Tanácsok közlönye, 1964 (12. évfolyam, 1-70. szám)

1964 / 48. szám

608 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 48. szám. nyomás, hangjegymetszés, cinkográfia, fametszés lehúzása, betű- és tömöntés, valamint grafikai galvanoplasztika) 21. olajütő 22. rum, pálinka és likőresszencia készítő 23. szállítmányozó és raktározó 24. tartósított élelmiszer előállító 25. tejfeldolgozó 26. tűzijáték és robbantószer előállító 27. utazási és menetjegyiroda fenntartó. (8) A Könnyűipari Minisztérium — a KIOSZ meghallgatása után — esetenként dönti el, hogy azok a megszűnt képesítéshez kötött iparok, ame­lyek a (3) bekezdés a) pontjában levő felsorolás­ban, mint rokoniparok nem szerepelnek, a jövő­ben szabadipari tevékenységként, vagy pedig va­lamely képesítéshez kötött ipar résziparaként gyakorolhatók. Vhr. 4. §. (1) Szabad (képesítéshez nem kötött) ipar az, amelynek gyakorlása szakképzettség iga­zolásához kötve nincs és amelyet a 3. § (3) bekez­dés a) és b) pontja nem sorol fel, továbbá nem részipara valamely képesítéshez kötött. iparnak. (2) Szabad (képesítéshez nem kötött) iparra iparigazolványt gyűjtőnéven (pl. fatömegcikk, fémtömegcikk) kiadni nem szabad, az egyes cik­keket az iparigazolványban pontosan fel kell so­rolni. (3) A szabad (képesítéshez nem kötött) iparo­kat azok nagy száma és állandó változása miatt felsorolni nem lehet. A gyakorlatban legtöbbször előforduló szabad iparok a következők: bakancsfűzőkészítő gombáthúzó gombkészítő s hangszerhangoló harisnyaszemfelszedő háztartási faáru (fakanál, ruhafa stb.) készítő játékkészítő kendőfestő és készítő kézihurkoló kézimunka előnyomó koszorúkészítő kő-, kavics-, és homokkitermelő lámpaernyőkészítő leíró és másoló (írógéppel) mészégető műbeszövő művirágkészítő nyakkendőkészítő és javító ostorkészítő seprőkészítő szecskavágó szekérfuvarozó személyfuvarozó (lófogatú) szikvízkészítő szőnyegkészítő (csomózás útján) tolltisztító töltőtolljavító tüzifafűrészelő utcai cipőtisztító stb. Vhr. 5. §. (1) A szabad iparok gyakorlására szóló iparigazolvány szakmai gyakorlat igazolása és vizsga letétele nélkül adható ki; ez alól kivé­tel: a) a rovar- és rágcsálóirtó ipar, " amelynek a mérgek forgalombahozataláról és felhasználásáról szóló 62/1953. (XII. 20.) MT számú rendelet ha­tálya alá eső, a 4/1957. (XI. 5.) Eü M számú ren­delet I. számú mellékletében felsorolt méreg (mérges gáz) felhasználásával való gyakorlására jogosító iparigazolvány csak olyan személynek ad­ható ki, aki a 140/1956. (Eü K 11.) Eü M számú utasítással szabályozott egészségügyi gázmesteri képesítést megszerezte, egyéb erőshatású (méreg­tartalmú), szabad forgalomba nem került irtószer felhasználásával való gyakorlására jogosító ipar­igazolvány pedig csak olyan személynek adható ki, aki a 8400—3/1954. (Eü K 18.) Eü M számú utasítással szabályozott fertőtlenítői képesítést megszerezte; b) a lábápoló ipar, amelyre iparigazolvány a 17.850/1949 (VI. 25.) Bk M számú rendelet szerint 1, illetve 2 évi gyakorlat, tanfolyam elvégzése és a KIOSZ által szervezett vizsgabizottság előtt le­tett sikeres vizsga alapján adható ki; c) a mérget, gyógyszert és robbanószert nem tartalmazó vegyicikk hideg úton való készítése, amelyekre iparigazolványt csak az kaphat, aki az általános feltételeken felül vegyészmérnöki, ve­gyésztanári, vegyészdoktori, gyógyszerészi, ve­gyésztechnikusi oklevelek valamelyikével is ren­delkezik. (2) A szabad iparok gyakorlásának feltételeit (iskolai végzettség, szakmai gyakorlat, vizsga stb.) csak rendeleti úton lehet szabályozni. Tvr. 3. §. (1) Iparjogosítványt csak állandó la­kóhellyel rendelkező, nagykorú személy kaphat. (2) Nem kaphat iparjogosítványt az a személy, akit az állam, a béke és az emberiség elleni bűn­tett miatt szabadságvesztés büntetésre, vagyon­elleni szándékos bűntett miatt 1 évet meghaladó, vagy bármely szándékos bűntett miatt 2 évet meghaladó szabadságvesztés büntetésre jogerősen elítéltek. 4!

Next

/
Oldalképek
Tartalom