Tanácsok közlönye, 1964 (12. évfolyam, 1-70. szám)

1964 / 58. szám

726 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 58. szám. (3) Azok a magyar állampolgárok, akik olyan európai állam területére utaznak, ahol a kiutazás időpontjában himlőmegbetegedés van, — az Euró­pán kívüli államok területére utazók pedig min­den esetben — kötelesek magukat himlő ellen beoltatni. Az oltás eredményességét az oltást kö­vető 7—8. napon ellenőrizni kell; eredménytelen­ség esetén az oltást meg kell ismételni. Az oltási bizonyítványt csak eredményes vagy egyszer megismételt oltás esetében szabad kiadni. (4) Nem kell himlő ellen beoltani (újraoltani) a (3) bekezdésben meghatározott esetben sem azo­kat, akik a kiutazás időpontját megelőző 3 éven belül himlő ellen oltást kaptak és erről az oltási bizonyítványt fel tudják mutatni. Nem kell be­oltani azokat a csecsemőket sem, akik a kiutazás időpontjában 6 hónaposnál nem idősebbek. 8. §. A védőoltásokra vonatkozó egyéb rendelkezések (1) A védőoltási eljárások tökéletesítése és új eljárások kidolgozása érdekében új vagy módosí­tott oltóanyagokkal való védőoltást az egészség­> ügyi miniszter engedélyezhet. (2) Az oltási szövődmények gyógykezelése a fekvőbeteg-gyógyintézetben vagy a járóbeteg el­látás keretében díjtalan. II. A FERTŐZŐ BETEGEKKEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK 9. §• A fertőző betegek bejelentése és nyilvántartása A fertőző betegeket és a fertőző betegségre gyanús személyeket nyilvántartás céljából a meg­betegedést (gyanút) észlelő orvos vagy egyéb egészségügyi dolgozó köteles az illetékes egész­ségügyi szervnek bejelenteni. 10. §. A fertőző betegek laboratóriumi vizsgálata (1) Fertőző betegség vagy annak gyanúja ese­tében a betegség, illetőleg a fertőzőképesség meg­állapításához szükséges, kötelező laboratóriumi vizsgálatokat minden esetben, az igénybe vehető laboratóriumi vizsgálatokat pedig szükség szerint el kell végezni. (2) A járási egészségügyi csoport vezetője, ille­tőleg a területileg illetékes körzeti orvos (a to­vábbiakban a kettő együtt: egészségügyi szerv) felhívására a fertőző beteg, vagy arra gyanús sze­mély, valamint mindazok a személyek, akiktől a beteg fertőződhetett, illetőleg, akiket a beteg fer­tőzhetett, kötelesek magukat a vizsgálatnak alá­vetni és laboratóriumi vizsgálat céljára vizsgái­lati anyagot adni. 11. §. / A fertőző betegek elkülönítése (1) A fertőző beteget és az arra gyanús sze­mélyt arra az időre, amíg a fertőzést más sze­mélyre átviheti, illetőleg az róla feltételezhető, el kell különíteni. Az elkülönítés módját és idő­tartamát az egészségügyi szerv határozza meg. (2) Ázsiai kolera, diftéria, hastífusz, himlő, jár­ványos agyhártyalob, járványos agyvelőlob, jár­ványos gyermekbénulás, kiütéses tífusz, paratí­fusz, pestis, takonykór, tüdő és bélanthrax (lép-^ fene), visszatérő láz, valamint veszettség esetében a beteget vagy betegségre gyanús személyt fekvő­beteg-gyógyintézetben (a továbbiakban: kórház) kell elkülöníteni. A tetanuszos, vagy arra gyanús személyt az ilyen betegek ápolására kijelölt kór­házban kell elhelyezni. (3) Ha a fertőző beteget lakásán a járványügyi követelményeknek megfelelően nem lehet elkülö­níteni, vagy a beteg gyógykezelése, illetőleg ápo­lása lakásán nem lehetséges, a beteget abban az esetben is kórházban kell elkülöníteni, ha nem a (2) bekezdésben felsorolt fertőzőbetegségek va­lamelyikében szenved.

Next

/
Oldalképek
Tartalom