Tanácsok közlönye, 1964 (12. évfolyam, 1-70. szám)

1964 / 48. szám

610 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 48. szám. az 1922. évi XII. törvény 111. § (3) bekezdése alapján kiállított munkakönyvbe bejegyzett szakmai gyakorlatot figyelembe kell venni. (2) Érettségivel egyenértékű ipariskolai végzettségnek kell tekinteni a mestervizsgára-bocsátás szempontjából: a) az ipari középiskolák végbizonyítványát, b) az ipari technikumok érettségi bizonyítványát. Az egy, illetve az építőiparban két évi szakmai gyakorlatot az előző bekezdésben megjelölt módon kell igazolni. (3) Nem kell mestervizsgát tenni annak, akinek felső ipariskolai végbizonyítványából kitűnik, hogy az a gyakorolni kívánt iparban iparigazolvány váltására jogosít. (4) A tvr. 4. § (2) bekezdés c) pontjában említett esetekben az új képesítéshez kötött ipar gyakorlásához mestervizsga szükséges, amely kivételes feltételek mellett tehető le. Az ilyen" mestervizsgára-bocsátás tekintetében a másodfokú iparhatóság dönt és ebben: a) a tvr. 4. § (1) bekezdésében megállapítottnál rövidebb tartamú szakmai gyakorlat igazolását írhatja elő vagy b) az előírt szakmai gyakorlat igazolását elengedheti. Tvr. 4. §. -(4) A mestervizsgát a KIOSZ által szervezett mestervizsgabizottság előtt kell letenni. A bizottság szervezetét, működését, a vizsga anyagát, menetét, a mesterlevél kiállításának módját, valamint a fizetendő díjakat a könnyűipari miniszter az érdekelt miniszterekkel egyetértésben és a KIOSZ meghallgatása után rendelettel állapítja meg. (5) Akik a mestervizsgát sikerrel letették, a „mester" címet használhatják, akik mesterlevelet nem szereztek, „kisiparos" megjelölés használatára jogosultak. Vhr. 11. §. (1) A tvr. 4. § (4) bekezdésében előírt mestervizsgát külön rendelet szabályozza. (2) A mester címet az a kisiparos használhatja, aki: a) az 1922. évi XII. törvény hatálybalépése előtt valamely képesítéshez kötött ipart űzött; b) az 1936. évi VII. törvény hatálybalépése előtt olyan ipart gyakorolt, amely a jelen rendelet alapján képesítéshez kötött; c) az 1936. évi VII. törvény és a tvr. alapján sikeres mestervizsga letétele után mesterlevelet kapott. Más, iparjogosítvánnyal rendelkező személyek a „kisiparos" megjelölést használhatják. IPARJOGOS1TVANY KIADÁSA, AZ IPARGYAKORLÁS MEGSZŰNÉSE Tvr. 5. §. (1) Az iparjogosítványt ki lehet adni mindazoknak, akik a jelen törvényerejű rendeletben megjelölt feltételek fennforgását igazolják. A könnyűipari miniszter felhatalmazást kap, hogy az érdekelt miniszterekkel egyetértésben közérdekből a KIOSZ meghallgatása után egyes iparokban és területeken további iparjogosítványok kiadását rendelettel korlátozza. Vhr. 12. §. (1) Az ipar jogosítványt a szocialista ipar kiegészítéséül, a lakosság szükségleteinek jobb kielégítése, elsősorban a javító és szolgáltató munkák elvégzése érdekében lehet kiadni. Az iparjogosítványok kiadásánál a folyamodók közül azokat kell előnyben részesíteni, akiknek az ipar jogosítvány kiadását szociális helyzetük indokolja. (2) Munkaviszonyban álló személy részére ipar jogosítvány kiadásához a munkáltató írásbeli hozzájárulása szükséges. (3) Az elsőfokú iparhatóság — a KIOSZ megyei (budapesti) titkárságának meghallgatása után — működő kisiparos részére akkor adhat engedélyt munkaviszony létesítésére, ha azt a kérelmező szociális körülményei (eltartásra kötelezett családtagok nagy száma, egyéb méltánylást érdemlő kötelezettsége, stb.) vagy a lakosság javító-szolgáltató igényeinek jobb kielégítése indokolja. A munkaviszony létesítését a kisiparos 15 napon belül az elsőfokú iparhatóságnál bejelenteni tartozik. (4) A kisiparos mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagsági viszonyára a 19/1959. (VII. 12.) FM számú rendelet 5. § (2) bekezdésében és a 20. § (5)—(7) bekezdésében foglaltak az irányadók. Tvr. 5. §. (2) Az iparjogosítvány kiadása iránti kérelmet az illetékes elsőfokú iparhatóságnál írásban kell előterjeszteni. Vhr. 13. §. (1) A kérelemben meg kell jelölni a kérelmező a) családi és utónevét, b) születési helyét és idejét, c) lakóhelyét, d) a gyakorolni kívánt ipar pontos megnevezését [ha a gyakorolni kívánt ipar képesítéshez kötött ipar, akkor azt a 3. § (3) bekezdés a) pontiában feltüntetett néven kell megjelölni, ha pedig valamely képesítéshez kötött ipar résziparára kérnek ipar jogosítványt, akkor meg kell jelölni, hogy az melyik képesítéshez kötött iparnak a részipara], e) telephelyét (üzemét, műhely helyiségét, utca, házszám), ahol az ipart gyakorolni kívánja.