Tanácsok közlönye, 1964 (12. évfolyam, 1-70. szám)

1964 / 63. szám

820 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 63. szám. IV. A bírság alá eső. forgóeszközök 7. A bírság alá eső forgóeszközöket a PMu. 3. §-a határozza meg. E rendelkezés a) pontjában írt kilenc hónapi felhasználást a készlet felderítésének időpontját megelőző időszakra vonatkozóan kell mérni. Ha a vállalat termelése az adott tervévben lényegesen eltér az # említett időszakétól, a tervév tervezett felhasználásának kilenc hónapra eső részét kell figyelembe venni. Készletező és kereskedelmi vállalatoknál a készlet felderítését megelőző tizenkét havi forgalmat kell mérni. Ha ez a forgalom a megváltozott körülmények miatt (pl. új cikkek, a kereslet változása stb.) nem alkalmas az indokolt készlet mértékének összegszerű meghatározására, a készlethez viszonyított forgalom mértéke alapján kell megállapítani, hogy a készlet bírság alá esik-e. 8. Ha a készlet nem haladja meg a forgóeszköz-szükséglet számításánál. az illető anyagra (termékre, termékcsoportra) a Bank által elfogadott normát — tartalék és pótalkatrészeknél a finanszírozás alapjául elfogadott mennyiséget —, a bírság kivetése akkor is mellőzhető, ha egyébként a kivetés feltételei fennforognak. Ebben az esetben azonban a Bank megvizsgálja, hogy a norma további fenntartása indokolt-e. 9. A készletező vállalatoknak a 15/1963. (Tg. É. 13.) PM—OT utasítás alapján átvett készletei nem esnek bírság alá. Mellőzhető a bírság kivetése, ha a készletező vállalat importanyag-készlete a termelés zavartalan folytatásához szükséges, indokolt biztonsági kockázatvállalás miatt haladja meg a PMu. 3. §—ában megjelölt mértéket, amennyiben a vállalat a szükséges gondossággal (a rendszeresen jelentkező szükséglet, a bejelentelt igények, a rendelkezésre álló készletek alapos felmérésével és egybevetésével stb.) jár el. 10. Az a körülmény, hogy a behozott árut át- vagy feldolgozták, azt önmagában nem mentesíti a bírság alól. Ha azonban a belföldön feldolgozott árut szállítási szerződéssel már lekötötték, a bírság alól mentesül. V. A bírságolási eljárás 11. A PMu. 9. §-ának (2) bekezdésében foglalt szabály alkalmazása céljából a bírság kivetése előtt a vállalatot a bírság alá eső készlet megállapításáról értesíteni kell. Ha az ilyen készlet feltárása helyszíni vizsgálat során történt, az értesítés a nyilatkozattételre való felszólítást is tartalmazó jegyzőkönyv egy példányának átadásával is történhet. 12. Ha a vállalat arra kíván hivatkozni, hogy a készlet beszerzését a népgazdaság szempontjából szükséges tartalékolás vagy a beszerzésnek különösen előnyös volta indokolta (PMu. 3. §), a tartalékolás szükségességét, illetve a beszerzés különösen előnyös voltát hitelt érdemlően igazolnia kell. (Pl. tartalékolás esetében a felügyeleti szerv igazolása; ha külkereskedelmi érdekre történik hivatkozás, az importáló külkereskedelmi vállalat nyilatkozata, vagy más hitelt érdemlő bizonyíték stb.). 13. A bírság áthárításának kérdésében felmerülő jogviták elbírálása az R 3. §-a értelmében döntőbizottsági eljárásra tartozik. A Bank ennélfogva rendszerint nem vizsgálja azt a kérdést, hogy az indokolatlan behozatal kinek róható fel, hanem ebben a kérdésben csak a vállalat kérésére és csak az általa bemutatott bizonyítékok alapján foglal állást. A bírság kivetése az átháríthatóság hiánya okából csak akkor mellőzhető, ha a mellőzés a bemutatott bizonyítékok alapján kétséget kizáróan indokolt. Így pl. ha a PMu. 5. §-ában megjelölt esef forog fenn; vagy ha az importált áru tervmódosítás, illetve a tervfeladat változása folytán vált feleslegessé és a vállalat amellett azt is igazolja, hogy az import stornírozására megtette a szükséges intézkedéseket, de az a külkereskedelemnek fel nem róható okokból nem volt lehetséges és a vállalat a feleslegessé vált készlet értékesítésére az előírt intézkedéseket megtette. 14. A bírságot kivető határozat bármely rendelkezése, így a bírság mértéke kérdésében, sőt a határozat indokolása ellen is helye van fellebbezésnek. A fellebbezést az első fokon eljárt bankszervnél kell benyújtani. A bírság kivetésére vonatkozó alapfokú határozat akkor jogerős, ha a jogorvoslati határidő lejárt és a bírságolt vállalat fellebbezést nem nyújtott be vagy fellebbezését visszavonta. 15. A jogerős határozattal megállapított bírságot a vállalat 3 nap alatt köteles befizetni, illetve ennek érdekében a Banknak számlája terhére átutalási megbízást adni. Ennek elmulasztása esetén a határozatot az illetékes bankszerv hivatalból hajtja végre; a Pov. l/a. sz. nyomtatványon intézkedik a bírságnak a vállalat számlája terhére a fentebb megadott számla javára történő elszámolása iránt. 16. A bírság áthárítására folyamatba tett eljárásnak a végrehajtásra halasztó hatálya nincsen. 17. Ha a vállalat az R 1. §-ának (2) bekezdése alapján a bírság törlését kéri, ebben a kérdésben az alapfokon eljárt bankszerv dönt. Az eljárás a bírságolt vállalat kérelmére indul. Ehhez csatolni kell a, döntőbizottságnak az áthárítás ügyében hozott jogerős elutasító határozatát. A bírság törlését kimondó jogerős határozat közlésével egyidejűleg az illetékes bankszerv a befizetett bírságot a „PM Vegyes bevételek" elnevezésű 103.60C—70. sz. számla terhére a Pov. l/a. sz. nyomtatvány felhasználásával köteles visszautalni. 18. Az erre fennálló utasítások szerint megállapítandó magasabb kamatot bírság kivetése esetén is alkalmazni kell. Magyar Nemzeti Bank Szerkeszti: Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány Titkársága Szerkesztésért felelős: Dr. Kormos Géza Kiadja: Lapkiadó Vállalat Budapest, VII., Lenin körút 9—11. Telefon: 221—285 Felelős "riadó: Sala Sándor Szerkesztőség: Budapest, V., Bajcsy-Zs. út 78. IV. em. Telefon: 121—592. 118—001 (1. 58-as mellék) Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a Posta Központi Hírlap Irodánál Budapest. V., József nádor tér 1. Egyes példányok ára: 1.60 forint Csekkszámlaszám: 61.066 Index: 25.801 645072 /2 —• Zrínyi Nyomda, Budapest, r- Fv.: Bolgár L