Tanácsok közlönye, 1964 (12. évfolyam, 1-70. szám)

1964 / 1. szám

1. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 3 siló cselekmény esetén a szabálysértési- hatóság nem kerülhető meg. Amennyiben az elbírálandó szabálysértés társadalmi bíróság elé utalásra alkalmas, a szabálysértési hatóság az 1962. évi 24. sz. tvr. 9. §. (2) bekezdésében foglaltak szerint javaslatot tehet a szakszervezeti bizottságnál az eljárás kezdeményezése iránt. A fiatalkorúak munkaidejéről Több vállalatnál problémaként merült fel, hogy lehet-e 18 éven aluli fiatalkorút napi nyolcórás munkaidőben is alkalmazni, vagy erre csupán hatórás munkaidő mellett kerülhet sor. A jogszabályok egyértelmű értelmezése végett az alábbiakat közöljük: Nincs olyan rendelkezés, amely megtiltaná a fiatalkorúaknak a törvényes — általában a napi nyolcórás — munkaidő mellett történő alkalmazását. Ellenkezőleg — ha azt.a munkaszerződés megkötésekor külön nem kötik ki —, a fiatalkorúakkal létesített munkaviszony minden esetben az adott munkakörre előírt napi teljes munkaidő tartamára szól, ami tehát napi nyolcórás munkaidőt is jelenthet. Más kérdés az, hogy még az 1958. évben kiadott 9/1958. (VIII. 3.) Mü M sz. rendelet a fiatalkorú dolgozók alkalmazásának előmozdítására a vállalatoknak — bizonyos kedvezmények biztosítása mellett — lehetővé tette az általánosan érvényes törvényes napi munkaidőnél rövidebb, hat-, kivételesen négyórás munkaidő mellett történő alkalmazást. Ez a rendelkezés azonban csak meghatározott esetre, a fiatalkorúaknak kisegítő munkaerőként történő alkalmazásának az esetére szól. Az említett jogszabály nem kívánta azonban — mint ahogy a rendelkezés nem is így szól — a fiatalkorúak napi munkaidejét hat, illetve négy órára csökkenteni. Ha tehát valamely vállalat pl. napi nyolcórás munkaidőre akar fiatalkorút alkalmazni, — amennyiben valamilyen védelmi jellegű korlátozás (pl. munkaköri tilalom) ezt külön nem tiltja — ennek semmi akadálya nincs. Ugyanakkor természetesen a 9-1958. (VIII. 3.) Mü M sz. rendeletben meghatározott feltételek szerint annak sincs akadálya, hogy a fiatalkorút csupán napi hat-, illetőleg négyórás munkaidőre alkalmazzák a vállalatok. Munkaügyi Minisztérium Az erdő utáni földjáradék kiszámítása A 30/1960. (XII. 19.) FM számú rendelet 8. S-a a termelőszövetkezetbe bevitt erdő utáni földjáradékkal kapcsolatosan úgy rendelkezik, hogy: „A földjáradékot évenként az erdő használatából származó haszon fogyasztói áron számított és termelési költségekkel csökkentett értéke 20— ' 25%-ának megfelelő összegben a közgyűlés állapítja meg." E rendelkezés alkalmazásával kapcsolatban a igyakorlatban nehézségek merültek fel. Nem lehet ugyanis egyértelműen eldönteni, hogv az erdő használatából származó haszon megállapításánál milyen áron számolják el azt a fát, amelyet a termelőszövetkezetek — a hatályos jogszabályokban előírt felajánlási kötelezettségük alapján — az állami erdőgazdaságoknak a hatóságilag megállapított felvásárlási áron adtak el, beruházások céljára vagy egyébként saját maguk használtak fel vagy pedig a helyileg kialakult szabadpiaci áron akár közületek, akár magánszemélyek részére értékesítettek. Az Országos Erdészeti Főigazgatóság illetékes részlegével egyetértésben kialakított álláspontunk szerint a termelőszövetkezet akkor jár el helyesen, ha a földjáradék kifizetésének alapjául szolgáló haszonvétel értékét — a felajánlási kötelezettség alapján és a szabadpiacon történt értékesítés esetén egyaránt — a tényleges árbevétel összege szerint állapítja meg. Belső felhasználás (a termelőszövetkezet saját céljaira való felhasználás, vagy a tagok részére természetben történt kiadás) esetén pedig a kiszámítás alapja a fogyasztói áron számított érték. A fogyasztói árakat az erdőgazdasági fatermékek árjegyzékének 67. kötete tartalmazza. Földművelésügyi Minisztérium A Magyar Nemzeti Bank 419/1963. MNB számú körlevele a Magyar Nemzeti Bank valamennyi számlatulajdonosa részére. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek, termelőszövetkezeti csoportok, vízgazdálkodási társulatok és az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek részére a 3/1963. (XI. 10.) PM—FM számú rendeletben biztosított beruházási vissza nem térítendő állami támogatások folyósítása és az ezek terhére teljesített fizetések rendje A 3/1963. (XI. 10.) PM—FM számú rendelet 8—10. §-ában foglalt vissza nem térítendő állami támogatás (talajjavítás, talajvédelem és vízrendezés anyag-, munkaés tervezési költségei; szőlő- és gyümölcsös telepítések tereprendezési és tervezési költségei) összegét a Magyar Nemzeti Bank a következők szerint folyósítja: 1\ A járási pénzügyi osztály a termelőszövetkezet, termelőszövetkezeti csoport, illetve a vízgazdálkodási társulat (a,továbbiakban: termelőszövetkezet) részére az engedélyezett vissza nem térítendő állami támogatást — talajjavítási, talajvédelmi és vízrendezési beruházásoknál, felújításoknál és nagyobb fenntartási munkáknál (a továbbiakban: beruházásoknál) „Talajjavítási beruházások" megjelöléssel, — telepítési beruházások tereprendezésénél „Telepítések tereprendezése" megjelöléssel, — rét-legelőjavításnál „Rét-legelő javítás" megjelöléssel a 621. számú „Beruházások vissza nem térítendő állami támogatásbői" elnevezésű számlákra utalja át a bankfiókhoz. A termelőszövetkezet számláját vezető bankfiók a vissza nem térítendő állami támogatás számlákat termelőszövetkezetenként és beruházásonként vezeti. A számlákon fennálló követelés után a Bank nem térít kamatot. 2. A szállító vagy szolgáltatást teljesítő vállalatok^ gépállomások stb. (a továbbiakban: kivitelezők) a viszsza nem térítendő állami támogatás számlákon rendelkezésre bocsátott pénzügyi fedezettel kapcsolatban a termelőszövetkezettől előzetes fedezetbiztosítást (fedezet-