Tanácsok közlönye, 1964 (12. évfolyam, 1-70. szám)

1964 / 59. szám

750 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 59. szám, Kulcsként határozott meg, a BGH ezt a hátralékos össze­get törli, mintha az elítélt a pénzbüntetést hiánytalanul megfizette volna. (3) A BGH a pénzbüntetést abban az esetben is törli, ha a bíróság a pénzbüntetés végrehajthatóságát kizáró ok (Btk. 57. §) fennforgását állapította meg. (4) Az elsőfokú bíróságot a BGH a 98. § esetében a pénzbüntetés megfizetéséről értesíteni köteles. 109. §. Ha a fiatalkorú elítélt a pénzbüntetést a felhívásban megjelölt határidőben nem fizette meg, halasztást vagy részletfizetés esetén pedig a befizetésre adott határnapot, illetőleg valamely részlet befizetését elmulasztotta, a BGH a pénzbüntetés, illetve a pénzbüntetésből meg nem fizetett összeg behajtása végett — a befizetés addigi adatainak közlése és az egységes értesítés általa készített kivonatának [Vht. 1. § (2) bekezdés b) pont] egyidejű megküldése mellett — a Megyei Bírósági Végrehajtói Irodát (MBVI), illetve a Budapesti Bírósági Végrehajtói Irodát (BBVI) keresi meg. Vagyonelkobzás, elkobzás alá eső érték, illetőleg vagyoni előny megfizetésére kötelezés 110. §. (1) Vagyonelkobzás, elkobzás alá eső érték, illetőleg va­gyoni előny megfizetésére kötelezés esetén az egységes értesítésben az ítélet rendelkezésének megfelelően fel kell tüntetni, hogy a bíróság a vagyonelkobzást az elítélt egész vagyonára, vagyonának meghatározott mely részére vagy hányadára, avagy milyen meghatározott vagyontár­gyaira, illetőleg az elkobzás alá eső érték és a vagyoni előny megfizetésére kötelezést milyen összeg erejéig ren­delte el. Ingatlant érintő vagyonelkobzás esetében lehe­tőleg fel kell tüntetni az ingatlan telekkönyvi adatait. (2) Ha a büntető eljárás során a terhelt ingó és ingat­lan vagyonának részben vagy egészben való zár alá vé­telét (Be. 155. §) rendelték el, az (1) bekezdésben meg­határozott adatokon kívül az egységes értesítésben a zár alá vételt elrendelő hatóság megnevezését, a zár alá vé­telt elrendelő határozat számát és keltét is fel kell tün­tetni. Ha zár alá vétel nem történt, az egységes értesítés­ben erre a körülményre utalni kell. (3) Ha a vagyonelkobzást végrehajtás alá vonható va­gyon hiányában nem lehet foganatosítani, a bíróság a BGH jelentésére a nemleges foglalási jegyzőkönyv alap­ján az ítéletnek vagyonelkobzásra vonatkozó részét vég­rehajthatatlannak nyilvánítja. A bíróság végzése alapján a BGH a végrehajthatatlanság tényét nyilvántartásába feljegyzi (a vagyonelkobzást törli) és a vagyonelkobzási ügyet befejezettként kezeli. (4) A BGH az elkobzás alá eső érték, illetve a vagyoni előny megfizetésére a terheltet a 102. § (3) és (4) bekez­désében foglaltaknak megfelelően hívja fel. Egyideiűleg — a pénzbüntetésre irányadó rendelkezések megfelelő al­kalmazásával — postai befizetési lapot is küld a terhelt részére. (5) Ha a terhelt a (4) bekezdésben írt felhívás ellenére fizetési kötelezettségének nem tett eleget, a BGH a 109 § szerint jár el 111. §. (1) A büntető eljárás során lefoglalt dolog elkobzását vagy a jogosult részére való visszaadását (kiadását, átadá­sát) elrendelő bírósági határozat végrehajtására a 14/1957. (XII. 5.) IM sz. rendelet és a 114 19"1 (I K 13—14.) IM ez. együttes utasítással módosított 135 1957. (I K 24.) IM sz. együttes utasítás rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) Ha a tanács elnöke vagyoni jellegű büntetésről^ bűnügyi költségről, stb-ről egységes értesítést állít ki, annak a kiadni rendelt bűnjelre vonatkozó rovatában — megfelelő esetben — fel kell tüntetnie, hogy a kiadni ren­delt dologról (letétről) külön egységes értesítést, illetőleg azt pótló határozatkiadmányt küldött meg a BGH-nak vagy a bűnjelkezelőnek. [99. § (7) bekezdés.] Bűnügyi költség 112. S. (1) Ha a bíróság az elítéltet az állam javára bűnügyi költség megfizetésére kötelezte, az egységes értesítésben feltünteti, hogy a határozat jogerőre emelkedéséig fel­merült bűnügyi költségből az elítélt milyen összeget tar­tozik megfizetni. (2) Ha a bíróság a jogerős határozat meghozatalát és az (1) bekezdésben írt egységes értesítés megküldését kö­vetően esetleg felmerült (megállapított) bűnügyi költség megfizetésére kötelezi az elítéltet, újabb egységes értesí­tést kell készíteni és megküldeni az elsőfokú bíróság sze­rint illetékes BGH-nak. (3) Ha a bűnügyi költség a megkeresett bíróság eljárá­sában merült fel, erről a megkeresett bíróság a meg­kereső bíróságot értesíti. A megkereső bíróság — a szük­séghez képest — a (2) bekezdésben foglaltak szerint jár el. (4) A 102. § (3)—(6) bekezdésében, továbbá a 109. §-ban foglalt rendelkezéseket az államot illető bűnügyi költ­séggel kapcsolatban is alkalmazni kell. Pénzbírság 113. 5. A polgári vagy a bűntető bíróság, továbbá a Be. 112. § (2) bekezdése alapján a nyomozó hatóság által nem sza­bálysértés miatt alkalmazott pénzbírság esetén a 102. § (3) —(6) bekezdésében, valamint a 109. §-ban foglaltakat kelj megfelelően alkalmazni. Szabálysértés miatt alkalmazott jogkövetkezmény 114. 5. (1) Ha a bíróság felmentő, illetőleg bűnösséget megálla­pító ítéletében a Be. 227. §-a alapján a terhelttel szem­ben szabálysértés miatt a jogszabályban meghatározott jogkövetkezményt alkalmazza, a határozat jogerősségi és végrehajthatóság! záradékkal ellátott kiadmányát végre­hajtás végett annak a szabálysértési hatóságnak küldi meg, amelynek a szabálysértés elbírálása egyébként ha­táskörébe és illetékességébe tartozott volna. Vámszabály­sértés esetén a végrehajtás végett a határozat kiadmá­nyát az Országos Pénzügy- és Vámőri Parancsnokság­nak kell megküldeni. (2) A bíróság által megkeresett szabálysértési hatóság a szabálysértés miatt alkalmazott jogkövetkezmény végre­hajtására vonatkozó jogszabályok alkalmazásánál úgy jár el, mint azokban az esetekben, amelyekben a szabály­sértést a saját eljárása során állapította meg. Ehhez képest, — ha a jogszabály ezt lehetővé teszi — a meg­állapított pénzbírság elengedésére vagy mérséklésére, il­letőleg az elkobzott dolog visszaadására ugyanúgy sor ke­rülhet, mint azokban az esetekben, amelyekben eredetileg is szabálysértési hatóság járt el. (3) Ha a bíróság a büntető eljárás során lefoglalt do­lognak szabálysértés miatt való elkobzását rendelte el; határozatának jogerősségi és végrehaj thatósági záradékkal és eredeti bírói aláírással ellátott egy példányát a bíró­sági bűnjelkezelőnek is megküldi. (4) Az elkobzott dolog értékesítéséről — a szabálysér­tésekre vonatkozó jogszabályok alkalmazásával — az el-

Next

/
Oldalképek
Tartalom