Tanácsok közlönye, 1964 (12. évfolyam, 1-70. szám)

1964 / 43. szám

540 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 43. szám. kiai és jugoszláviai vagyontárgyak volt tulajdonosainak kártalanítására alakult Bizottság, Budapest, Postafiók 40." Ügyfeleket a Bizottság nem fogad. 4. §• A kártalanítás mértéke (1) A kártalanításra jogosult személy részére — a vagyontárgyak értékét meghatározó valamennyi körülmény figyelembevételével — a 2. § (1) bekezdésében megjelölt házingatlanért lakószobánként 5000—15 000 Ft összegű, kivételes esetben legfeljebb 20 000 Ft öszszegű, ingóságokért összesen 3000—10 000 Ft összegű, kivételesen legfeljebb 15 000 Ft összegű, házhelyért négyszögölenként legfeljebb 20 Ft, összesen azonban legfeljebb 5000 Ft összegű kártalanítást lehet megállapítani. (2) Az előbbi (1) bekezdés szerint megállapításra kerülő kártalanítás mértékébe be kell számítani mindazokat a pénzbeli juttatásokat (előleg, kölcsön, segély stb.) és az egyéb juttatások pénzbeni ellenértékét, amelyeket a kártalanításra jogosult személy korábban kaoott. (3) A juttatott mezőgazdasági ingatlan és beépítetlen házhely értékét a kisajátítási kártalanításra vonatkozó hatályos szabályok szerint kell megállapítani és ezt az értéket kell a kártalanításba beszámítani. 5. §. A kártalanítás módja (1) A kártalanítás általában készpénzzel történik. Ennek összegét a fennálló rendelkezések figyelembevételével kell a kártalanításra jogosult személy részére kiutalni. (2) Ha kiskorú örökös jogosult a kártalanításra, annak összegét a szülői felügyeletet gyakorló személy kezéhez kell kifizetni azzal a kötelezettséggel, hogy az köteles a kártalanítás összegét ingatlan vagy tartós használatra szolgáló berendezési, illetve felszerelési tárgyak vásárlására fordítani és erről a gyámhatóságnak elszámolni, vagy az öszszeget a kiskorú nevére nyitott gyámhatósági takarékbetétkönyvben elhelyezni. (3) A kártalanításra jogosult személy részére a Csehszlovákiában vagy Jugoszláviában társadalmi tulajdonba vett házingatlanával lehetőleg azonos értékű, eladásra kijelölt vagy kijelölhető állami házingatlan tulajdonjoga is adható kártalanításul, ha a kártalanításra jogosult személy az általa vagy más bérlő által lakott, állami tulajdonban álló családi ház vagy öröklakás tulajdonjogát hajlandó elfogadni. Bérlő által lakott házingatlan (öröklakás) csak akkor adható kártalanításul, ha a bérlő a 27/1959. (V. 7.) Korm. számú rendelet2 2. §-ában biztosított elővásárlási jogával nem él. 2 A rendelet a Tanácsok Közlönye 1959. évi 38. számában jelent meg. (4) Házingatlannal történő kártalanításra irányuló kérelmet a kártalanításra jogosult személy is előterjeszthet. Ebben az esetben a kérelemben meg kell jelölni az igényelt ingatlan telekkönyvi adatait és csatolni kell az ingatlanra vonatkozó hiteles telekkönyvi szemlét, értékbizonyítványt, valamint a kártalanításra jogosult személy lakóhelye szerint illetékes tanács igazgatási szervének nyilatkozatát arról, hogy a megjelölt ingatlan kártalanításul adható-e. A kártalanítás szempontjából számításba jöhető házingatlanokról az illetékes ingatlankezelő szerv köteles a kártalanításra jogosult kérelmére a szükséges adatokat megadni. (5) A Csehszlovákiában vagy Jugoszláviában társadalmi tulajdonba vett házingatlan értékénél nagyobb értékű állami házingatlan tulajdonjoga csak abban az esetben adható kártalanításul, ha a kártalanításra jogosult személy kötelezettséget vállal arra, hogy az értékkülönbözetet 3 éven belül megfizeti. Az értékkülönbözet összegének megállapításánál figyelembe kell venni a kártalanításra jogosult személyt esetleg egyéb címen (ingóságokért, telekért) megillető kártalanítás összegét. Az állam javára mutatkozó értékkülönbözet hátralékos öszszegének megfizetésére és nyilvántartására nézve a kisajátítással kapcsolatos kártalanításra vonatkozó rendelkezések [25/1957. (VI. 26.) P M számú rendelet3 2. §-ának (3)—(7) bekezdései] az irányadók. (6) Ingatlannal történő kártalanítás esetén a kártalanításul adott ingatlan tulajdonjogának telekkönyvi bejegyzése iránt a Bizottság intézkedik. 6. §. (1) Az e rendelet alapján folyó államigazgatási és telekkönyvi eljárás és kiállított okirat illetékmentes. A kártalanításul adott ingatlan tulajdonjogának átruházása címén visszterhes ingatlanvagyonátruházási illetéket csak az értékkülönbözet [5. § (4) bek.] után kell fizetni. (2) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Sulyok Béla s. k., a pénzügyminiszter első helyettese Melléklet a 911964. (Vili. 8.) PM számú rendelethez Kártalanítási igénybejelentés a 17/1964. (VIII. 8.) Korm. számú rendelet alapján 1. A kártalanításra igényjogosult személy adatai: a) neve, korábbi neve (asszonyoknál leánykori név is): b) születési éve és helye: c) állampolgársága: 3 A rendeletet lásd a Tanácsok Közlönye 1957. évi 43. számában!