Tanácsok közlönye, 1964 (12. évfolyam, 1-70. szám)

1964 / 49. szám

49. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 627 kezésre álló eszközöket. Ennek alapján gondoskodni kell, hogy e két forrás eszközei különösen a felújítás, út-híd karbantartás, kisebb építkezés és beszerzés tekintetében egymást kiegészítsék. 3. §. (1) A községfejlesztési alap terhére elsősorban olyan feladat tervezhető, amely a tárgyév alatt megvalósítható és a kivitelezéshez szükséges anyagi-műszaki és pénzügyi fedezet rendelkezésre áll. (2) A kizárólag községfejlesztési alapból a tárgyév során meg nem valósítható (átmenő) feladat megtervezése előtt ki kell kérni a felettes tanács végrehajtó bizottsága, vegyes pénzügyi forrású beruházás esetén pedig a fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottsága véleményét. 4. §• (1) A fővárosi, megyei és megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottsága olyan feladat megvalósítását, amelyre a népgazdasági terv vagy az állami költségvetés kötelező tervmutatót tartalmaz [Tvr. 3. § (3) bek.], a részére megállapított keretszámon belül engedélyezheti. (2) A népgazdasági tervben, illetve a költségvetésben a bölcsődei, óvodai, és óvodai napközi otthoni férőhelyekre, továbbá az általános iskolai napközi otthoni csoportokra kötelezően előírt fejlesztési mutatókon felül jelentkező igény esetén a tanács határozattal vállalhatja, hogy az ezzel kapcsolatos üzemeltetési költségeket községfejlesztési alapja terhére folyamatosan fedezi. A határozathoz szükséges a fővárosi, megyei, illetve megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottságának — a pénzügyminiszter által az illetékes szakminiszterrel egyetértésben meghatározott kereteken belül adott — engedélye. Hozzájárulás közös létesítményekhez 4. §. (1) A községi és járási jogú városi tanácsok a helyi lakosság közvetlen igényét meghaladó, több települést érintő (járási tájegységi) közös létesítmények megvalósítását határozhatják el s ahhoz községfejlesztési alapjuk terhére hozzájárulhatnak. A közös létesítmény megvalósításáról a megyei, illetve a járási tanács végrehajtó bizottsága gondoskodik. (2) A tanács elhatározhatja a területén működő nem tanácsi irányítású állami vállalatokkal és intézményekkel, továbbá mezőgazdasági, halászati, kisipari, háziipari termelőszövetkezetekkel, illetve földművesszövetkezetekkel és szakszövetkezetekkel együttesen közös létesítmények megvalósítását. Hozzájárulhat továbbá a tanács a szövetkezetek tervében jóváhagyott fejlesztések — községfejlesztési alap terhére történő — kiegészítéséhez. A közös létesítmény — a hozzájárulás arányában — közös tulajdont képez. (3) A lakosság igényeinek fokozottabb kielégítése érdekében a tanács a községfejlesztési alapból kiegészítheti a népgazdasági tervben kitűzött feladatokhoz rendelkezésre bocsátott eszközöket; amennyiben a tanács erre határozatot hoz, az ehhez szükséges fedezetet a községfejlesztési alap költségvetésében köteles megtervezni. (4) A (2) és (3) bekezdésben említett közös létesítmények megvalósítását a községi, járási jogú városi és városi kerületi tanács csak a megyei, fővárosi, illetve megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottságának hozzájárulásával határozhatja el. 5. §• (1) Az állami költségvetési juttatásból és községe fejlesztési alapból megvalósuló vegyes pénzügyi forrású beruházás lebonyolítására a népgazdasági tervben előirányzott beruházásokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (2) A kizárólag községfejlesztési alap terhére megvalósítani tervezett beruházás befejezéséhez költségvetési juttatást pótlólag engedélyezni nem lehet. (3) A községfejlesztési alap terhére a szövetkezetek eszközeivel közösen tervezett, vegyes pénzügyi forrású beruházásokat a fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottsága csak abban az esetben engedélyezheti, ha a tanács, illetőleg a szövetkezet tervében az ehhez szükséges