Tanácsok közlönye, 1964 (12. évfolyam, 1-70. szám)

1964 / 47. szám

47. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 603 Büntető jog Hizlalási szerződéssel lekötött állatok elidegenítése és az üzérkedés. Az Allatforgalmi Vállalat 5 db sertés hizlalására szerződést kötő ügyfelével szemben előleg visszafizetése és kötbér megítélése végett pert indított. A perben megállapítható volt, hogy a sertések a szerződés megkötésekor az ügyfél tulajdonában és birtokában voltak. A hizlalási idő alatt a szerződő fé] feleségétől különvált, 2 db sertést feleségénél hagyott, 3 db-ot pedig eladott. Szerződési kötelezettségének részbeni teljesítése végett 2 db hízott sertést vásárolt, ezeket a vállalatnak felajánlotta, a vállalat megbízottja azonban nem vette át. A bíróság az ügyfelet 2000 Ft előleg visszafizetésére és 4000 Ft kötbér megfizetésére kötelezte. Az 1961 decemberében ezek behajtása végett megkísérelt végrehajtási eljárás eredménytelen maradt. A vállalat ezek után büntető feljelentést tett. A városi-járási ügyészség elrendelte a nyomozást, bár bűntett alapos gyanúját megállapítani nem lehetett. A szerződéssel ugyanis az állatok nem kerültek társadalmi tulajdonba, „jogszabályi rendelkezés" hiányában pedig közellátási bűntett megállapítására sem volt alap. A polgári per és a nyomozás során semmi adat nem merült fel arra, hogy a terhelt nem létező, vagy nem rendelkezése alatt álló sertésekre szerződött volna, az állatokat hizlalni és átadni nem állott volna szándékában, tehát a társadalmi tulajdont károsító csalás sem valósult meg. Az ügyészség ezeket és a módosított 288. sz. büntető kollégiumi határozatban kifejtett irányelveket figyelmen kívül hagyta. Még nagyobb hibát követett el azzal, hogy lényegében azonos tényállás alapján vádat emelt. Egy másik városi ügyészség üzérkedés bűntette miatt emelt vádat a terhelt ellen, mert az 1960 Ft-ért megvásárolt 109 kg-os sertést lakásán levágta, 15 kg húst az eladónak visszaadott, 12 kg-ot pedig 26 Ft kg-os áron értékesített. A járásbíróság a vádlott bűnösségét meg is állapította. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi határozatában a járásbíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, s a vádlottat bűncselekmény hiányában felmentette. Megállapította, hogy a vádlott tevékenysége nélkülözi a spekulációs jelleget. A terhelt ugyanis a sertés zsírját teljes egészében magának tartotta meg, a hús jelentékeny részét visszaadta az eladónak. Az eladott 12 kg hús kilónkénti 26 Ft-os ára is arra mutat, hogy a terhelt a sertést nem eladásra, hanem saját céljára vásárolta. Az ismertetett jogesetek arra hívák fel a figyelmet, hogy a bűntett gyanújára utaló magatartásokat az elkövető alanyi oldaláról, nem utolsósorban a bűnösség szempontjából is gondosan meg kell vizsgálni, s annak megállapításánál, hogy a magatartás a bűntettet megvalósította-e, valamennyi tényállási elemet tüzetesen kell értékelni. 305 1964. (I K 7.) I M IN/2, számú közlemény az Országos Takarékpénztár értesítése építési kölcsönnel (vételár-hátralék) terhelt ingatlan tulajdonjogának az örökös javára történő bejegyzéséről A telekkönyvi hatóságok a hosszúlejáratú építési kölcsönnel (vételár-hátralékkal) terhelt ingatlan tulajdonosának elhalálozása esetében az örökös tulajdonjogának telekkönyvi bejegyzésérő] nem értesítik az Országos Takarékpénztárt, mint jelzálogos hitelezőt. Az Országos Takarékpénztárnak, mint jelzálogos hitelezőnek pedig érdeke fűződik ahhoz, hogy a tulajdonosváltozásról tudomást szerezzen, mert meg kell állapodnia az örökössel a kölcsön visszafizetése, illetve a további törlesztés kérdésében. Ennek az érdeknek a biztosításara az említett jelzálogjogok bejegyzésével egyidejű" elidegenítési és terhelési tilalmat is bejegyeznek a telekkönyvbe az Országos Takarékpénztár javára. Az elmondottakból következik, hogy az Országos Takarékpénztárt a 2/1961. (XII. 25.) IM számú rendelet 97. §-ában említett érdekeltnek kell tekinteni és így az örökös tulajdonjogának bejegyzését elrendelő telekkönyvi végzést az Országos Takarékpénztár területileg illetékes fiókja részére is kézbesíteni kell. Igazságügyminisztérium A szakszervezeti munkavédelmi felügyelet tagjainak igazolványairól A Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1963. évi 34. számú törvényerejű rendelete, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 39,1963. (XII. 26.) számú rendelete, a Szakszervezetek Országos Tanácsának 2/1963. (XII. 26.) SZOT számú szabályzata a dolgozók egészsége és testi épsége védelmével kapcsolatos kérdésekről, valamint a SZOT Elnöksége 1964. február 29-i határozata alapján, a Szakszervezetek Országos Tanácsának Munkavédelmi Osztálya a munkavédelmi felügyelet tagjait fényképes igazolvánnyal látja el, illetve a korábban kiadott igazolványokat kicseréli az alábbiak szerint: 1. A munkavédelmi főfelügyelők, felügyelők igazolványai 1964. évi augusztus hó 1. napjáig bezárólag már kicserélésre kerültek. A SZOT Munkavédelmi Osztálya hitelesítette aláírásával és bélyegzőjével. Az új főfelügyelői és felügyelői igazolványok tartalmazzák a főfelügyelő, illetve a felügyelő adatait, valamint — rövidített formában — eljárási és bírságolási jogaikat. 2. A szakszervezeti központok és területi szervek társadalmi munkavédelmi felügyelőinek igazolványai 1964. évi október hó 1. napjáig kerülnek kicserélésre. A szakszervezeti központok a központ társadalmi munkavédelmi felügyelőinek; az SZBT-k és SZMT-k a szakmaközi bizottságok, a budapesti, illetve a megyebizottságok társadalmi munkavédelmi felügyelőinek igazolványait érvényesítik félévenként. 3. A szakszervezeti bizottságok (egyes műhelybizottságok) társadalmi munkavédelmi felügyelői 1964. évi október hó 1. napjáig lesznek ellátva új igazolvánnyal. Az igazolványt a szakszervezeti bizottság — visszavonásig — adja ki. SZOT Munkavédelmi Osztály