Tanácsok közlönye, 1964 (12. évfolyam, 1-70. szám)

1964 / 47. szám

594 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 47. szám esetén ugyanilyen mértékben az átvett termény súlyát csökkenteni kell. Az egyéb minőségi előírásokra, valamint az esetleges minőségi különbözetek elszámolására az 5/1961. (VII. 1.) Élm. M. sz. rendelettel módosított 4 1957. (VII. 11.) Élm. M. sz. rendeletben foglaltak az irányadók. 3. Szállítási határidő és teljesítés Szállítási határidő: 1965. szeptember 30. E határidőn belül a felek kölcsönösen megállapodnak a lekötött áru tényleges átadásának, illetőleg átvételének közelebbi időpontjára, a szállítás ütemére, valamint az átadás-átvétel helyére. A vevő a szállítási határidőn belül szerződést köthet a termelővel a termény továbbtárolására. A mennyiség és minőség szerinti átadás-átvétel a kijelölt átvevőhelyen (raktár, malom, vasút- vagy hajóállomás) végzett közös mérlegeléssel és minőségmegállapítással történik. 4. Fizetés A vevő a vételárat mérlegjegy vagy fuvarlevél-másodpéldány, valamint a termelő által az elszámolásra vonatkozóan átadott írásbeli nyilatkozat alapján 48 órán belül elszámolni és kiegyenlíteni köteles. Ha a vevő a termelőnek az elszámolás alapján járó összeget késedelmesen fizeti ki, napi 0.05 százalék késedelmi kamatot köteles téríteni. 5. Akadályközlési kötelezettség Ha a szerződés megkötése után olyan körülmény merül fel, amelynek következtében valamely kötelezettség teljesítése előreláthatóan akadályba ütközik, erről a felek kötelesek egymást kellő időben írásban értesíteni, kivéve, ha az akadályt a másik félnek közlés nélkül is ismernie kellett. 6. Kötbér Jelen szerződés alapján a vevő kötbér fejében köteles megfizetni: a) a szerződésben lekötöt termény pénzbeni értéke után számított napi 0.25 százalékot, összesen azonban legfeljebb 25 százalékot, ha a szerződés feltételeinek megfelelő terményt késedelmesen veszi át; b) a szerződésben lekötött termény pénzbeni értékét, ha a szerződés feltételeinek megfelelő terményt nem, vagy nem teljes egészében veszi át; c) a szerződésben lekötött termény pénzbeni értéke után számított napi 0.25 százalékot, összesen azonban legfeljebb 25 százalékot, ha késedelmesen számol el a termelővel. Jelen szerződés alapján a termelő kötbér fejében köteles megfizetni: a) a szerződésben lekötött termény pénzbeni értéke után számított napi 0.25 százalékot, összesen azonban legfeljebb 25 százalékot, ha a szerződésben lekötött terményt késedelmesen adja át; b) a szerződésben lekötött termény pénzbeni értékét, ha a terményt nem, vagy nem teljes mértékben adja át, illetőleg az átvételre felajánlott termény rendeltetésszerű felhasználásra alkalmatlan. Részteljesítésre vonatkozó szerződésszegés esetén a kötbért csak a nem teljesített rész után kell számítani. A kötbérfizetési kötelezettség a termelőt és a vevőt abban az esetben terheli, ha olyan okból, amelyért felelős, nem teljesít, késedelembe esik, vagy hibásan teljesít. 7. A kötbérigény érvényesítése Az a fél, aki kötbérigényt kíván érvényesíteni, köteles azt legkésőbb az igény megnyíltától számított 30 napon belül — az igény alapjául szolgáló körülmények megjelölésével — a másik féllel írásban közölni. A közlés elmulasztása a kötbérigény elvesztésével jár. A kötbérigényről értesített fél a közlés vételétől számított 15 napon belül írásban köteles nyilatkozni a kötbérigény elismerése felől. Ha az értesített fél a kötbérigényt nem ismeri el, vagy a közlésre nem nyilatkozik, a jogosult fél a kötbérigényét a nyilatkozattételre engedélyezett határidő elteltétől számított 60 napon belül — a 8. b) pont szerinti előzetes eljárást követően — az illetékes járásbíróság előtt keresettel érvényesítheti. E határidő eltelte után a kötbérigényt érvényesíteni nem lehet. 8. Vitás ügyek eldöntése a) A minőség kérdésében felmerülő vita esetén a 2/1963. (II. 27.) Élm. M.—FM. sz. együttes rendelet szerint — a MSZ 6329 sz. szabvány előírásainak betartásával — kell a mintavételi eljárást lefolytatni. A minőség tekintetében felmerülő vitát a termelő és a vevő vagy megbízottaik által közösen pecsételt minta alapján a Magyar Kereskedelmi Kamara Szakértő Bizottsága dönti el. A Szakértő Bizottság által hozott döntéssel meg nem elégedő fél az igényét bíróság előtt érvényesítheti. b) A szerződésből eredő jogvitás ügyekben — ideértve az elszámolással kapcsolatos vitákat is — a termelő lakhelye (székhelye) szerint illetékes járásbíróság határoz. A szerződésből származó igény bíróság előtti érvényesítését megelőzően — egyezség megkísérlése végett — egyeztetési eljárást kell lefolytatni. Az egyeztetési eljárás lefolytatására Budapesten, illetve a megyei jogú városokban, valamint a járási székhelyeken működő felvásárlási egyeztető bizottságok jogosultak. Az eljárást annál az egyeztető bizottságnál kell kezdeményezni, amelynek területén a termelőszövetkezet székhelye van. Ha az érdekelt fél az egyeztetési eljárás lefolytatása után a jogvitás ügyben igényének érvényesítése végett a bírósághoz fordul, a keresetlevélhez az egyeztető bizottság által kiadott jegyzőkönyv egy példányát is köteles csatolni. 9. Egyéb A jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekre a 24 1960. (V. 10.) Korm. sz. rendelet, illetőleg a szerződés alapján felmerülő egyes vitás kérdések rendezéséről szóló 1/1962. (VIII. 12.) Élm. M—FM. és 2/1963. (II. 27.) Élm. M.—FM. sz. együttes rendelet, valamint a kötbér és késedelmi kamat tekintetében a 8 1960. (VI. 24.) Élm M. sz. rendelet rendelkezései alkalmazandók. Kelt: termelő vevő (bélyegző és aláírás) (bélyegző és aláírás)