiztos, c) különösen nagy veszély esetén a kormánybizottság hatákörébe tartozik. 76. §. (1) A rendkívüli árvízvédekezési készültség a veszélyeztetett területeken — akkor kezdődik, amikor az áradó víz a folyókon, illetőleg folyószakaszokon a készültségre mértékadó vízállást eléri és további áradás várható; — akkor szűnik meg, amikor az apadó víz a meghatározott vízállás alá szállt és a mentesített